Uniós irányelvbe ütközik a készenléti jellegű munkakör
Az Európai Unió Foglalkoztatási, Szociális Ügyek, és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága határozatában megállapította, hogy a "készenléti jellegű munkakör" az EU 2003/88/EK irányelvébe ütközik - tájékoztatta portálunkat Farkas Péter, a Magánbiztonsági Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (MDDSZ) országos elnöke.
A Munka törvénykönyvének az úgynevezett "készenléti jellegű munkakörökre" vonatkozó rendelkezései nem állnak összhangban a 2003/88/EK irányelv 3., 17. és 22. cikkében előírt követelményekkel - áll a portálunknak eljuttatott uniós határozatban.
Az uniós szervezet a szakszervezet panasza kapcsán megállapította, hogy a "készenléti jellegű munkakörökben" dolgozók akár heti 72 órás szolgálat letöltésére is kötelezhetők, amely jelentősen meghaladja az irányelv 6. cikkében meghatározott 48 órás felső határt. A nemzeti hatóságok ezt az irányelv 22. cikke által biztosított "kívülmaradási lehetőség"
igénybevételeként értelmezik. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy nem teljesülnek a 22. cikkben a munkavállalók védelmére előírt feltételek.
Ezenkívül a válasz azt is megerősítette, hogy nincs garancia a 17. cikkben az Európai Bíróság értelmezése szerint az elmaradt napi pihenőidőt közvetlenül követő egyenértékű kompenzáló pihenőidő biztosítására.
A fentiekre való tekintettel az Európai Bizottság 2015. február 26-án úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Magyarországnak, ami a kötelezettségszegési eljárás első lépése. A magyar kormánynak a reagálásra, intézkedésre két hónap áll rendelkezésre. A válasz alapján a Bizottság eldönti majd, hogy szükség van-e további lépésekre - áll Magánbiztonsági Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének közleményében.
A készenléti jellegű munkakörrel kapcsolatban az MDDSZ többször fordult a kormányhoz a megalakulása óta, jelezve a munkavállalók kárára történő visszaéléseket (melyeket a munkaügyi hatóság is korábban megerősített), de nem történt ez ügyben változás - olvasható a szakszervezet közleményében.
Farkas Péter szakszervezeti vezető kiemelte: a készenléti jellegű munkakör lehetőséget ad arra, hogy a munkavállalókat havonta 200-300 órát (vagy még ennél is jóval többet) dolgoztassák bérpótlékok kifizetése nélkül, ugyanazért a munkabérért, mint, ha 174 órát dolgozna. Így a megengedett heti 40 óránál, ill., a túlórákkal együtt maximalizált 48 órát jelentősen túllépi a foglalkoztatás, és így a heti szabadnapot, illetve a heti pihenőidőt sem adják ki a munkavállalónak.
Az érdekvédő közleményében kitér arra is, hogy a vagyonvédelmi ágazatban különösen nagy a visszaélések száma, mivel papíron készenléti jellegűnek minősítik a vagyonőrök munkakörét, holott valójában nem az.
- A 24 órás szolgálatok miatt rengeteg elbocsátás volt a vagyonvédelemben, mert az agyondolgoztatott és kipihenetlen emberek nem bírták egészségileg hosszútávon a fokozott fizikai és pszichológiai igénybevételt - mondja az érdekvédő.
A magánbiztonsági dolgozók szerint a készenléti jellegű munkakört módosítani értelmetlen, el kell azt törölni, mert az EU Közösségi jog túlórákkal együtt is 48 órában maximalizálta a foglalkoztatást.
Ha ez megtörténik, ki kell fizetni az éjszakai és a túlóra pótlékokat, amivel együtt nőnek majd a bérek a szakszervezet reménye szerint.
Továbbá nem egy munkavállaló fogja mások munkáját elvégezni, mert a kieső időre plusz munkaerőt kell alkalmazni. - Ez több száz ezer munkavállalót jelent országos szinten, más foglalkoztatási ágazatokat is érintve - emeli ki Farkas Péter.
Az uniós szervezet a szakszervezet panasza kapcsán megállapította, hogy a "készenléti jellegű munkakörökben" dolgozók akár heti 72 órás szolgálat letöltésére is kötelezhetők, amely jelentősen meghaladja az irányelv 6. cikkében meghatározott 48 órás felső határt. A nemzeti hatóságok ezt az irányelv 22. cikke által biztosított "kívülmaradási lehetőség"
igénybevételeként értelmezik. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy nem teljesülnek a 22. cikkben a munkavállalók védelmére előírt feltételek.
