A stresszkezelés 50 árnyalata, avagy lovagolni a hullámokon

Ha egy cikk élre kerül a LinkedIn népszerűségi listáján, akkor ez nem lehet véletlen és azt jelenti, hogy egy nagyon aktuális témát feszeget, amelyik foglalkoztatja az embereket, benne van a levegőben. Mint ahogy a nemrég megjelent HR Portál cikkben szerepel, ez történt a stressz-menedzsmenttel foglalkozó LinkedIn bejegyzéssel is. A LinkedIn cikk olyan könnyen alkalmazható stratégiákat ajánl, amelyek segíthetnek a káros stressz csökkentésében.

Miért van ez a fokozott figyelem a stressz-kezelés iránt, amelyik az olvasottsági lista élére repítette ezt a bejegyzést?

A stressz napjaink egyik legismertebb közellenségévé vált. Sorra jelennek meg riasztó egészségügyi és gazdasági adatokat tartalmazó közlemények, amelyek a stressz okozta károkról számolnak be. Az sem véletlen, hogy tavaly elindult az egész Európára kiterjedő „Egészséges munkahelyek – Kezeljük a stresszt!” kampány. Mindenki ismer olyan történetet, amelynek szereplőit az ilyen-olyan okokból átélt stressz tette tönkre. Mindannyian nap, mint nap tapasztaljuk, hogy életünket, át-meg átszövik a különböző indulatokat, érzelmeket, magatartásokat, testi tüneteket kiváltó stressz-hatások. Ugyanakkor el tudunk képzelni egy teljesen stressz-mentes napot? Vagy több napot, hetet? Tartósan nehezen lennénk képesek ezt a helyzetet elviselni: előbb-utóbb az unalomba halnánk bele. Stressz nélkül lényégében nincs élet.

„A stressz nem feltétlenül rossz, hanem az életünkben jelentkező feladatokkal, nehézségekkel való megküzdés elkerülhetetlen, sőt nélkülözhetetlen része. Az élet sava, borsa.”- Selye János.

A stressz társadalmi szinten is felismert kedvezőtlen gazdasági és egészségügyi hatásai mind szervezeti, mind egyéni oldalról ösztönözték a csökkentés-kezelés lehetőségeinek kutatását (pl. különböző munkavédelmi programok, pszichoszociális kockázati tényezők felmérése, stb.).

Jóllét a munkahelyen - kinek fontos?

A továbbiakban elsősorban a stressz-kezelés egyéni vonatkozásaival foglalkozunk, de figyelembe kell venni, hogy a munkahelyi légkört, a szervezeti hatékonyságot kedvezően befolyásolja, ha munkatársak jobban érzik magukat a bőrükben (munkahelyi jóllét). Így a munkahelyi vezetők, tulajdonosok számára is jó befektetés a munkahelyi stressz csökkentését eredményező egyéni és csoportos módszerek alkalmazása.

Az életesemények során bennünket érő stressz-hatások –amelyek elsősorban a munkahelyhez, a családhoz és a kettő kombinációjához kötődnek- lehetnek kedvezőek (eustressz) és kedvezőtlenek (distressz). Előfordulhatnak olyan élethelyzetek is, amikor a két hatás egyszerre jelentkezhet (pl. egy munkahelyi kinevezés során, amikor a jóérzések keveredhetnek a nagyobb felelősséggel járó feszültséggel).

Mivel nagyon gyakran a külső körülményeken nem áll módunkban változtatni (legalábbis rövid távon nem), akkor, ha csökkenteni akarjuk a káros hatásokat, nem marad számunkra más megoldás, minthogy megtanulunk együtt élni a folyamatosan változó, szervezetünket időről-időre próbára tevő terhelő tényezőkkel. Ebben a tanulási folyamatban az egyik első lépés, amit tehetünk, a tudatosítás, majd a rugalmas alkalmazkodás. Ennek lehet része a hatásos stressz-menedzselési technikák elsajátítása és a napi életmenetünk során történő alkalmazása.

