kapubanner for mobile
Gyimóthy Éva
Szerző: Gyimóthy Éva
Megjelent: 9 éve

Hol mérik a dolgozók teljesítményét?

Országos, a verseny- és közszférát, kis és nagy céget is magába foglaló kutatás hiányában nehéz megmondani, használnak-e HR-rendszereket a cégek. Humán menedzsment szakemberek és piaci szereplők válaszai alapján csupán annyi jelenthető ki biztosan, a teljesítmény-értékelési rendszer, kompetencia-értékelési rendszer használata, hangsúlya függ a vállalat méretétől, kultúrájáról, tevékenységi körétől, és attól multinacionális vagy magyar vállalatról van-e szó.

A vállalati kultúrába a nemzetközi és multinacionális vállalatok által beépülő teljesítményt avagy kompetenciát értékelő rendszereknek nagy keletje volt a céges világban hat-nyolc évvel ezelőtt. Működésük már-már természetesnek számított a válság előtt. A világgazdasági krízis miatt karcsúsított költségkeret és személyügyi részlegek azonban a HR-rendszereket sem kímélték - tudta meg a HR Portal Tóth Éva Máriától, humánmenedzsment szakértőtől, a HR & GM Mérnöki és Tanácsadó Kft. ügyvezetőjétől. Forrásunk szerint sok helyen nem költenek ezekre a cégek a válság óta. A teljesítmény alkalmasság mérésére szolgáló 360 fokos TÉR divathulláma például egyértelműen alábbhagyott a szakember tapasztalata szerint. Ennek persze az is oka lehet, hogy az értékelés ezen típusa eleve nem volt olyan tetszetős a vezetők körében.

A kkv-k fele nem költ személyügyekre

Tóth Éva Mária
Az előzőeket részben visszaigazolja a Budapest Bank felmérése, amely szerint a kkv-k fele egyáltalán nem költ a személyügyekre (pl. toborzásra, csapatépítésre vagy képzésre), humánerőforrás-vezetője pedig mindössze a cégek 16 százalékának van. A felmérés szerint teljesítményértékelést a vállalkozások kétharmada alkalmaz, az előléptetés pedig 80 százalékban egyéni elbírálás alapján történik. A jól teljesítő kollégák megtartása érdekében bónuszt vagy jutalmat alkalmaz a cégek fele, egyharmaduk viszont nem gondolkodik semmilyen hasonló megoldásban. Magyarországon rengeteg mikro, kis-és középvállalkozás él, így ez a felmérés a valós helyzetet mutatja.

Csaposs Noémi
- A kvv szektor azon szereplői, akik eddig sem használták ezeket a HR-eszközöket, most sem szánnak erre időt, energiát, pénzt - reagált óvatosan a HR Portál értesülésére és Budapest Bank tavaly év végi felmérésére Csaposs Noémi. A Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége (SZTMSZ) elnöke szerint ezen gondolkodás mögött gyakran az információ hiánya húzódik meg. A versenyhelyzet és a vállalat működésének jelentős megváltozása azonban rákényszerítheti a tulajdonost/vezetőt a valós teljesítmény kiderítésére, fokozására - véli a szakember, aki azért jó példákkal is találkozik, de kisebb számban.

Mérni vagy nem mérni, ez itt a kérdés

A HR-rendszerek kiépítésével is foglalkozó PsyOn Üzleti Hatás Menedzsment ügyvezető igazgatója a robusztus teljesítmény-értékelési rendszerek mikro-, kis- és középvállalkozásokban való helyét is megkérdőjelezi. - Ezen vállalkozások életében a napi kommunikáció, teljesítmény-visszajelzés közvetlenül történik meg. Továbbá a cégek általában baráti-ismerősi ajánlásra vesznek fel munkatársakat, nincsenek szigorúan vett munkakörök sem, ebből kifolyólag az értékelés sem tudna igazán másra vonatkozni, mint, hogy mennyire elkötelezett egy-egy munkatárs - érvel a szervezetpszichológus.

