Még a szomszédainknál is rosszabbul beszélünk angolul
Lesújtó a kép a magyarok angolnyelv-tudásáról. Az EF Education First (EF), nyelvoktatással foglalkozó, nemzetközi vállalat évente végzett kutatása sem mutat javuló tendenciát. A nyelvi elszigetelődés ellen a leghatékonyabban az anyanyelvi környezetben zajló tanfolyam segítségével lehet küzdeni. De mit tegyen az, akinek nincs félmillió forintja erre? Hol, hogyan lehet fejleszteni a nyelvtudást? Mózes Melinda, a nyelvoktató cég Londonban élő, a magyar piacot vizsgáló Marketing Analistje mesélte el a HR Portálnak a tapasztalatait, és fogalmazta meg a javaslatait.
Magyarok Londonban
Ahogy Mózes Melindának, úgy a kint lévő magyaroknak is szinte megállás nélkülivé válik az élet. Ugyanakkor, maga a tempó lazább az itthonihoz képest. „Amit itt esetleg 3 ember végez, azt Magyarországon gyakran egyetlen embernek kell megcsinálnia”– állítja. A fizikai munkát végző – például vendéglátásban dolgozó – magyarok éppen ezért tűnnek ki a szorgalmukkal, tempójukkal a többiek közül.
Bár Mózes Melinda olyan helyen él, és dolgozik, hogy nem túl sok lehetősége van a kinti magyarokkal való találkozásra, tény, hogy nem is keresi a lehetőséget sem. Azért ismerősei neki is vannak kint. Az ő példájukon keresztül mutatta be a londoni magyar mentalitás néhány jellemzőjét.
Sok esetben megfigyelhető, hogy párban vagy kisebb társasággal érkeznek a magyarok. Ők utána nem is nagyon tanulnak meg rendesen angolul, hiszen olyan helyre mennek dolgozni, ami már magyarokkal van tele. Náluk a nyelvtudás nélküli „kitántorgók” azok, akik a legnagyobbat csalódnak. Ugyanis az ő életkörülményeik nem fognak a hazaihoz képest jelentősen javulni. Ugyanolyan vagy talán még a hierarchiában lejjebb lévő munkapozíciót fognak találni, és hamarosan haza is mennek.„Finoman figyelmeztetik őket, hogy be kell állni a sorba, ez pedig sok embernek nem tetszik”- állítja a londoni marketinges szakember. Azonban sok sikeres magyar, fiatal munkavállaló van azonban most is kint. Mózes Melinda kiemelte az IT-területet.
London – egyébként – tele van lehetőséggel azok számára, akik jól beszélnek angolul. Azonban számítani kell arra, hogy az élet drágább, mint idehaza. Nehéz megtakarítani pénzt, mert annyira színes a kinti világ, hogy sokszor nehéz félretenni. De járható az az út is, amikor valaki csak a pénzkereset miatt marad kint pár évet, és akkor szigorú önfegyelemmel teszi be a bankba a fizetése maradékát hó végén.
Előítéletet a magyar munkavállalókkal szemben a marketing szakember nem tapasztalt, de azzal számolni kell minden kiérkezőnek, hogy a gazdasági feltételei az angliai munkavégzésnek, a kitelepedésnek jelentősen romlottak. Míg régebben lakást, segélyeket lehetett kapni, addig most ez a szociális háló jelentősen összezsugorodott.
A kinti fiatalokról Mózes Melinda azt mondta, hogy a mostani állapot szerint inkább kifelé áramlanak, mintsem hazamennének. De előbb-utóbb ők is haza fognak menni.
Nyelvet tanulni kell akkor is, ha nincs pénzünk tanárra!
Mózes MelindaMózes Melinda – nagyrészt a saját tapasztalataiból okulva – úgy látja, hogy a leghatékonyabb nyelvtanulási módszer az, ha valaki kimegy az adott nyelvterületre. A nyelviskolai oktatás nyilvánvalóan „veri” az összes többi lehetőséget, de ezekről az „egyéb lehetőségekről” sem árt tájékozódni akkor, ha nincs minimum félmillió forintunk egy kéthetes külföldi tanulmányútra.