Jó példát mutathatnak azok a munkatársak, menedzserek, sikeres emberek, akik olyan életstratégiákat, technikákat, tanulnak meg, napi rutinokat alakítanak ki, alkalmaznak, amelyekkel jelentősen korlátozhatóak a negatív hatások. (Ilyen például a „10 hatékony stratégia") Elmúltak már azok az idők, amikor az amerikai kórházakban külön osztályokat alakítottak ki, a magukat –a szó szoros értelmében- halálra dolgozó menedzserek számára. Általában is igaz, hogy amikor stressz-kezelésről esik szó gyakran elsősorban a vezetőkre gondolunk, miközben a felmérések azt mutatják, hogy a szervezeti hierarchia alsó részén elhelyezkedő fizikai dolgozók stressz-kitettsége sokszor magasabb, mint a menedzsereké.

Magyarországon különösen fontos (lenne) a hatékony stressz-kezelési módszerek elterjesztése, hiszen hazánkban a stressz- okozta megbetegedések aránya riasztóan magas. A krónikus stressz a magyar középkorú férfiak idő előtti halálozásának egyik legfontosabb tényezője. (dr. Kopp Mária és munkatársai tanulmányai). Hasonló eredményre jutottak a Hungarostudy Egészség Panel vizsgálatok is, amelyek feltárták a megbetegedések és a pszichoszociális faktorok szoros kapcsolatát. Közel minden harmadik személy számol be munkahelyi stresszről. (Magyar Lelkiállapot 2013.)

Stresszcsökkentési ismereteket mindenkinek

A helyzet lényeges megváltoztatásához célszerű és hasznos lenne a stresszcsökkentési ismeretek minél szélesebb körben történő elterjesztése. Ahhoz azonban, hogy kiválasszuk a számunka legalkalmasabb stressz-kezelési módszert és elkezdjük ezeket tudatosan alkalmazni, ismernünk kell, hogy mitől függ a bennünket terhelő stressz mértéke.

A kutatások szerint (Houtman, és munkatársai), a következő körülmények jelentősen befolyásolják a megélt stressz-állapotunkat:

• nem tudjuk kellően kontrollálni a munkánkat,
• feszített a munkatempó, időkényszerben végzett munka,
• ha nem érezzük a vezetők és a kollégák támogatását,
• hiányzik a karrier-perspektíva,
• nagy a munkával kapcsolatos bizonytalanság,
• hosszú a munkaidő,
• alacsony a jövedelem,
• előfordul szexuális, vagy pszichológiai zaklatás,
• a munka és a magánélet nincs egyensúlyban.

A felsorolás tükrében most már ki-ki meghatározhatja esetleges érintettségét és saját stressz-helyzetét. Azt is hangsúlyozni kell, hogy stressz kedvezőtlen hatásai nem azonnal jelentkeznek, hanem az idő elteltével –ha nem teszünk semmit, a stressz ellen- egyre több kellemetlen tünetet tapasztalunk (ingerlékenység, fáradtság, álmatlanság, önbizalomhiány, romló teljesítmény, stb.).

Az, hogy mennyire tudunk megbirkózni a stresszes helyzetekkel (coping) nagymértékben függ a személyiség-jellemzőinktől. (Például az önbizalomhiány, versengő karakter, túlzott elkötelezettség általában kedvezőtlen szerepet játszhat. )

Ha megoldást keressünk a stresszel összefüggő gondjainkra, akkor ma már igen széles választék áll rendelkezésünkre – mind céges, mind egyéni szinten - a támogatás megtalálására.

Külföldön és Magyarországon is megnőtt a stresszkezeléssel/mentesítéssel/csökkentéssel foglakozó kínálat, amelyik jól tükrözi az igényt az ilyen jellegű szolgáltatások iránt. Pillanatok alatt összeállítható lenne egy 50-es lista a káros stresszre megoldást kínáló módszerek közül.