Tapasztalataik szerint a kompetencia-mérések sorsa sem sokban tér el a TÉR-től ebben a szektorban, aminek hátterében több tényező állhat. Az egyik, melyet Csaposs Noémi is megemlített, az információ hiánya, ami abból is eredhet, hogy a tanácsadó cégek nem tekintik őket fizetőképes piacnak. - Ha pedig hallottak már ezekről az eszközökről, netán érdeklődnek a kompetencia-mérés iránt, a piaci kínálat nem nekik szól, a per fős árak akár riasztóan magasak is lehetnek (20.000 - 200.000 Ft/fő). Ha igazán jó méréseket szeretnének, akkor a munkaköri felmérést is meg kellene csináltatniuk (szintén drága lehet), de azt nem igazán finanszírozzák - magyarázza a szakember. Ha ezek a kis cégek ki is próbálják a kompetencia-mérést, akkor például a munkaköri felmérés hiánya, vagy a kapott értékelése tartalma nem feltétlenül teszi alkalmassá az eredményeket arra, hogy a vállalkozó a jelöltekkel, munkatársakkal kapcsolatos döntéseit ezekre alapozza - magyarázza Farkas Judit.

Farkas Judit a HR-funkciók kiszervezését említette még meg. Ilyenkor a tanácsadók cégek havi egy-két napban kezelik a HR-funkciókat.

Az ügyvezető pozitív tapasztalatikról is beszámolt. Az utóbbi három évben ugyanis megnőtt azoknak a vállalkozásoknak a száma - náluk elsősorban kereskedők és logisztikusok -, akik a felvételre jelentkezőknél alkalmaznak kompetencia-teszteket. Sőt olyanról is tudnak, hogy beszállítóként a megrendelő cég kötelezi a kkv-kat, hogy munkatársaik kompetencia-mérésen vegyenek részt, és ennek a követelménynek meg is felelnek.

A kkv-szektorban is működnek HR-rendszerek

Deák Zsolt, a korszerű HR eszközökkel foglalkozó (többi között online tesztrendszerrel, értékelő központtal, munkakör-elemző rendszerrel) Captain Hungary ügyvezető igazgatója nem tudta visszaigazolni a hipotézisünket,mert ügyfeleiknél (2/3-a nemzetközi és hazai nagyvállalatok, 1/3-a kkv) nem apadt az érdeklődés a TÉR vagy a kompetencia értékelő rendszerek iránt. A sokfajta gazdasági területet képviselő kkv-k többségénél pedig jól szervezett a HR, tudatosak a munkatársakkal való foglalkozásban, és mérettől függően különböző hangsúlyokkal, de működő TÉR és kompetencia rendszerrel rendelkeznek. - Ezen cégek nemcsak kiválasztásra, hanem különböző személyzet és/vagy szervezetfejlesztési célból pl. a dolgozói elkötelezettség javítására is felhasználják online kompetencia tesztjeinket. A TÉR támogatására pedig időnként a motivációs tesztünket vagy 360 fokos felmérést is szoktak alkalmazni - sorolja a népszerű HR-eszközöket. Nem elhanyagolható tényező, hogy igazán kisvállalattal vagy mikro-vállalkozásokkal ritkábban találkoznak, amelyek esetenként tesztszolgáltatásokat igényelnek tőlük kiválasztási célból. - Náluk nincs külön HR méret-gazdaságossági szempontból érthető okokból - magyarázza Deák Zsolt.

