Sokan nem tudják mi az a mobbing, pedig volt már benne részük
Sokan vannak, akik nem ismerik a mobbing kifejezést, még akkor sem ha volt már részük folyamatos verbális és lelki agresszióban. Pár héttel ezelőtt Facebook oldalunkon közreadtunk egy kérdőívet a mobbinggal kapcsolatban. Most ezek kielemzése következik.
A kérdőívet kitöltők 24 százaléka tényleges mobbing áldozat, azaz megfelelnek a szakirodalom követelményének: legalább hat hónapon keresztül és legalább heti rendszerességgel fennállt a pszichológiai terror.
A mobbing áldozatok 42 százalékánál legalább félévig, 58 százalékánál évekig tartott a támadássorozat. A 3. fejezetben ismertetett kutatások szerint 1992-ben a svéd munkavállalók 3,5 százalékára, 2006-ban a német foglalkoztatottak 2,7 százalékára becsülhető a mobbing áldozatok száma. Kaucsek György és Simon Péter 1996-os kutatásuk alapján átlagosan 8 százalékban határozzák meg a magyarországi mobbing áldozatok arányát, ami már akkor is jóval magasabb volt a svédországi értéknek (Vajda 2006.).
A szakirodalomból ismert adatokkal összevetve, kimagasló értéket eredményezett a kutatásom. A válaszokat csak az inzultusok időtartalma és gyakorisága szerint szűrtem, más kérdést nem tartalmazott ez a kérdőív, ami alapján kizárható lett volna azok a kitöltők, akik ténylegesen nem mobbing áldozatok. Feltételezem, hogy sok válaszadó keveri a munkahelyi pszichoterrort a rossz természettel, nehezen elviselhető magatartással rendelkező kollégák rendszeres zaklatásaival. Véleményem szerint ilyen eseteket is tartalmaz a 24 százalék. Második feltételezésem is beigazolódni látszik, mely szerint gyakori jelenség a munkahelyi pszichoterror. A megkérdezettek körében ez egyértelműen kijelenthető, de mivel kutatásom nem volt reprezentatív, értékei nem terjeszthetőek ki az egész sokaságra. Érdemes lenne megvizsgálni egy országos tanulmány keretében a mobbing érintettség mai helyzetét, gyakoriságát.
A mobbing során az áldozatot gyakori támadások, verbális erőszak, folyamatos intrikák érik legalább heti gyakorisággal. A válaszadók 31 százaléka nem érintett mobbing cselekményben, 24 százalék nagy eséllyel mobbing áldozat, 45 százalékuk rövidebb ideig szenvedett már munkahelyi piszkálódástól, szekálástól. A mobbing áldozatok több mint a felét – 56 százalékukat – hetente több alkalommal érték az inzultusok, 22 százalékukat heti gyakorisággal és szintén 22 százalékukat naponta.
Feltehető, hogy azok a válaszadók akiket fél évnél rövidebb ideig értek munkahelyi támadások – de azok gyakorisága naponta, hetente többször vagy hetente történt –, egy valós mobbing folyamat kezdő fázisában lehettek. Ha időben elkezd másik munkahelyet keresni az inzultált munkavállaló, akkor kiléphet még idejében a folyamatból.
Egyéb helyzetkezelési módszerként a tűrést („nyeltem”, „tűrtem”) és a jelenségről való tudomásvétel kerülését („nem foglalkoztam vele”, „nem vettem róla tudomást”) jelölték meg. Harmadik tézisemnek nem mond ellent a kutatás eredménye a munkahelyváltás és a támadókkal való szembeszállás a két leggyakoribb helyzetkezelési módszer. A válaszadók 32 százaléka felvette a harcot a mobbingolóval szemben, 30 százalék munkahelyet váltott.
A mobbing áldozatok nagyobb része – 58 százalékuk – érzi úgy, hogy nem kezelte jól a munkahelyi terror esetet, csak 42 százalék válaszolt igennel.
