kapubanner for mobile
Megjelent: 10 éve

Sportmenedzsment - Magyarországon egyelőre gyerekcipőben

Manapság divatba jött az interdiszciplináris tudományágak oktatása, egyre növekvő számban képeztetik magukat a hallgatók több szakon, a legkülönbözőbb kombinációkban: vannak orvos-közgazdásznak tanulók és sokan választják a jogász-közgazdász pályát, de olyan is akad, aki a pénzügy-számvitel szak mellé a biológiát választotta társ-szaknak. Azonban személyes elhivatottságból kifolyólag nem ezekről szeretnék pár szót szólni, inkább a hazánkban még kevésbé ismert és használt sportmenedzseri pályáról beszélnék.

Menedzsment, pénzügy, marketing, sales, HR, jog (azon belül is inkább munkajog) pszichológia és sporttudomány: nagyjából ezeket a tudományterületeket foglalja magában a sportmenedzsment. A gazdasági témájú szaktudás elengedhetetlen egy sportmenedzsernél, otthonosan kell mozognia a legújabb menedzsment-rendszerekben, tisztában kell lennie a sportolók és szponzorcégek pénzügyi hátterével, illetve el is kell adnia magát, pontosabban a versenyzőt a vállalatoknak. Ezen kívül a sportmenedzser a választott delikvens barátja, papja, pszichológusa és tanácsadója egy személyben – nem csoda, hogy sok területen kell helyt állnia.

Közgazdászként / közgazdászjelöltként híresek vagyunk arról, hogy szeretünk minden témát (na jó, majdnem mindent) belevinni a tudományterületünkbe. Egy német futballcsapat gazdasági igazgatója ezt a sporttal is megtette: ahogyan kifejtette, a sport egy élményszolgáltatás, amit a csapatok nyújtanak. Ezt az élményt, vagyis a játékot a termelésvezető irányítja, magyarul a csapat elnöke. Az operatív munkát végző emberek a játékosok, akiken keresztül ez az élmény eljut hozzánk, a nézőkhöz, szurkolókhoz, vagyis közgazdaságtani szempontból mi vagyunk azok a vevők, akik megvásárolják a szolgáltatást.

Azonban ez az élmény nem jöhetne létre sportmenedzserek nélkül, ezzel vissza is kanyarodnék a cikk eredeti témájához. Mi jut eszünkbe, ha megkérdezik tőlünk: mivel foglalkozik egy sportmenedzser? A válasz nagyjából annyi szokott lenni, hogy a finanszírozás, pénzforrás biztosítása és szponzorok szerzése a sportolók számára. A valóság azonban ennél sokrétűbb. Legelőször a sportolókat hozzá kell segíteni ahhoz, hogy ismertek legyenek – ehhez kell, hogy a menedzser egyben jó sales-es is legyen. Ha jó eredményeket tud felmutatni, már csak meg kell találni azt a részt, ami a szponzort érdekelheti, magyarul: el kell adni a versenyzőt. Ehhez nagyon fontos a kapcsolati tőke, a sportmenedzsernek ismernie kell edzőket, klubtulajdonosokat, más menedzsereket és játékosokat, így könnyebben lehet támogatást kapni. Ha te is sportmenedzsernek készülsz, fontos még, hogy jó szervezőkészséged legyen, nem hátrány, ha konyítasz valamennyit a pénzügyekhez, illetve ismerni kell a különböző sportágakat és csatornákat, nem utolsó sorban rendelkezned kell némi empatikus képességgel is: támogatni, biztatni kell az ügyfeledet, hiszen szoros bizalmi kapcsolat nélkül az egész ügy nem ér semmit.

Ami a magyar és a külföldi viszonyokat érinti, egészen más képet láthatunk. A leglényegesebb különbség, hogy míg itthon éppen csak elkezdődött ennek a szakmának a terjedése, addig határainkon túl már virágzó iparágként tekintenek a sportmenedzsmentre. Magyarországon a ’90es évek elejétől lett ez fogalom: az állam sportbeli szerepe kisebb lett, ettől kezdve indulhattak meg az első képzések, hogy más is teret kaphasson. Először csak a TF-en lehetett ilyen képzést igénybe venni, most már vidéken is lehet ezen a szakon tanulni, illetve a bolognai rendszer miatt a 2009/2010-es tanévtől kezdve a TF és a Corvinus közös képzésén mesterdiplomát is lehet belőle szerezni. Egy szó, mint száz: külföldön ez évtizedek óta bevett szokás, míg Magyarországon szemléletváltozás kell(ett), hogy ez a szakma is megvesse a lábát.