A gyors megoldást ígérő különböző felkészültségű szakemberek nagyon gyakran csak egy-egy részterületre koncentrálnak (például jóga, relaxáció, meditáció, légző-gyakorlatok, stb.) és viszonylag csak kevesen nyújtanak komplex szolgáltatást. Magyarországon, ez utóbbira jó példa, a gyakorlatorientált Williams ÉletKészségek (WÉK) stressz-kezelési és kommunikációs program.

Ezt a módszertant a Duke Egyetem (Durham, NC, USA) vezető szakemberei, dr. Virginia Williams és dr. Redford Williams dolgozták ki, több évtizedes csoportterápiás tapasztalataik és a stressz-kutatás legfrissebb eredményeinek felhasználásával. A programot az USA-ban több, mint 15 éve, Magyarországon 10 éve sikerrel alkalmazzák. A program magyar változatát a Selye János Magyar Magatartástudományi és Magatartásorvoslási Társaság dolgozta ki a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet munkatársainak közreműködésével. Tudományos vizsgálatok igazolják, hogy a program segítségével enyhíthetők, illetve megelőzhetők a túlzott stresszel összefüggő kellemetlen testi és lelki tünetek.

A Williams ÉletKészségek - program jellemzője, hogy eltérő szempontokat integrálva, különböző aspektusokból közelít a stresszes helyzetekhez:

• Segít azonosítani – kiértékelni a stresszes szituációkat
• Módszert ad arra vonatkozóan, hogyan döntsünk kritikus helyzetekben
• Támogatást ad, hogy mikor mit tegyünk
o milyen akciókra, cselekedetre van szükségünk, vagy
o alkalmazzunk-e valamilyen feszültség-levezető eljárást
• Hogyan fejleszthetőek –a stressz-csökkentésben kulcsfontosságú szerepet játszó-kapcsolatépítő készségek

A kutatások és gyakorlati tapasztalatok szerint egy stressz-kezelési program akkor igazán sikeres és biztosít közvetlenül hasznosítható, valamint hosszútávon fenntartható eredményt, ha eleget tesz a következő követelményeknek:

• Egyszerű, a mindennapi életben alkalmazható készségek elsajátítására nyújt lehetőséget
• Növeli az önismeretet és a tudatosságot
• Segít megérteni a stressz, a megbirkózás és az életmód, valamint a túlzott stressz hatására kialakuló testi és lelki tünetek közötti összefüggéseket
• Biztosítja, hogy jobban megértsük saját és mások viselkedését, fejleszti érzelmi intelligenciánkat
• A mindennapi feszültségekeinket csökkenti
• Segít a munkahelyi és magánéleti konfliktusok sikeres kezelésében, illetve megelőzésében
• A társas kapcsolatainkat javítja
• Növeli személyes hatékonyságunkat

A megfelelően megválasztott stressz-menedzselési stratégia alkalmazásával tehát fejlődik az önismeretünk és megtanít bennünket arra, hogyan kezeljük a negatív érzéseinket, hogyan küzdjünk meg a stresszel, és milyen módon javítsuk személyes kapcsolatainkat. Mindemellett egy-egy hatékony eljárás jótékony hatással van egészségünkre és jóllétünkre/ életminőségünkre, illetve csökkenti az egészségügyi költségeinket.

Ha a stressz-csökkentéshez módszereket keresünk, akkor természetesen alkalmazhatjuk a nagyon hasznos „10 hatékony stratégiát…” is, de ha meg akarjuk előzni, hogy összecsapjanak fejünk felett a hullámok, ha tudatosan és tartósan szeretnénk a felszínen maradni és ezáltal a stresszes helyzetekkel megbirkózni, akkor célszerű a repertoárt tovább bővíteni és elsajátítani az eredményes stressz-kezelés (a „hullámlovaglás”) összes fortélyát.

Csuport László, coach, stressz-kezelési facilitátor
www.inspiralocoaching.com