Szerző: Kovács Regina
Megjelent: 9 éve

Ideje több pénzt hagyni az emberek zsebében

Magyarországon az adóéket kellene csökkenteni, amely az ország termelékenységét segítené - véli az OECD nemzetközi gazdasági szervezet. Az adóék azt mutatja meg, hogy az adózás miatt csökkenő jövedelem következtében mennyire csökken a fogyasztás, és ennek következményeképpen a termelés. Hazánkban az állam sokat von el a bérekből, így a járulékokat célszerű lenne csökkenteni, de ez nem könnyű feladat, még egyik kormánynak sem sikerült ezt megtennie.

Út a növekedéshez

A munkaerő-felhasználást segítő reformok után a termelékenység javítását szolgáló reformokra van szükség Magyarországon az OECD Út a növekedéshez című nemrégiben megjelent kiadványában megfogalmazott ajánlások szerint. A Going for Growth című több mint háromszáz oldalas elemzés az OECD egyik kiemelt publikációja. A 2005 óta kétévente megjelenő kötet témája az OECD-övezetben a strukturális politikák terén zajló főbb folyamatok összehasonlító jellegű bemutatása. Az idei kötet egyrészt tíz évre visszatekintve átfogóan elemzi az OECD tagországokban lezajlott reformokat, másrészt - hasonlóan a korábbi kötetekhez - minden tagállam számára öt egyedi reformjavaslatot fogalmaz meg a legfontosabb gazdasági területek fejlesztéséről a növekedés erősítéséhez. A gazdasági növekedést tovább erősíthető reformlépésekhez az OECD Magyarország számára megfogalmazott ajánlásai között szerepel többek között a munkát terhelő adóék csökkentése.

Hazánkban sokat vonnak el

A fejlett világban Belgium vonja el a bérek legnagyobb részét 55,9 százalékkal, a legkisebbet pedig Chile 7 százalékkal. Magyarország pedig továbbra is a legnagyobb elvonók között van, a negyedik helyen 49 százalékkal, messze megelőzve a régió országait és az OECD 35,9 százalékos átlagát. A legközelebb Csehország 42,4, és Szlovénia 42,3 százalékkal van.

Az adóék azt mutatja meg, hogy az adózás miatt csökkenő jövedelem következtében mennyire csökken a fogyasztás, és ennek következményeképpen a termelés - válaszolta a HR Portálnak nyilatkozva Honyek Péter, a PwC Magyarország vezető menedzsere. Másképp megfogalmazva, ha nem kéne adóznunk, magasabb lenne a jövedelmünk, amiből többet fogyasztanánk, és ez a fogyasztás pótlólagos termelést generálna. Maga az adóék kifejezés abból ered, hogy a fenti összefüggést függvényként ábrázolva a kieső fogyasztás és termelés háromszög, azaz ék formájú.

Az adóék közgazdasági fogalom, amely az adófizetés miatt az egyensúlyi kínálat-keresleti ponttól történő elmozdulást jelenti - olvashatjuk a Wikipédiában. Az adófizetés hatására a termelők és a fogyasztók által kereskedett mennyiség lecsökken, a fogyasztók által fizetett ár megnő, és a termelők által kapott ár lecsökken. A kiindulási egyensúlyt a c(P*, Q*) pont jelöli. Az adó bevezetésének hatására a termelés mindaddig csökken, míg a kereslethez tartozó ár és a kínálathoz tartozó ár közötti különbség megegyezik az adó mértékével. A fogyasztók számára az új egyensúlyi helyzetet az apont, a termelők számára az új egyensúlyi helyzetet a b pont jelöli. Az adó mértékét a Pc-Ps különbség, vagyis az ábrán az a-b szakasz jelöli. A termelés a Q* kiindulási szintről a Qt szintre esik vissza. A szürkével jelzett ék alakú terület a piaci többlet csökkenését mutatja. Ezen belül a P* feletti háromszög a fogyasztói többlet csökkenését, a P* alatti háromszög a termelői többlet csökkenését jelöli.

Az adóék számítása

A szakember szerint az OECD a munkát terhelő adóéket úgy számítja, hogy a jövedelem teljes költségét - ideértve a munkavállalót és a munkáltatót terhelő adókat és járulékokat - elosztja a foglalkoztatás teljes költségével. Ez Magyarországon kb. 49 százalék, hiszen 100 Ft bruttó bérjövedelem után, amely a munkáltatónak 128,5 forintjába kerül, a munkáltatónak és a dolgozónak együtt 63 Ft közterhet kell fizetnie (63 / 128,5 = 49,03 százalék).

A fenti számítás szempontjából a következő magyar adóterheket kell figyelembe venni:

Személyi jövedelemadó - 16 százalék
Nyugdíjjárulék - 10 százalék
Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék - 8,5 százalék
Szociális hozzájárulási adó: 27 százalék
Szakképzési hozzájárulás: 1,5 százalék

Mint látható a személyi jövedelemadó az összes elvonásnak csak az egynegyede - 16 százalék az összesen 63 százalék közteherből. Azt is látni kell viszont, hogy a családi kedvezmény, a további szja kedvezmények és a foglalkoztató által a munkaerő-piaci szempontból hátrányosabb helyzetű személyek után érvényesíthető szociális hozzájárulási adó kedvezmények ezt az arányt jelentősen javítják.

Az adóék tulajdonképpen azt jelenti, hogy a teljes munkaerőköltség összegéből hány százalékot von el az állam adók és járulékok formájában - egészítette ki a definíciót Morvai Erika, az UCMS Group tanácsadója.