Ezenkívül a válasz azt is megerősítette, hogy nincs garancia a 17. cikkben az Európai Bíróság értelmezése szerint az elmaradt napi pihenőidőt közvetlenül követő egyenértékű kompenzáló pihenőidő biztosítására.
A fentiekre való tekintettel az Európai Bizottság 2015. február 26-án úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Magyarországnak, ami a kötelezettségszegési eljárás első lépése. A magyar kormánynak a reagálásra, intézkedésre két hónap áll rendelkezésre. A válasz alapján a Bizottság eldönti majd, hogy szükség van-e további lépésekre - áll Magánbiztonsági Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének közleményében.
A készenléti jellegű munkakörrel kapcsolatban az MDDSZ többször fordult a kormányhoz a megalakulása óta, jelezve a munkavállalók kárára történő visszaéléseket (melyeket a munkaügyi hatóság is korábban megerősített), de nem történt ez ügyben változás - olvasható a szakszervezet közleményében.
Farkas Péter szakszervezeti vezető kiemelte: a készenléti jellegű munkakör lehetőséget ad arra, hogy a munkavállalókat havonta 200-300 órát (vagy még ennél is jóval többet) dolgoztassák bérpótlékok kifizetése nélkül, ugyanazért a munkabérért, mint, ha 174 órát dolgozna. Így a megengedett heti 40 óránál, ill., a túlórákkal együtt maximalizált 48 órát jelentősen túllépi a foglalkoztatás, és így a heti szabadnapot, illetve a heti pihenőidőt sem adják ki a munkavállalónak.
Az érdekvédő közleményében kitér arra is, hogy a vagyonvédelmi ágazatban különösen nagy a visszaélések száma, mivel papíron készenléti jellegűnek minősítik a vagyonőrök munkakörét, holott valójában nem az.
- A 24 órás szolgálatok miatt rengeteg elbocsátás volt a vagyonvédelemben, mert az agyondolgoztatott és kipihenetlen emberek nem bírták egészségileg hosszútávon a fokozott fizikai és pszichológiai igénybevételt - mondja az érdekvédő.
A magánbiztonsági dolgozók szerint a készenléti jellegű munkakört módosítani értelmetlen, el kell azt törölni, mert az EU Közösségi jog túlórákkal együtt is 48 órában maximalizálta a foglalkoztatást.
Ha ez megtörténik, ki kell fizetni az éjszakai és a túlóra pótlékokat, amivel együtt nőnek majd a bérek a szakszervezet reménye szerint.
Továbbá nem egy munkavállaló fogja mások munkáját elvégezni, mert a kieső időre plusz munkaerőt kell alkalmazni. - Ez több száz ezer munkavállalót jelent országos szinten, más foglalkoztatási ágazatokat is érintve - emeli ki Farkas Péter.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
További cikkek
Csak a magyar fiatalok 20 százaléka érzi, hogy stabil a munkahelye
Kisebbségben vannak azok, akik úgy érzik, megbecsülik őket. Teljes cikk
KSH: 9.9 százalékkal nőtt a reálkereset egy év alatt
A nettó kereset mediánértéke 340 700 forint volt. Teljes cikk
Szakemberhiány miatt szünetel több vizsgálat az Oroszlányi Szakrendelőben
A rendelőben több osztályon is szünetelni fog az ellátás az átmeneti szakemberhiány miatt. Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Költségelemzést Támogató Munkaidő-Nyilvántartás 3 hete
- Hogyan vehetem ki az apasági szabadságot, ha csak 10 napot dolgozom egy hónapban? 1 hónapja
- Megállapodás született az operaházi sztrájk felfüggesztéséről 1 hónapja
- Bele lehet szeretni ebbe a hivatásba: interjú Szalavics Mariann NAV-elnökhelyettessel 1 hónapja
- A sztrájk folytatódik: az Opera dolgozói béremelésig tüntetnek 1 hónapja
- Elmaradhat az előadás - sztrájkba lépnek az Operaház dolgozói 1 hónapja
- Egy lassú előre, két gyors hátra: foglalkoztatási pávatánc 1 hónapja
- Béremelést követelnek a területi közigazgatásban dolgozók 2 hónapja
- A legdrágább munkakör a betöltetlen munkakör. De mennyi az annyi? 2 hónapja
- Új trend terjed a munkaidő-beosztásban: dolgozz akkor, amikor a teljesítőképességed csúcsán vagy 2 hónapja
- Hatályos a kollektív szerződésünk? - Egy probléma, amire kevés figyelem vetül 2 hónapja