Rehabilitációs hozzájárulás: mostantól a kölcsönbevevő fizet
2015. július 19-től nem a munkaerőt kölcsönbeadó, hanem az azt kölcsönvevő cégeknek kell megfizetni a rehabilitációs hozzájárulást a kölcsönzött munkavállalók után is – persze csak abban az esetben, ha a kölcsönvevők nem foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű munkavállalót és a kölcsönvevő cég átlagos statisztikai állományi létszáma 25 fő felett van, valamint ha a kölcsönbeadó nyilatkozatban másképp nem nyilatkozik. Mit jelent ez a mostani változás a munkaerő-kölcsönzőkre nézve? Van-e bármilyen hatással a kölcsönzött munkaerőként dolgozókra? Erről kérdeztük Göltl Viktort, a WHC ügyvezetőjét.
Göltl ViktorAmióta a kölcsönbeadó munkáltatóknak kell vállalniuk a rehabilitációs hozzájárulás terhét, azóta ennek okán a munkaerő- kölcsönzési díjak havonta minimum 4.020 Ft-tal emelkedhettek kölcsönzött munkavállalónként. Ez annyit jelent, hogyha egy kölcsönbeadó például 12 hónapon át 100 fős létszámot kölcsönöz, akkor valószínűsíthetően 12 x 100 x 4.020 Ft-tal (4,8 millió Ft) emelkedtek a munkaerő- kölcsönzési díjak.
Minek az eredménye, hogy a járulék megfizetése most visszakerül a kölcsönvevőkhöz?
A törvényalkotó szándéka feltehetően az volt, hogy a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására azokat a munkáltatókat motiválja, ahol a valós munkavégzés zajlik. Munkaerő- kölcsönzés esetén a kölcsönvevő munkáltatónál történik a konkrét munkavégzés, míg a kölcsönbeadó munkáltató csak bizonyos részét gyakorolja a munkáltatói jogoknak. A törvényalkotó vélhetően abból indult ki, hogyha ezt a terhet visszahelyezi a kölcsönvevőkre, akkor - mint a valós foglalkoztató - a kölcsönvevő motivált lesz megoldani a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását.
Kinek kedvez ez a jogszabályváltozás?
A jogszabályváltozás a valóságban egyik érintett félnek - se a kölcsönvevőnek, se a kölcsönzött munkavállalónak, se a kölcsönbeadónak - sem kedvez és egyik érintett fél sem jár rosszabbul, mint eddig, amennyiben a kölcsönbeadó munkáltató úgy nyilatkozik, hogy 2015.07.19-ét követően továbbra is vállalja a rehabilitációs hozzájárulás megfizetését.
Mennyire jellemző az olyan cégekre, melyek kölcsönzött munkaerővel dolgoznak, hogy kölcsönöznek megváltozott munkaképességű munkaerőt is, tehát nem kell megfizetniük a rehabilitációs járulékot?
Sajnos kevéssé jellemző, mivel a kölcsönvevő munkáltatóknál - ahol a valós munkavégzés történik - számos esetben nem áll rendelkezésre az a minőségű munkaterület, vagy feladatkör, ahol a megváltozott munkaképességű személyek dolgozhatnak.
Mire kell most a kölcsönvevőknek figyelniük?
A kölcsönvevőknek leginkább arra kell most figyelniük, hogy a kölcsönbeadó munkáltató a jogszabályban foglaltak alapján nyilatkozott –e, illetve milyen nyilatkozatot juttatott el a kölcsönvevőnek, ugyanis ez alapján dől el, hogy 2015.07.19-től a kölcsönvevő fizeti-e a rehabilitációs hozzájárulást a kölcsönbeadó dolgozói után is, vagy sem.
A foglalkoztatási kötelezettség teljesítését, illetve a rehabilitációs hozzájárulást az átlagos statisztikai állományi létszám általános szabályai szerint kell kiszámítani a Központi Statisztikai Hivatal munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerint.
A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 2015-ben: 964 500 Ft/fő/év.
A kötelező foglakoztatási szint teljesítésével a munkáltatónak nem áll fenn a rehabilitációs hozzájárulás befizetésének kötelezettsége.
A munkaadó a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű munkavállaló adatairól az nyilvántartást köteles vezetni, amely tartalmazza a megváltozott munkaképességű munkavállaló természetes személyazonosító adatait, a társadalombiztosítási azonosító jelét, a munkaképesség változásának, egészségi állapotának, egészségkárosodásának mértékét, a fogyatékosság tényét, továbbá az ezek igazolására szolgáló okirat másolatát. A nyilvántartást a munkáltató a foglalkoztatás megszűnését követő öt évig köteles megőrizni.
A rehabilitációs hozzájárulást a fizetésére kötelezett munkaadó maga vallja be, állapítja meg, és közvetlenül fizeti be az állami adóhatóságnál vezetett számla javára.
A rehabilitációs hozzájárulásra év közben negyedévenként előleget kell fizetni. Az előleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség huszonöt százaléka.
Az előleg összegét a munkaadó maga állapítja meg, és a fizetési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg vallja be.
A negyedik negyedévre előleget fizetni nem kell.
A munkáltató a negyedévenkénti előleget az I–III. negyedévben, a negyedévet követő hó 20. napjáig fizeti meg. A befizetett előlegek és az éves hozzájárulás különbözetét az adóévet követő év február 25. napjáig köteles megfizetni.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
Várhatóan 2024 is mozgalmas év lesz a munkaerő-kölcsönzés és -közvetítés területén, de még mielőtt igazán beindulnának az új év folyamatai,... Teljes cikk
A foglalkoztatás bővülésére számíthatunk – fogalmazott Csizmadia Gábor, a tagszervezetein keresztül 200.000 fő munkavállalót foglalkoztató... Teljes cikk
2024. január 1-én lépett hatályba a kormányrendelet, mely több pontban is módosítja a külföldi munkavállalók kölcsönzésének jogszabályi... Teljes cikk
- Fülöp Attila: Magyarországon csaknem 50 százalékos a megváltozott munkaképességű emberek foglakoztatási rátája 1 hete
- Megtartott munkáltatói ígéretek 1 hete
- Kell-e TB járulékot fizetnem, ha D minősítéssel százalékoltak le? 1 hónapja
- Extra támogatással segítik a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégeket 2 hónapja
- Új vezérigazgató a Provident Pénzügyi Zrt. élén 2 hónapja
- Orbán Viktor: Minden erőt arra kell összpontosítani, hogy az embereket meggyőzzék, van értelme dolgozni 2 hónapja
- Elfogyott a magyar munkaerő? Főszerepben a toborzás! 2 hónapja
- Egyszerűsödött a megváltozott munkaképességű dolgozók ellátásainak igénylése 3 hónapja
- NAV: utalással is fizethető az egészségügyi szolgáltatási járulék 3 hónapja
- Így spórolhat milliókat a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával 3 hónapja
- 2023-as trendek a munkaerő-kölcsönzés és -közvetítés területén 3 hónapja