kapubanner for mobile
Megjelent: 9 éve

Jár-e kint dolgozó magyaroknak a német minimálbér?

Tavaly írtunk arról, hogy az idei évtől bruttó 8,50 euróra emelkedett a minimál órabér Németországban. Több olvasónk felvetette a kérdést, hogy ez az összeg vajon vonatkozik-e a Magyarországon bejelentett, munkaerő-kölcsönzőn keresztül Németországban dolgozó magyar munkavállalók szerződéseire is? Erre a kérdésre válaszolt Udvardy Tamás jogász.

images

Az 2015. január 1-től hatályos német minimálbér törvény (Gesetz zur Regelung eines allgemeinen Mindestlohns, a továbbiakban: MiLoG) 1. § (2) bekezdése szerint minden munkavállalónak óránként legkevesebb bruttó 8,5 euró munkabér jár. A MiloG 20. § ekként fogalmaz:
20. § MiloG: A munkaadó minimálbérfizetési kötelezettsége
„A bel- és külföldi székhelyű munkaadók kötelesek a belföldön foglalkozatott munkavállalóiknak az 1. § (2) bekezdése szerinti minimálbért legkésőbb a 2. § (1) bekezdése 2. pontja szerinti időpontban megfizetni.”

§ 20 MiloG: Pflichten des Arbeitgebers zur Zahlung des Mindestlohns
„Arbeitgeber mit Sitz im In- oder Ausland sind verpflichtet, ihren im Inland beschäftigten Arbeitnehmerinnen und Arbeitnehmern ein Arbeitsentgelt mindestens in Höhe des Mindestlohns nach § 1 Absatz 2 spätestens zu dem in § 2 Absatz 1 Satz 1 Nummer 2 genannten Zeitpunkt zu zahlen.”


Ez a kötelezettség tehát fennáll függetlenül attól, hogy munkaerő-kölcsönzés, kiküldetés, vagy más formában dolgozik valaki Németországban, vonatkozik rá a minimálbér-szabály is. Kérdéses mindez inkább egyes „határesetek,” mint a fuvarozás során szükséges határátkelés vagy például egy üzleti úton lévő, vagy adott esetben bírósági tárgyalásra kiküldött munkavállaló esetén lehet.

A szabály igazolható célja, hogy a ténylegesen a mindennapokban a Német Szövetségi Köztársaságban élők, akik a német állampolgár kollégáikhoz hasonlóan a kinti piacon bérelnek lakást és ott vesznek igénybe minden más szolgáltatást, akkor is kapjanak egy megfelelő bért, ha nem németországi székhelyű a munkáltatójuk.

Ekként minősülhet olyan közrendvédelmi szabálynak a minimálbér, amely feltétlen alkalmazandó. Megjegyzendő, hogy a közrendvédelmi szabály egyik legfontosabb lehetséges indoka például az egészségügyi alapellátás tagállamokban már régebb óta megoldott, ugyanis az orvosi alapellátás a másik tagállamban biztosítottak számára főszabályként ingyenesen hozzáférhető. Álláspontunk szerint erre tekintettel – mivel az élelmiszer vagy egyéb cikkek sem drágábbak jelenleg - esetleg csak a lakhatás magasabb költségei miatt lenne indokolt a helyben élők, dolgozók magasabb bérezése. Ezzel elfogadható a közrendvédelmi cél, mellyel a minimálbér szabály feltétlen érvényesítendő „imperatív rendelkezésnek” minősül és az uniós joganyaggal konform. Hiszen hivatkozhat a Német Állam arra, hogy a külföldi munkavállalók emberi méltóságát csorbítja, ha ott nem bérelhetnek megfelelő ingatlant, ezzel lakhatásuk nem megoldott, mivel a magyar nettó átlagbérből egyes németországi városokban valóban nem futná esetenként még egy szoba bérleti díjára sem, és így emiatt lakókocsikban, sátrakban élnének közterületen tartósan az ott dolgozók, amelyet egyébként közterületen más jogszabályok tiltanak, a kempingek pedig napi 8-10 euróba is kerülnek. Ezt az indokot Karlsruhe elfogadja majd feltehetően, éppen ezért inkább csak a „határesetek”, mint a fuvarozás és üzleti út megítélése változhat később a gyakorlatban, ott mindez nem merül fel.