Azok a válaszadók, akik úgy érzik, hogy jól kezelték a munkahelyi pszichoterrort, azoknak a 44 százaléka munkahelyet váltott, 31 százaléka szembeszállt a támadókkal. Panasztételig csupán 6 százalékuk jutott el addig, hogy panaszt tegyen. Azon válaszadók majdnem harmada, akik saját megítélésük szerint nem kezelték megfelelően a mobbing helyzetet, 32 százalékuk szembeszállt a támadókkal, 25 százalékuk jelölt meg egyéb lehetőséget, ami általában a tűrést, a támadások elviselését jelenti.
A válaszadók 80 százaléka ismer környezetében olyan embereket, akik munkahelyi pszichoterror áldozatai voltak. Azok a kérdőív kitöltők, akik maguk is voltak már mobbing áldozatok, 81 százalékuk mondta azt, hogy ismer egyéb áldozatokat. A válaszadók közül 47-en nyilatkoztak úgy, hogy nem voltak munkahelyi fúrás, szekálás áldozatai, közülük 27-en (57 százalék) ismernek áldozatokat.
A 36 áldozat összesen 135 egyéb esetet ismer, ez átlagosan 3,75 főt jelent. Az összes megkérdezettek közül 120-an válaszolták azt, hogy ismernek munkahelyi fúrás áldozatokat, összesen 271 esetet jelöltek meg, átlagosan 2,3 főt ismernek. Azok a kitöltők, akik nem érintettek munkahelyi fúrás, szekálás által, 55 áldozatot ismernek, ez átlagosan 2,2 főt jelent.
A negyedik tézisem beigazolódott: aki már volt szenvedő alanya munkahelyi fúrásnak, szekálásnak, az több munkahelyi fúrás, szekálás esetéről tud. Az egy fő által átlagosan ismert esetek száma a munkahelyi fúrás, szekálás által nem érintett válaszadók körében a 5 legalacsonyabb – 2,2 fő –, az összes válaszadóra vonatkoztatva 2,3 fő az érték, a mobbing áldozatoknál a legmagasabb 3,75 fő értékkel.
Szepesiné Bozó Renáta
Miskolci Egyetem GTK humánerőforrás menedzser szakirány
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
Van egy olyan vezetői réteg az iparban, akikről, ha nem vesszük tudomásul, hogy egészen más bánásmódot igényelnek, mint a többi vezető, akkor... Teljes cikk
Egy év alatt 13 százalékkal kevesebb a magyar weboldalakon az álláshirdetés az Állásportál.hu friss statisztikája szerint. Január közepén 29 172... Teljes cikk
Szeptemberről októberre egy munkaerő-kölcsönző cég, a HR Direkt Kft. 70 százalékkal, 1400 fővel növelte alkalmazotti létszámát. Hosszú idő... Teljes cikk
- 75-150 millió forint támogatással képezhetik munkavállalóikat a cégek - Még elérhető az év slágerpályázata 1 hete
- Veszélyes üzem? - Ezeken a területeken több a munkahelyi baleset, mint az építőiparban 3 hete
- Újabb 15 milliárdos szakaszra pályázhatnak a cégek munkahelyi képzéseik megvalósításához 2 hónapja
- Egyre inkább nőhet az érdeklődés a mentális egészségügyi támogatások iránt 2 hónapja
- Nőtt a postai dolgozók elleni erőszakos cselekmények száma, lépett a Magyar Posta 2 hónapja
- Mentális munkahelyi jóllétet támogató programokra vágynak a munkavállalók 2 hónapja
- "Magyarország nem összeszerelő üzem" - növekedett az innovatív munkakörökben dolgozók száma 2 hónapja
- Hiába tölt több időt munkával a munkamániás, mégsem jobb a teljesítménye - kiderült, hogy miért! 2 hónapja
- Felmérés: a mesterséges intelligencia növeli a munkahelyi elégedettséget 2 hónapja
- Grafikonon a munkabalesetek számának alakulása Magyarországon 2 hónapja
- Jelentősen visszaesett az állásvesztéstől rettegő magyarok aránya 3 hónapja