A legjobb eset az, amikor valaki gyerekként, még a szülői házban lakva, odahaza kapja meg, kitűnő minőségben a nyelvtanulási lehetőséget. Ez azonban a mai Magyarországon csak kevesek számára adott. „A magyar általános, és középiskolai nyelvoktatás kevéssé gyakorlatias, inkább „magolós”- mondta a szakember. Ha valakinek olyan szerencséje van, mint amilyen Mózes Melindának is volt, hogy felvették egy angol nyelvi emelt szintű gimnáziumba, akkor sem teljes körű a nyelvi képzés. A cél ott ugyanis a nyelvvizsga letétele. Ha ez megvan – és példának okáért Melindának már a tizedik osztály végére megvolt –, akkor két évig nem is „kellett” foglalkoznia a nyelvvel. Mire magyar szakra beadta a továbbtanulási, jelentkezési lapját, a nagyját elfelejtette a korábbi tudásának. „Alapvető hibája a hazai, minőségi nyelvoktatást nyújtó tanintézeteknek, hogy ők is csak középfokig fejlesztenek”- foglalta össze a problémát a szakember.
Másik komoly hiányosság az egyetemi-főiskolai nyelvoktatás hiánya. Ma ha nem nyelvvizsgázik valaki a középiskolás évei során, akkor később erre már nehezebben nyílik lehetőség. A felsőfokú tanintézetekben ugyanis nincs minőségi, ingyenes nyelvoktatás.
Mózes Melinda ötletet is adott arra, hogyan lehet ezeket a hiányosságokat diákként leküzdeni. Akikkel ő a találkozik, szinte mindenki vagy éppen egy Erasmus- ösztöndíj segítségével tartózkodik Londonban, vagy a közelmúltban vett részt egy nyertes ösztöndíjjal járó utazáson. Érdemes ez után érdeklődni, nehogy a diák lemaradjon róla.
Az oktatáson kívül is rengeteg lehetőségről mesélt a szakember. Mindenekelőtt, ott vannak a szinkronizálatlan filmek, könyvek, zenék, közösségi médiák, tévé-adások. A skandináv országokban nincs szinkron, ami jelentősen befolyásolja a nyelvtudást. Sajnos, Magyarországon ez még nem adott, de az internet korában már bárki számára elérhetőek ezek a filmek.
Érdekességképpen említette Melinda azt az új jelenséget, hogy a netes játékokkal is jelentősen fejleszthető a nyelvtudás. Több csapatban külföldi fiatalokkal, folyamatosan kommunikálva komoly fejlődést érhetnek el a „kockulók”. Az e-sportolók (electronic sport) közül meglepően sokan beszélnek nagyon jól angolul. „Sokan közülük nem is tanultak angolul, csupán rengeteg időt játszottak külföldiekkel”- állítja a szakember. Önmagában azért ez - természetesen-, nem elegendő a jó nyelvtudáshoz.
Helyszínen vagy a neten a legjobb tanulni a nyelvet?
Mindezek mellett – ha az anyagi lehetőség megengedi – a legoptimálisabb megoldás az, ha valaki anyanyelvi környezetbe kerülve tanul. Ki lehet váltani akár egy nyaralást is tanulással. Hiszen a tanulás csak a nap egy részét köti le, így kulturális élményekre is marad idő. Sok új barátot, ismeretséget is lehet szerezni így, ami szintén segíti a későbbi fejlődést. Az EF 50 éve utaztat a világ különböző pontjaira külföldi nyelvtanulókat, és ezen kívül számtalan más programjuk is van.
Például nemzetközi karrierre való felkészítést is végeznek. A „Karrier Határok Nélkül” (Careers Beyond Borders) nevű program keretében ingyenesen részt lehet venni egy nemzetközi online karrierépítő kurzuson.
Az ingyenes webináriumok segítenek a kulturális, nyelvi és földrajzi határok átlépésében, hogy a nemzetközi porondon már profiként állja meg a tanuló a helyét. A „Karrier Határok Nélkül” során szakemberekkel és nemzetközi karriertanácsadókkal is lehet élő konzultációk során találkozni. A webináriumok önéletrajz, motivációs levél írása, interjúra való felkészülés, és a közösségi média segítségével zajló álláskeresés módjainak oktatásával is foglalkoznak.
Nemzetközi kutatás eredménye: a magyarok nyelvtudása lesújtó eredményt adott
A különböző országok nyelvtudását az EF 2011 óta negyedik alkalommal mérte. 63 ország 750 ezer felnőttje töltötte ki azt a kérdőívet, amely a nyelvi centrum honlapján, ingyenesen letölthető. Az egymásra épülő, 30 kérdéses teszt, a kitöltő számára is képet adott a tudásáról. A komplex felmérés másik fele pedig egy 70 kérdéses kérdőív, amelyet az EF diákjai szintfelmérésként töltöttek ki. A szokásos kompetenciákat mérték ezen keresztül: szókincset, nyelvhelyességet, olvasási képességet, és hallott szöveg értését.
