Szegedi Juli
Szerző: Szegedi Juli
Megjelent: 9 éve

Ön mennyit gondolkodna azon, hogy váltson-e munkahelyet?

Vannak, akik egy óra és vannak, akik két hónapnál is hosszabb idő alatt jutnak el egy ilyen döntésig. Most felmérés készült arról, hogy milyen okból, milyen körülmények között hagyják ott az emberek a munkahelyüket: kivel vitatták meg, mennyi ideig gondolkoztak rajta, mi állt a döntés hátterében. Vajon tényleg sokan mondanak fel a bónuszfizetés másnapján?

A HILL International által összeállított kérdőívet 1500-an töltötték ki, az ő válaszaik alapján születtek a felmérési eredmények, ezekről számolt be a Joint Venture HR Klubjában Palchuber Tamás, a HILL üzletágigazgatója.

A felmérés során olyan embereket kérdeztek, akik önként váltottak, tehát nem külső kényszer hatására kellett elhagyniuk munkahelyüket. A kutatásban a beosztást tekintve legnagyobb arányban középvezetők vettek részt, de sok beosztott és felsővezető is kitöltötte a kérdőívet. A legtöbb válaszadó a szolgáltató szektorból érkezett, akik az értékesítés területén dolgoztak előző, elhagyott munkahelyükön.

A szakmai kihívás az, ami számít

Nagyobb képért kattintson!
Számos kutatás rámutatott már, hogy nem a pénz a fő motiváció a munkahelyváltáskor, sőt a stressz magas szintje sem játszott közre a döntésben – úgy tűnik a stressz normál velejárója a munkának, ennek csökkentésére nem törekszenek a munkavállalók. Valóban a szakmai kihívás és a fejlődési lehetőség a munkahellyel szemben támasztott legfőbb elvárások - ez abból is látszik, hogy a kutatásból az is körvonalazódott, hogy a munkahelyváltók 29 százaléka az új helyen kevesebb fizetést kapott – ennek ellenére a váltás mellett döntöttek.

A váltás okai

A munkahelyváltás három leggyakoribb oka után kutatva az derült ki, hogy két ok a jövőbe vetett hit megingásáról (azaz a munkavállaló nem lát fejlődési lehetőséget és nem lát biztos jövőképet), egy ok pedig a vezetőségbe vetett hit megingásáról szól. A három legritkább ok a túl magas elvárásokkal, beilleszkedési problémákkal hozható összefüggésbe. Érdekes, hogy nem függ a munkavállalók korától, hogy milyen ok vezetett a munkahely elhagyásához.

Fontos tisztában lennie azzal a vezetőknek, hogy vannak olyan tényezők, melyek segíthetnek abban, hogy egy már kiábrándult, jövőképet vesztett munkavállaló ismét vonzónak találja munkahelyét: ebben segíthetnek a talent menedzsment programok, emellett az elkötelezettséget fenntartja, ha a vezető világos célt jelöl ki számára – amíg ez a cél nem valósul meg, addig valószínűleg nem fog elmenni a munkavállaló.

Mennyi ideig gondolkoztak?

Kattintson az infografikára!
A váltás körülményeit tekintve a válaszadók 27 százaléka hosszú keresési folyamat után, szintén 27 százalékuk egy váratlan külső ajánlat után impulzusvásárlók módjára váltott – számukra hirtelen döntés eredménye a munkahelyváltás. Úgy tűnik alacsony a konfliktus után elmenők aránya, nem ez a jellemző a munkahelyváltók motivációjára. Vannak bizonyos gyors döntést megnehezítő tényezők, ilyen a késleltetett bónuszfizetés (ugyanis sok cégnél a bónuszfizetés másnapján igen magas a felmondások aránya), és az is maradásra bírhat, ha a munkáltató képes vonzó brand maradni. Ehhez persze a munkáltatónak nem árt felismernie, hogy a munkavállaló kifelé tekintget: figyeljen fel arra, ha egy farmerban, tornacipőben járó beosztottja néha-néha öltönyben jön, gyakran elmegy napközben – ezek olyan jelek, melyek elárulhatják a munkavállaló szándékát.

A váltás módját tekintve az derült ki, hogy a felsővezetők általában többszöri jelzés után döntöttek a végleges felmondásnál, míg a középvezetőkre inkább a váratlan külső ajánlat utáni gyors döntés, illetve a hosszú, konfliktus nélküli folyamat volt jellemző. A felsővezetők ritkábban váltanak váratlan impulzus hatására. Úgy tűnik a nőkre kicsit jellemzőbb a gyors váltás, a férfiak pedig hajlamosabbak a vezetővel nyíltan megbeszélni a felmerülő problémákat, elégedetlenségüket.
A döntést meglepő módon a váltók 20 százaléka 1 órán belül hozta meg, 25 százalékuk 1 hétig, 26 százalékuk több mint két hónapig érlelte magában a döntést. Azaz úgy tűnik, két részre oszlik a döntés ideje: a villámgyors és a megfontolt döntéshozókra.