Sportmenedzserek szerint a válság ideje őket is sújtotta: főleg azokban a sportágakban lévő játékosoknak nehéz támogatást kapni, amelyek nem az 5 legnagyobb közé tartoznak (futball, kézilabda, vízilabda, jéghoki, kosárlabda). Nehéz helyzetben van a tenisz: nagy pénzek forognak, de Magyarországon csak 1 WTA torna van, annak is bizonytalan a fennmaradása. Létezik egy ún. sportmenedzseri háromszög, ami meghatározza egy ország helyzetét: sportolók – események – média. Hazánk egyik tekintetben sem áll fényesen: igaz, szép eredményeket érnek el itthoni sportolóink, de stabilan, hosszú ideig fennmaradó uralkodás nincs a nemzetközi mezőnyben (kivételt képez a kajak-kenu női szakága). Rendezvények terén sem túl fényes a helyzet: a 2020-as olimpia még csak álom, csakúgy, mint a foci EB megszervezése, női kézilabdában ugyan 2014-ben közös rendezésű EB lesz a horvátokkal, de a legutóbbi ilyen eseményre 10 éve került sor kis hazánkban. Talán a legrosszabb a helyzet a médiakontroll területén: a hazai sajtó és hírközlés erősen celeb- és botrányorientált, emellett kevésbé rúghat labdába egy sportoló (talán ha önmaga is botrányhős lesz, lásd Szepesi Nikolett könyvét).

Itthoni elhelyezkedés szempontjából megváltoztak a trendek: korábban inkább az számított, ha rendelkeztél sportmúlttal, (ennek következményeképp sok olyan ember került meghatározó pozícióba, akiknek nem feltétlenül kellett volna; vagy szakmai képzetlenség, vagy személyes adottságok hiánya miatt). Most viszont, ha stabil gazdasági ismeretekkel rendelkezel, jobb eséllyel indulsz a piacon. Több lehetősége is van egy sportmenedzsernek a munkavállalásra: dolgozhat szövetségben (például MOB), klub vagy sportoló mellett, vagy esetleg egy önkormányzatnál, mint sportreferens.

Összefoglalva: amiért ez a szakma nem piacképes Magyarországon, az a bizalmatlanság, mohóság, a mindentudás hite, vagy leginkább az a tény, hogy valaki csak akkor fordul sportmenedzserhez, ha kizárólag csak a sportra akar koncentrálni.

Makai Gergely
http://www.partyponty.hu/
  • 2024.03.21recruiTECH 2024 A recruiTECH elsősorban HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding specialistáknak és learning & development szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a toborzási céljaikért a munkaerőpiacon, akik keresik az új megoldásokat, melyek segítségével hatékonyabbá tehetik vállalatuk tevékenységét.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.03.26Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.03.27Átfogó projektmenedzsment képzés IPMA és PMI alapokon Klasszikus projektmenedzsment képzés - átfogó, gyakorlati program, egyéni mentorálással.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Kortárs bántalmazás, bullying és elvárások szorításában - 2000 gyerek tartozik hozzá: Karikó Rita iskolapszichológus egy napja

Szóbeli vagy akár fizikai bántalmazás, cikizés, beilleszkedési gondok, tanári és szülői elvárások, családi viták, anyu és apu válik - rengeteg... Teljes cikk

Óriási igény van űripari szakemberekre - Magyarország felvette a kesztyűt

Az UniSpace program keretében három minisztérium - a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a... Teljes cikk

Itt a Kúria döntése: Nem számít munkaviszonynak a platformalapú ételfutárkodás

Nem minősítette munkaviszonnyá a platformalapú, egyéni vállalkozóként végzett ételfutárkodást a Kúria egy a közvéleményt is foglalkoztató... Teljes cikk