Meddig marad Budapest a legvonzóbb SSC beruházási helyszín?

Három évvel ezelőtt úgy nyilatkozott a HR Portálnak, hogy megvan az esélye, hogy szolgáltató nagyhatalommá váljunk, noha nem erre az ágazatra fókuszál a kormány gazdaságpolitikája és a bérek terhei is magasak. Történt előrelépés ez idő alatt a kedvezőbb gazdaságpolitikai környezet, stratégia felé?


A kép vegyes, amiben több pozitív elem mellett sajnos vannak negatívumok is. Az új munka törvénykönyvének három évvel ezelőtti bevezetése például előrelépésként értékelhető. Hiszen általa lehetővé vált az új foglalkoztatási modell kívánta rugalmasság, amely elengedhetetlen ebben a tudásintenzív ágazatban. Ugyanakkor ez idő alatt a kormány, ha csupán retorikai szinten is, az iparosítás mellett állt és áll ki a mai napig, amely rossz üzenet a befektetőknek. Szerencsére az üzleti szolgáltatás irányába is mentek befektetők, de az új piaci szereplők száma évről-évre csökken és ez intő jel kell hogy legyen számunkra.

Az oktatási rendszer gyökeres átalakítása, és az idegen nyelv, valamint az informatikai alapismeretek óraszámainak folyamatos csökkenő tendenciája sem kedvez a tudásintenzív ágazatoknak, amelyek lételeme a nyelv- és szaktudás. Ezen túl továbbra is hiányzik az alapfokú oktatásból a fiatalok fontos kompetenciákkal (kommunikáció, csapatmunka, nyitottság az életen át tartó tanulásra) történő felvértezése is. Szomorú, hogy semmi változás nem történt itt sem az elmúlt években.

A sajtó Magyarország versenypozíciójának romlásáról, a hiányos HR-politika okán kialakult magas fluktuációval (10-20 százalék) és munkaerőhiánnyal (77 százalék), komoly bérspirállal küzdő szektorról ír. Bár fejlődik a szolgáltatói szektor, új centereket nem igazán tudtunk bevonzani. Legfőbb versenytársunknál, Lengyelországban pedig eközben egyre több központ nyílik meg - miként tavalyi kutatásuk is rámutatott. Komolyan ekkora a baj?


Igen, sok lenne a tennivaló. Bár még nincs minden veszve, hiszen Magyarország továbbra is vonzó célpontja az ágazatnak. A magas fluktuáció oka azonban nem a hiányos HR-politika, hanem az egyre komplexebb szolgáltatásokhoz szükséges (nyelv- és szak)tudással rendelkező szakember utánpótlás. A munkáltatók magasabb elvárásaihoz pedig úgy vélem nem mindenhol társul kellő mértékű bérezés.

Mi az új befektetők érkezésének legfőbb akadálya? Idei felmérésük szerint is a több nyelvet beszélő, képzett munkaerő hiánya a legnagyobb probléma. De az országkockázattól is tart a válaszadók 33 százaléka.

Igen, ez a két tényező jelenti a legnagyobb kockázatot, melyet idei felmérésünk is visszaigazol. Tudniillik a szolgáltató központok visszajelzése alapján még mindig a több nyelvet beszélő, képzett munkaerő-utánpótlás biztosítása a legnagyobb probléma. Egy pozíció betöltésének ideje két év alatt a duplájára, harminc napról 56 napra nőtt.

Az ország befektetői megítélését pedig rontja a hektikus jogalkotás, folyamatosan változó adózási és szabályozási környezet is. Ki tudja, milyen újabb adók fogják sújtani a szolgáltatói szektort. És ha nem lehet egy évre előre tervezni az olyan bizonytalanságot eredményez, ami már kihat az üzleti döntésekre. Egy hirtelen jött adó megborítja az üzleti tervet. Semmi gondunk az iparfejlesztéssel, de személy szerint én úgy vélem, hogy a szaktudásra épített befektetések vihetik előre az országot. Ugyanis a technológia fejlődése, robotizáció jóvoltából egyre kevesebb, de magasan képzett szakember fog egyre több dolgot előállítani a jövőben az iparban. A betanított munka nem viszi előre az országot. A tudásintenzív munka teremti a GDP nagy részét, nem az ipar.

Az egyik gazdasági lapnak az erősen átpolitizált gazdaságot, az elvándorlást, és a terjeszkedő állami szerepvállalást is kockázati tényezőként említette meg. Utóbbi miként hat ki a szolgáltató szektorra?

Az állam egyre több területet von kontroll alá, amely a versenyképes szolgáltatásokat nyújtó cégeket lehetetleníti el. Ez a folyamat főleg a hazai szolgáltatókat érinti a nagy SSC-k döntő többsége nem a hazai piacra dolgoznak.

