Ellenségeink a robotok?
A robotok nemcsak a filmek akcióhőseire jelenthetnek veszélyt, de az egyszerű feldolgozóipari munkásokra is. A közelmúltban két közgazdász azt vizsgálta meg, hogy a robotok milyen hatással voltak 17 fejlett gazdaság 14 iparágára 1993 és 2007 között. A kutatás szerint a robotok növelték a termelékenységet és a béreket, ugyanakkor az alacsonyan és közepesen képzett munkaerő munkaköreit veszélyeztetik.
A két közgazdász az említett hiányosságot igyekezett pótolni azzal, hogy összegyűjtötte az adatokat 17 fejlett ország (Európa, Ausztrália, Dél-Korea, USA) 14 iparágából (főként a feldolgozóiparból, de a mezőgazdaságból és a közműszektorból is) 1993 és 2007 között.
Pörög az ipar
Elsősorban arra jutottak, hogy az ipari robotok növelték a munkaerő termelékenységét, a teljes termelékenységet, illetve a béreket. Mindeközben bár nem változtatták meg jelentősen a munkaórák számát, az alacsonyan és kisebb mértékben, de a közepesen képzett munkaerőkre nézve is komoly fenyegetést jelentenek.
A kutatásból első pillantásra az derül ki, hogy a technológiai fejlődések következtében az ipari robotok (olyan gépek, amelyek programozhatók, és képesek a termeléssel összefüggő munkát végezni emberi irányító nélkül) hozzávetőleg 80 százalékkal lettek olcsóbbak (korrigálva a minőség változásával) 1993 és 2007 között. Nem meglepő az sem, hogy a robotok felhasználása durván megugrott a vizsgált időszakban: a munkaórákra eső robotok aránya átlagosan nagyjából 150 százalékkal emelkedett.
A legnagyobb növekedést Németország, Dánia és Olaszország produkálta, míg szektorálisan a közlekedési eszközök iparága, a vegyipar és a fémipar tudhatja magáénak a leggyorsabb bővülést.
Forradalmi fejlődés
A vizsgálat emellett kimutatta, hogy a robotok felhasználásának növekedése még a konzervatív becslés szerint is 0,37 százalékponttal járult hozzá a GDP-növekedéshez, ami ebben az időszakban a teljes GDP több mint egytizedét jelentette. Ezzel párhuzamosan a munkaerő produktivitáshoz 0,36 százalékpontot adtak hozzá a robotok, ami a teljes termelékenység növekedés egyhatoda.
Mindennek a súlyát jól érzékelteti a tanulmány, amikor hangsúlyozza, hogy a robotok hozzájárulása a teljes gazdasághoz akkora súllyal bír, mint a vasút a 19. században vagy az amerikai autópályák a 20. században. A közelebbi múltból pedig hasonló szerepe van, mint a fejlett információs és kommunikációs technológiáknak. Mindazonáltal a szerzők megjegyzik, hogy a robotok a tőke mindössze 2 százalékát teszik ki, ami viszont sokkal kisebb arány, mint amilyet a korábbi, jelentős növekedést generáló technológiáknál volt.
Gépek és félelmek
A kutatás eredményei azért is fontosak, mert az elmúlt időben számos egymástól eltérő vélemény alakult ki arról, hogy vajon a robotika fejlődése pozitív hatással lesz-e a növekedésre, illetve a munkaerőpiacra. Graetz és Michaels várakozásai szerint a jövőben bővülhetnek a robotok pozitív hatásai, különösen a szolgáltatói szektorban való elterjedésük következtében. Megjegyzik azonban, hogy a fejlődéssel párhuzamosan a robotok által generált extra nyereség is csökkenhet, vagyis nem tanácsos arra alapozni, hogy a robotok lesznek a globális növekedés csodaszerei.
A munkaerő-piaci hatásokat vizsgálva a tanulmány legfőbb megállapítása, hogy jóllehet nem mutatható ki negatív hatás az aggregált munkaerőpiacon, amennyiben képesítések szempontjából is lebontjuk a képet, a helyzet megváltozik. Az alacsonyan képzett munkaerőre ugyanis komoly veszélyt jelenthetnek a robotok, míg ez a fenyegetettség csökken a közepesen képzettek esetében, és nincs szignifikáns jelentősége a magasan képzett munkaerő esetében.
Összefoglalásként elmondható tehát, hogy az empirikus vizsgálatok szerint a robotok elterjedése növelte a teljes termelékenységet, sőt a béreket is, miközben jelentősen hozzájárult a gazdasági növekedéshez. Annak ellenére pedig, hogy nincs egyértelmű bizonyíték a robotok negatív munkaerő-piaci hatására, egyes bizonyítékok azt támasztják alá, hogy az alacsonyan és közepesen képzett dolgozók nem érezhetik biztonságban magukat.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
A KSH szerint 2004 és 2023 közt közel 824 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, ami 21%-os bővülést jelent. A növekmény nagy részét a... Teljes cikk
2024 februárjában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 32 ezerrel, 4 millió 723 ezerre nőtt. A... Teljes cikk
Nőnap alkalmából csokorba gyűjtöttük a dolgozó nők helyzetét taglaló legfrissebb cikkeket. Mekkora a bérszakadék, mely országokban mélyül és... Teljes cikk
- Fülöp Attila: Magyarországon csaknem 50 százalékos a megváltozott munkaképességű emberek foglakoztatási rátája 1 hete
- Grafikon: A 15-64 éves foglalkoztatottak arányának változása 2010 és 2023 között 1 hete
- A gyenge fejlődés a munkaerőpiacot is visszafejlődéssel fenyegeti Németországban 1 hete
- Nagy Márton: a munkanélküliség emelkedése átmeneti 1 hete
- A vártnál jobban csökkent az első alkalommal munkanélküli segélyt kérők száma az Egyesült Államokban 2 hete
- Stagnáló munkaerő-felvétel? - Erre számíthatunk idén a munkaerőpiacon 2 hete
- Kiderült, miben látják a kockázatot a pénzügyi vezetők 2 hete
- Több mint ötven vállalati partner vesz részt a BGE állásbörzéjén 2 hete
- Minél több a mesterséges intelligencia a munkahelyen, annál rosszabb a dolgozók életminősége 3 hete
- Az Egyesült Államokban a vártnál nagyobb mértékben nőtt a foglalkoztatottak száma 3 hete
- A munkanélküliségi ráta alakulása Magyarországon - grafikon 4 hete