Az adóék csökkentése nem könnyű

Honyek Péter szerint a munkaviszonyból származó jövedelmek magas adó- és járulékterhe egyértelműen akadálya a foglalkoztatás bővülésének, hiszen alacsonyabb terhek mellett és változatlan jövedelemszinten olcsóbb lenne a cégek számára a foglalkoztatás. Sajnos a foglalkoztatás költségeinek csökkentése elsősorban költségvetési kérdés: azaz ha az élőmunka terheit tovább csökkentik, akkor vagy más adókat kell növelni, vagy az államnak kell kevesebbet költenie. Ezek egyike sem könnyű út: az állami költségcsökkentést ugyanis eddig egyik kormánynak sem sikerült hosszú távon megvalósítania, a fogyasztást terhelő adók közül pedig az áfa már most is a legmagasabb Európában. Más államok a magas jövedelmeket vagy a nagy vagyonokat vonják még adóztatás alá, de ez nem felel meg a kormány adópolitikájának.

Morvai Erika hozzátette, hogy az adóék csökkenése egyértelműen segítene az ország versenyképességének javulásában, a gazdasági növekedés biztosításában. Emellett az élőmunkát terhelő adók csökkentése hozzájárul a foglalkoztatás növeléséhez. A bővülő foglalkoztatás azt eredményezi, hogy az állam kevesebbet költ segélyekre, jövedelempótló támogatásokra. A felszabaduló források számos célra felhasználhatóak, akár az államadóság csökkentésére, akár gazdaságfejlesztésre.

A magyar járulékterhek rendkívül magasak

Ha a magyar személyi jövedelemadó mértékét 9 százalékra csökkentenék, akkor az adóék a mostani 49,03 százalékról 43,58 százalékra csökkenne - mondta a vezető menedzser. Ez jelentős változás, de még ebben az esetben is magasabb lenne az adóék, mint az EU vagy az OECD átlag. Önmagában tehát a személyi jövedelemadó csökkentés csak félmegoldás.

Érdemes tudni, hogy a magyar, 16 százalékos személyi jövedelemadó az Európai Unión belül alacsonynak, a régión belül átlagos szintűnek mondható. A magyar járulékterhek azok, amelyek nemzetközi összehasonlításban kimagaslóak. A járulékok viszont azért ilyen magasak, mert az egészségbiztosítási rendszert és a nyugdíjrendszert kevés aktív munkavállaló tartja el a befizetett járulékok útján. Ezért nagyon helyes a jelenlegi kormánynak a foglalkoztatás növelésére irányuló célkitűzése, bár sajnos igazán nagy áttörés ezen a téren még nem történt.

Mind a munkáltatóknak, mind pedig a munkavállalók számára kedvező helyzetet teremtene a munkát terhelő adók csökkentése - hangsúlyozta az UCMS Group tanácsadója. A munkavállalókat terhelő adók csökkentése révén a munkavállalók rendelkezésre álló jövedelme emelkedik, amely élénkíti a fogyasztást. A fogyasztás bővülése, a belső kereslet emelkedése hozzájárul a termelékenység kedvező alakulásához, a gazdasági növekedéshez. A munkaadókat terhelő adók csökkenése szintén kedvező folyamatot indít el, felszabaduló források révén növekedhet a beruházási kedv, illetve fokozhatja a vállalkozások gazdasági teljesítményét.

A nyertesek a magasabb jövedelműek lennének

A PwC Magyarország szakembere szerint a személyi jövedelemadó 16 százalékról egyszámjegyű, azaz 9 százalékra való csökkentése minden munkavállalónak segítséget jelentene, de értelemszerűen a magasabb jövedelmű magánszemélyek nyeresége arányosan nagyobb lenne. (Havi 100 ezer forintos fizetés esetén a megtakarítás havi 7 ezer forint lenne, havi egymillió forintos jövedelem esetén pedig 70 ezer.)

Az egykulcsos személyi jövedelemadó csökkentésének a nagy tőkejövedelmet szerző magánszemélyek is nyertesei lennének. Azaz, aki sokat keres a tőzsdén vagy más befektetéseken, annak a jelenlegi 16 százalékos adója ugyanúgy 9 százalékra csökkenne, mint a munkavállalóké. Az ilyen jövedelmek után ugyanakkor nem, vagy csak alacsony összegű egyéb közterheket kell fizetni, így a változásnak ez a csoport mindenképpen nagy nyertese lenne. Ha esetlegesen csak az az állam célja, hogy kizárólag a munkából élők közterhei csökkenjenek, de a tőkejövedelem terhei ne, akkor nem a 16%-os személyi jövedelemadót, hanem a munkaviszonyból származó jövedelmek után fizetendő 18,5 százalék járulék-terhet kellene csökkenteni.

Morvai Erika szerint eme lépés közvetlen nyertesei a munkavállalók, a munkavállalókat alkalmazó vállalkozások. Ne feledkezzünk meg azonban az előzőekben kifejtett hatásokra, amelyek biztosíthatják, a magyar gazdaság növekedését, erősödését.
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Romlott a fizetésünk értéke - mutatjuk a legfrissebb számokat

2023-ban a bruttó átlagkereset 571 200, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 393 700 forintot ért el. 2023-ban a bruttó és... Teljes cikk

Logisztika, beszerzés - mutatjuk, hogy alakulnak a fizetések és a nemek közötti bérszakadék

A széles értelemben vett – a logisztikát és a beszerzést is magában foglaló – ellátásilánc-menedzsment területén dolgozók az előző évekhez... Teljes cikk

SZJA 2024

Minden a személyi jövedelemadóról. Áttekintettük, hogy idén meddig kell benyújtani az szja-bevallásunkat, kiknek, mennyit vonnak, milyen... Teljes cikk