Külföldieknek is – ezzel javulnak a német munkavállalók esélyei

A jogszabály alkotmányos igazolható célja tehát fentiek szerint egyértelműen az, hogy a külföldi, de a Német Szövetségi Köztársaság területén dolgozók is megkapják a német minimálbért. Azonban mögöttes célja lehetett az is, hogy ezzel egyben javítják egyrészt a német állampolgárok munkapiaci helyzetét azokkal a külföldiekkel szemben, akik különböző jogi konstrukcióban, de ott dolgoznak jóval kevesebb bérért. Hogy ez összességében tehát mennyiben felel meg az Európai Unió áruk, személyek és szolgáltatások szabad mozgása alappilléreinek, még kérdéses, ezt a Német Alkotmánybíróság vagy az Európai Unió fórumai dönthetik el véglegesen. Addig pedig a német bíróságok jogértelmezésétől függ majd, hogy egy üzleti úton lévő vagy betanulás céljából kiutazó kollégánk esetében már a határátlépéstől, illetve hány óra, esetleg nap eltelte után köteles a munkáltató óránként bruttó 8,50 eurót fizetni. A Német Vám- és Adóhatóság egyszerű nyelvtani értelmezése szerint pedig még az átutazó gépkocsivezetőre is vonatkozik mindez, így a bejelentési kötelezettség szerintük a határátlépés előtt fennáll, ami megtehető a www.zoll.de oldalon.

A törvény által adott jog lényeges új hatása, hogy aszerint már nem kell feltétlenül a német hatóságoknak ezeket az eseteket felderíteniük. Ugyanis a törvénnyel a munkavállalóknak keletkezik igényük a minimálbérre, így várható, hogy adott esetben pert indítanak a munkáltatóval szemben a MiloG megsértése esetén, amint az előzőekben részleteztük. Továbbá a megrendelők magas szinten objektivizált felelőssége miatt az várható, hogy a piacon egyfajta kiválasztódás indul meg. Ennek megfelelően már 2014 év végén sok németországi székhelyű partner / megrendelő nyilatkozattételre hívta fel a hazai székhelyű beszállítóját, al/vállalkozóját, vagy al/megbízottját azzal, hogy jelentse ki, hogy a német területen végzett munka idejére a MiloG szerint minden munkavállalónak megfizetik a fenti összeget és esetleges bírság esetén annak összegét vállalja át vagy megfizeti majd részére.

Összefoglalva tehát kijelenthető, hogy Udvardy Tamás álláspontja szerint a tartósan németországi munkahelyeken foglalkoztatottak után fenti indokok miatt egy esetleges alkotmányossági próbát is ki fog állni a MiloG. Emellett még a rövid idejű kinti foglalkoztatás esetén is javasolható a bejelentések megtétele, és a minimálbér szabály betartása, amíg a bíróságok másként nem döntenek.
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
2023-as trendek a munkaerő-kölcsönzés és -közvetítés területén

Várhatóan 2024 is mozgalmas év lesz a munkaerő-kölcsönzés és -közvetítés területén, de még mielőtt igazán beindulnának az új év folyamatai,... Teljes cikk

Mire számítanak a munkaerő-kölcsönzők 2024-ben?

A foglalkoztatás bővülésére számíthatunk – fogalmazott Csizmadia Gábor, a tagszervezetein keresztül 200.000 fő munkavállalót foglalkoztató... Teljes cikk

Átírhatja a munkaerőpiaci viszonyokat a januárban életbe lépett új szabályozás

2024. január 1-én lépett hatályba a kormányrendelet, mely több pontban is módosítja a külföldi munkavállalók kölcsönzésének jogszabályi... Teljes cikk