Kivel konzultált?

Kattintson az infografikára!
A kérdőív kitért arra is, hogy a munkahelyét elhagyó kivel vitatta meg előzetesen a kérdést. Nem meglepő, hogy a túlnyomó többség (a férfiak 58, a nők 66 százaléka) a családjával egyeztetett a döntés kimondása előtt. Érdekes kérdés, hogy a munkáltató miként hat a családi döntésre: hiszen ha a munkavállalónak folyton 5-kor vannak megbeszéléséi, ha nincs lehetőség részmunkaidőre és nincs beiskolázási támogatás, akkor ezek a tényezők valószínűleg a családot is a munkahely ellen hangolják. És ebben az esetben a család is azt fogja mondani: ideje váltani. Azonban a munkáltató a maga oldalára is állíthatja a családot, ha olyan családbarát működést vezet be, melynek nincsenek negatív kihatásai (sőt pozitívak vannak) a család életére.

Vajon nehezebb egy ilyen döntést meghozni, ha az ember már sok-sok évet töltött el egy munkahelyen? A válaszok alapján úgy tűnik, minél magasabb pozícióban van valaki egy cégnél, annál hosszabb időt tölt ott. A felsővezetők 6, a középvezetők 5, míg a beosztottak 4 év után váltottak. Azaz a korábbi ’7 évenként új munkahely’ teória is megdőlni látszik: ma már átlagosan 5 évente új helyen kezdünk.

A váltás következménye

Kattintson az infografikára!
Már szó esett arról, hogy a válaszadók 29 százaléka kevesebbet keres az új helyén – ebből látszik, hogy nem a pénz a fő motivációja a munkahelyet váltóknak. A valódi szakmai elégedetlenség lehetett az a kiváltó ok, ami miatt elhagyta korábbi állását. Az is kiderült, hogy a válaszadók 18 százaléka több mint 50 százalékkal keresett többet, mint korábbi munkahelyén – valószínűleg itt nem felsővezetők csodás béremeléseiről, hanem inkább korábban borzasztóan alulértékelt beosztottakról lehet szó. Hogy a cégvezetők elkerüljék, hogy a munkaadók fizetési elégedetlenség miatt hagyják el a céget nem árt folyamatosan monitorozni a különböző fizetési tanulmányokat - így a konkurensek nem ezzel fogják elcsábítani a jó munkaerőt.
Összességében a válaszadók 58 százaléka úgy érzi jól döntött – hogy ebből mennyi az önigazolás azt már ez a felmérés nem hivatott eldönteni. Elenyésző az aránya azoknak, akik életük legrosszabb döntésének nevezték a váltást, illetve akik szívesen visszamennének korábbi állásukba. A kutatásból az is kiderül, hogy még azok nagy része is tökéletes döntésnek nevezték a munkahelyváltást, akik az új helyen kevesebbet keresnek.

A vezetővel való viszony az új helyen az esetek közel 40 százalékában jobb, 16 százalékban ugyanolyan mint a korábbi helyen. A munkakörülmények az esetek 38 százalékában javultak.

Ami a generációkat illeti, a válaszadók igen kis százaléka tartozott az Y-generációba, nagy részük az X-ek közül került ki. Az tisztán látszik, hogy a baby boomerek nem döntenek hirtelen, míg a náluk fiatalabbak váratlan ajánlat hatására léptek ki, a döntés egyetlen hét alatt megszületett. A kilépés oka a baby boomerek és az X-ek körében a bizalomvesztés, míg az Y-oknál a perspektíva hiánya volt. Ez összecseng azokkal a generációs kutatásokkal, mely szerint a fiatalok gyorsabban döntenek, rövid ideig dolgoznak egy helyen és jobban érvényesítik érdekeiket.
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Álláskeresés és szórakozás egy csomagban: az idei első nagy állásbörzén jártunk

Helyben akarnak interjúzni vagy legalább a szakmai vezetővel beszélni, élményt szeretnének gyűjteni munkakörökről, inspirációt meríteni a... Teljes cikk

Így tudják megszólítani a Z generációs munkavállalókat a vállalatok

Az interaktív kommunikáció és a nyitottság is elengedhetetlen, ha egy el szeretne érni egy Z generációs fiatalt. Teljes cikk

Idén a fizetések még az eddiginél is fontosabbak lesznek

Immár harmadik éve készíti el munkavállalói visszajelzések alapján a legjobb munkahelyek – Top Employers – listáját a Munkahelyeink.hu. A ma... Teljes cikk