A kapott eredményt különböző pontokkal súlyozták. Szociális, és gazdasági mutatókat, bevételi szinteket, életminőséget, iskolában töltött időtartamot, internethasználatot is figyelembe vettek a végleges eredmény kialakításakor.
A magyar kitöltők eredményei ezek alapján 2011-12-ben javulást mutattak, de a 2014-es mérésben megint jelentős visszaesést látni.
Az Európai Unió országaihoz viszonyítva nem rossz ugyan az eredményünk (14. hely), sőt, a vizsgált össz-országlétszám közül (63 ország) is a 17. hely a magyaroké.
Ami azonban nem mutat már ennyire pozitív képet, az a környező, kelet-európai országokhoz képest való lemaradásunk. A csehek, szlovákok, osztrákok mind-mind sokkal előttünk járnak.
Lemaradás oka lehet a nyelvi elszigetelődésünk
Nem csak az oktatás, vagy az egyén tehető felelőssé a nyelvi lemaradásunkért. Mózes Melinda szerint az is, hogy a magyar nyelv ennyire egyedi. Nem hasonlít semmilyen más nyelvhez sem, ezért jelentős erőfeszítést igényel az, ha valaki egy idegen nyelvet szeretne elsajátítani. A szlovákok beszélnek csehül, a románok közül sokan olaszul. A norvégok, és a dánok is jól beszélik egymás nyelvét, és a szlovének, a szerbek, illetve a horvátok is otthon vannak egymás nyelvi kommunikációjában. A magyar nyelvvel kapcsolatban nem lehet ilyen párhuzamokat felállítani.
Az idegen nyelv tanulásánál még mindezek mellett fontos szerepe van annak a tényezőnek, hogy mennyire sajátja egy nemzetiség kultúrájának egyáltalán más nyelv elsajátítása. A magyar pedig nem egy nyitott kultúrájú társadalom.
Ezt az elszigetelődést azonban mindenképpen érdemes leküzdeni, mert különben a jövőben még jobban elszigetelt társadalommá válunk.
A szegényes angol nyelvtudás súlyos akadálya lesz például sok nemzetközi cég magyarországi beruházásának, vagy a munkaerő vándorlásának.
A szakember továbbá felhívta arra is a figyelmet, hogy egy nagyon prosperáló üzletág is veszélybe kerül, ha nem beszélik sokan, jól a nyelveket. Amilyen jól alakul manapság a beutaztató turizmus helyzete, olyan gyorsan megtorpanhat a fejlődés, ha nincs, aki szót értsen a hozzánk érkező külföldi turistákkal.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
A világ egyik legnagyobb technológiai vállalatának tartott Dell új irányelvei szerint nem jár előléptetés azoknak a munkavállalóknak, akik nem... Teljes cikk
Sok hazai vállalatnak okoz problémát, hogy vezető vagy magas pozícióban lévő külföldi kollégáik papíron igazolt végzettség hiányában az új... Teljes cikk
A 2024-es év fordulópontot jelent a magyar munkaerőpiac történetében. A munkavállalási engedélyezési rendszer átalakulása nem csak új... Teljes cikk
- Ennyi pénzből lehet megélni a magyarok szerint 2 hete
- Nyelvvizsga-mentesség 3 hete
- Nyelvvizsga 3 hete
- Ilyen várakozásokkal tekint a jövőbe 103 nagyvállalat 1 hónapja
- Magyar vezető a szlovákiai Telekom élén 2 hónapja
- Mentális munkahelyi jóllétet támogató programokra vágynak a munkavállalók 2 hónapja
- Ezért fontos, hogy a toborzó kommunikáció ne csak a fiataloknak, hanem szüleiknek is szóljon 2 hónapja
- Brutálisan visszaesett a nyelvvizsgázók száma 2 hónapja
- Óvatos optimizmus a vezérigazgatóknál, felértékelődik a HR 2 hónapja
- 1500 taxis veszítheti el az állását, mert nem tudják a nyelvet 3 hónapja
- Mit akar a Z generációs munkavállaló? 4 hónapja