A nagy nemzetközi cégeknél természetes a TÉR használata

Az AON Hewitt Legjobb Munkahely felmérés legfrissebb adatai között mindössze annyi fedezhető fel erre vonatkozóan, hogy a vállalatok 34 százalékánál hat ki a teljesítmény a dolgozók javadalmazáséra, míg a legjobb munkahelyeknél ez 65 százalék. Ezen számokból a HR-rendszerek száma azonban csak megbecsülhető. Országos, a verseny- és közszférát, kis és nagy céget egyaránt magába foglaló teljes HR-kutatás hiányában nehéz HR-trendeket felvetni és elemezni. Néhány évvel ezelőtt úgy tűnt egy átfogó felmérés alapján, a teljesítményértékelésről nem csak beszélnek a cégek. A 2011-es Országos Synergon HR Benchmark Felmérésben részt vevők 69 százaléka ugyanis működtetett teljesítményértékelési rendszert, 22 százalékuknál nem volt, viszont 9 százalékuk tervezte bevezetni. A vállalatok 79 százalékánál a teljesítményértékelés hatással volt az ösztönzési rendszerre.

Utóbbi felmérést igazolja vissza Deák Zsolt, Csaposs Noémi és Farkas Judit. Ezek alapján kijelenthető, hogy a nagyvállalatok mérik és értékelik a dolgozók kompetenciáit és teljesítményét, és ehhez a megfelelő eszközre sem restellnek költeni. - A multik világban a teljesítmény-értékelés és az elkötelezettség (elégedettség) mérése 300 fő feletti létszámnál majdnem csak kötelező - véli Farkas Judit. Sőt, nemcsak a nemzetközi, hanem a magyar tulajdonú nagyobb állami vállalatok - egy-két kivételtől eltekintve - is el kezdték bevezetni a teljesítményértékelést az utóbbi években, kisebb-nagyobb eredménnyel és elégedettséggel - tapasztalta Csaposs Noémi.

A PsyOn tapasztalatai szerint a kék galléros munkaerőszűrés alkalmazása
vállalati kultúra-függő, de jellemző azon cégeknél, amelyek szűk vagy túl széles munkaerő-piaci kínálatból kénytelenek választani. A fehér galléros munkakörökben pedig a kompetencia-mérésekkel közel azonos arányban használják az Assessment Centereket, gyakran méréstechnikai és módszertani ismeretek nélkül.

A HR-szakemberek egyet értettek abban, hogy ezen HR-rendszerek működéséhez egyéb szervezet fejlesztést segítő lehetőségek is szükségesek, mint a kompetencia alapú kiválasztás és fejlesztés, az ösztönzés menedzsment, a HR kontrolling, a belső képzések, tehetséggondozás . Farkas Judit véleménye szerint a teljesítmény-értékelés rendszere akkor válna működőképessé, ha a vezetők legfontosabb értékelési kritériuma az lenne, mennyit fejlődtek a munkatársai az értékelési kritériumokban az értékelt periódusban (milyen fejlesztést tervez nekik, és sikerült-e végrehajtani, milyen eredménnyel).
Tippek a TÉR kiépítéséhez

  • Tóth Éva Mária az új rendszer felépítését vagy már meglévő, de nem működő újraformálását fontolgatóknak azt javasolja, ne gigaprojekttel kezdjenek.
  • Célszerű kitűzni két-három egyszerű, de konkrét célt, mely mögé a menedzsment mellett a munkavállalók is szívesen felsorakoznak. Érleljük addig a célokat, amíg a többség a magáénak érzi! - Például: 1) A bérezés igazságosabbá, ösztönzőbbé tétele. 2) A továbbképzési keret jobb felhasználása. 3) Szempontrendszer kidolgozása jobb kollégák felvételéhez 4) Cégen belüli előrelépés, karrierút kialakítása 5) A csoportteljesítmény javítása stb.
  • A rendszer kidolgozása legyen nyitott projekt, ötletekkel segíthető, véleményezhető, önkéntesek által tesztelhető.
  • Építsük be, használjuk fel azokat a mutatókat, statisztikai adatokat is, amiket pl. technológiai rendszer szolgáltat (pl. kiszolgálási szint, értékesítési számok)
  • Csak a szervezet, a jó munka szempontjából meghatározó, kritikus kompetenciákat értékeljük! – Nem hiszem, hogy egy kisebb vagy közepes szervezetnél nyolc-tizenkettőnél többel érdemes kezdeni. Legyen közte két-három kiemelt, amit a szervezet minden egyes munkavállalójánál értékelünk (szervezet alapértékei közé sorolunk, pl. ügyfélközpontúság, minőség iránti elkötelezettség stb.), két-három, ami divízió/szervezeti egység specifikus (pl. kreativitás), két-három munkakör specifikus, illetve legalább egy-kettő egyénre szabott
  • Dolgozzunk tiszta fogalmakkal, a skálaértékek legyenek egymástól jól elkülöníthetők, konkrét szinthez, eredményhez köthetők. Tóth Éva Mária kezdésként nem javasol négy-hat fokú skálánál finomabbat.
  • Törekedjünk a több oldalú értékelésre, vagyis az ön- és vezetői értékelés mellett érdemes pl. a csoport, partner, ügyfél értékeléseket is figyelembe venni – akár eltérő súlyozással.
  • A bevezetés legyen élményszerű, gyors, frappáns.
  • Az első értékelésnek csak fejlesztő, pozitív kimenetele legyen.