Mekkora volt 2014-ben az iparág növekedési rátája?

Idén 8 százalékot is meghaladta az iparág növekedése, kétezer új munkahely jött létre csak a nagy szolgáltató központoknál. Felmérésünk az elkövetkező két évre 16-20 százalék közötti növekedési rátát vetít előre, amely legalább 1900 munkahely megteremtését jelzi előre. Eközben a kockázatok egyre nőnek. És ha ilyen ütemben nő az iparág, akkor még inkább kicsúcsosodik a munkaerőhiány. Utánpótlás hiányában pedig esélyes, hogy külföldre mennek a szolgáltató központok.

A Site Selection Magazine 2013-as felmérésében Budapest a legvonzóbb SSC beruházási helyszín Kelet-Közép-Európában. A rendelkezésre álló munkaerő minősége a vonzerőnk. Vagyis ha ezen a területen csökken Budapest vonzereje, könnyen lekerülhet az SSC preferencialista éléről - mutatott rá egy kutatás. A HOA hogyan kívánja ezt megakadályozni? Milyen gazdaságpolitikai intézkedésekre lenne szükség?

Nagyon egyszerű a képlet: képzett, nyelveket beszélő munkaerőre és kiszámítható gazdasági környezetre van szükség. Az alap- és a középfokú oktatásban magasabb óraszámban kellene oktatni a nyelveket a felsőfokú oktatás hozzáférésének bővítése mellett. Most közgazdásszá például szinte csak az válhat, aki fizet érte, pedig nagy az igény irántuk.

A HOA arra bíztatja és segíti tagvállalatait, hogy vegyék fel a kapcsolatot és működjenek együtt a képző intézményekkel, egyetemekkel a munkaerőhiány leküzdése érdekében. Eközben a HOA képzőközpontja az SSC-k igényei alapján kidolgozott és akkreditált egy foglalkozthatóságot javító kompetenciafejlesztő tréninget, amely segít szélesíteni a szektor szakemberbázisát. Reméljük, hogy a Munkaügyi Központ és az NGM támogatásával zajlott ezévi eredményes képzést jövőre újabb uniós források bevonásával folytatni tudjuk.

Tavaly a Fülöp-szigetekre, Malajziába, Vietnámba telepítettek központokat a cégek a költséghatékonyság miatt. A HFS Research felmérése szerint a következő két évben globálisan az Egyesült Államok lehet a legkívánatosabb célpont a szolgáltató központok létesítésére. Ez utóbbi információ kissé meglepő, nem?

Fura, de igaz. Az USA-ban és Közép-Anglia belső régióiban épülnek a szolgáltatói központok. A bérek ugyanis ott sok helyen nem emelkedtek a válság előtti szintre, nem úgy, mint Kínában és Indiában. Ezek az események pedig összemérhető költségszintet eredményeztek. Közép-Kelet Európa pedig a növekvő kockázatok, munkaerőhiány, nyelvi probléma okán válik kegyvesztetté.

Egy cikk pedig a klasszikus outsourcing-modell átalakulásáról ír. A technológia, amely lehetővé tette a nemzetközi kiszervezést, az most addig fejlődött, hogy lassan feleslegessé teszi azt - olvasható az anyagban. A kiszervezési piac átalakulását előidéző technológiák nálunk is kifejtik hatásukat. Magyarország továbbá inkább az outsourcing célpiaca volt, s ezt a státuszát talán nem is veszíti el, mert nálunk a körülmények nem sokat változtak, nem úgy, mint Kínában és Indiában - írja a cikk. Mit gondol, miként hat ki ez a folyamat hazánkra?

Valóban elindult egy folyamat, amely nálunk is kifejti hatását.

Az előbb említett cikk szerint a fokozott automatizálás és a külföldi munkaerő igénybevételének csökkenő járulékos előnyei miatt az informatikai outsourcing-szolgáltatásokban egyre kevesebben fognak dolgozni a világon. A Gartner becslése szerint az outsourcing-szolgáltatások volumene világszerte legalább 15 százalékkal esik 2016-ig. A kognitív számítástechnika megjelenése miatt valószínűleg az olyan területeken, mint a helpdesk, a tanulásra képes rendszerek fogják átvenni az emberek helyét. Mit gondol, megalapozottak ezen előrejelzések? Valóban kevesebb emberi munkára lesz szükség?

Igen, egyre több szolgáltatást automatizálnak, de az ügyfelek igényei sokszor felülírják a technológia fejlődését. Nem lehet minden feladatot robotra bízni. Éppen ezért rövidtávon biztosan nem jár majd olyan nagy elbocsátással ez a folyamat. Sokkal közelebbi és nagyobb veszélyforrás a hazai szolgáltatókra a külföldi szolgáltatók itthoni térnyerése.