  • Érdemes korszerű kompetenciát mérő eszközöket, kérdéseket használni

    Farkas Judit arra hívta fel a figyelmet, hogy egyes munkapszichológia eszközök, módszerek régiek vagy nem adekvátak, ebből kifolyólag az ezekkel vizsgált kompetenciák is elavultak (válság-előttiek) lehetnek. Ráadásul ezek az eszközök csak az illető együttműködési készségét mérését teszik lehetővé, mivel sokkal tájékozottabbak a munkaerő-piaci szereplők a tesztekről, mint húsz évvel ezelőtt. Ez az interjú-technikákra is vonatkozik. - A megváltozott társadalmi-gazdasági helyzetben ugyanazokat a kérdéseket tesszük fel, mint a válság előtt, arról nem is beszélve, hogy a munka szerepe is megváltozott az emberek életében - árulta el Farkas Judit. Ezek a mérések kultúra- és HR döntéshozó-függők: ki, milyen tapasztalata van a mérésekről, úgy viszonyul az eredményekhez is - véli a szervezetpszichológus. Deák Zsolt csak részben ért egyet a fenti állásponttal, hiszen mint ahogy azt elmondta, az elavult, régi eszközök helyett egyre több ügyfél választja az igényesebb, korszerűbb kompetencia eszközöket, melyek kiváló segítséget nyújtanak nem csak a kiválasztás támogatásában, hanem a vezetés és személyzet gazdálkodás egyre több területén, beleértve a TÉR-t, a vezetői utánpótlás tervezést, elkötelezettség fejlesztést, szervezetfejlesztést is. Ilyen az általuk forgalmazott CAPTain Online tesztrendszer is, de ezen kívül más szakértői rendszerek is elérhetőek a piacon, melyekben az a közös, hogy erős nemzetközi háttérrel rendelkeznek, rendszeres hatásvizsgálatokat végeznek, folyamatosan fejlesztik őket és követik, sőt élen járnak a szervezeti és vezetői kultúra fejlesztésében.

    • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
    • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
    • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
    • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
    További cikkek
    Az X generációsok tudják: ha nem tanulsz, véged - avagy miért jó megtartani a középkorú munkavállalót?

    Nincsenek könnyű helyzetben manapság az X generációs (jellemzően 1960 és 1979 között született) munkavállalók. Könnyen kerülhetnek... Teljes cikk

    Az év eleje a felmondások ideje?

    Az év elején történő felmondások aránya bár változó lehet, azonban sok cégnél ebben az időszakban, az év végi bónuszok kifizetését követően... Teljes cikk

    Menni vagy maradni? Váltási dilemmák év elején

    Hiába gondolkodik a munkavállalók közel fele munkahelyváltáson, Szemán Zoltán karrier-tanácsadó szerint ez inkább a vágyat fejezi ki, nem a... Teljes cikk