kapubanner for mobile
Szerző: Barna Eszter
Megjelent: 9 éve

Főszezon: dolgoznak a diákok

Vannak diákok, akik a tanév folyamán is vállalnak munkát, de azért ez a kisebbség. A többség csak nyáron dolgozik, 16 év alatt például kizárólag ilyen szezonális munkavállalás lehetséges. Persze a munkavállalás mögött különböző célok „rejtőznek”, így a következő félévre tandíjra gyűjtéstől, a nyári bulik, fesztiválok finanszírozásán át, addig az anyagi megfontoláson túlmutató elgondolásig, hogy a munkatapasztalat később is jól jöhet a munkavállalásnál. Több változás is érintette a diákmunkát és az iskolaszövetkezeteket az elmúlt időszakban, mely változások a piacot is befolyásolhatják, illetve a diákok helyzetét is javíthatják. Ezeket a változásokat próbáltuk összeszedni.

images

images

A HR Portálon készítettünk egy mini felmérést, amely ugyan nem reprezentatív, de az a tendencia látszik belőle, amelyet korábban a médiában is olvasni lehetett: mióta a diákhitelek rendelkezésre állnak a fiatalokban kisebb a motiváció a munkavállalásra. Oldalunkon a kérdésre, hogy vállalt vagy vállal-e diákmunkát, a válaszadók harmada azt írta, hogy nem, mert nem éri meg. Ugyanakkor a többiek kisebb-nagyobb rendszerességgel vállalnak ilyen munkát. A kérdés, hogy mennyire éri meg relatív, ugyanis már a diákoknak sem lehet a minimálbérnél (105 ezer forint) kevesebbet fizetni, így a bruttó minimum órabér 604 forint, amelyből ugyan a személyi jövedelemadót levonják, és így óránként 508 forint marad a zsebükben, ami persze nem sok, más levonás azonban nem terheli a fiatalok fizetését. Átlagosan egyébként körülbelül 700 forintot kapnak a diákokóránként (például adminisztratív pozíciókban, promóciós és hosztesz munkában), de pénzügyi, IT-s vagy tolmács munkáért akár 2000 forintra is feltornázható ez az órabér.

Az egyik törvényi változás, amely érintette a diákmunkát, hogy a június közepe óta nem csak az aktív tanulói jogviszonnyal rendelkező fiatalok vállalhatnak munkát iskolaszövetkezeteken keresztül, hanem a passzív, jogviszonyukat átmenetileg szüneteltető hallgatók is.

Tavaly körülbelül 120 ezer diák vállalt munkát 1587 iskolaszövetkezet szerepvállalása mellett. 2015. január elseje óta az iskolaszövetkezetekre is vonatkozik a munkaerő-kölcsönzőkre kiterjesztett fordított áfa. Ennek értelmében a szolgáltatás igénybevevője fizeti az adót, de ő is élhet ennek levonási jogával. „Az iskolaszövetkezet valamennyi munkaerő kölcsönzéshez, kirendeléshez, személyzet rendelkezésre bocsátáshoz hasonló jellegű, ellenérték fejében nyújtott szolgáltatása fordított adózás alá esik.” – írja a NAV honlapja.

Hogy ez a változtatás milyen hatással volt a piacra, arról Szerepi Bálintot a Meló-diák Iskolaszövetkezet projektvezetőjét, a HR Portál szakértőjét kérdeztük.

„Az iskolaszövetkezeteken keresztüli foglalkoztatás egy olyan sajátos eszköz, ami megalapozza és megerősíti a fiatalok munkaerőpiacra történő kilépését. Éppen ezért örömmel látom az idei évi változásokat, amik ténylegesen azt a célt szolgálják, hogy a diákok biztonságosan, és a munkáltatói bizalmat erősítve vállalhassanak munkát. A fordított áfás elszámolás bevezetésével bízom benne, hogy azon szolgáltatók, amelyek nem a diákok érdekeit tartják szem előtt, eltűnnek a piacról, és azok maradnak csak meg, amelyek hosszú távon segíteni is akarnak a fiataloknak. A jogszabályi változások is ezt a szándékot követik, ha csak például a passzív féléves hallgatók foglalkoztatásának lehetőségét nézzük, akiknek ott lesz a lehetőség, hogy egyetemi tanulmányaik ideiglenes szüneteltetése közben megkeressék akár a következő félévre valót.”

Göltl Viktor
Göltl Viktor a WHC ügyvezető igazgatója hozzátette, hogy aki eddig csalt az sajnos ezután is meg fogja találni a módját, de ezt a tevékenységet akár könnyen fel is lehet ismerni. „Az áfacsaló munkaerő- kölcsönző cégeket a törvényi változás után egyébként úgy lehet a legnagyobb hatékonysággal beazonosítani, hogy azóta valamiféle (al)vállalkozói tevékenységnek álcázva működnek tovább, hiszen az ilyen tevékenység nem fordított áfás, azaz a csalás lehetősége továbbra is fennáll.” Göltl Viktor szerint hasznos, ha a munkavállaló diákok (felnőttek) is azzal szankcionálják az ilyen nem jogszerűen foglalkoztató és kifizető cégeket, hogy nem mennek oda dolgozni.

Arra kérdésre, hogy vajon mennyivel tették biztonságosabbá a munkavállalást, nehezebbé a visszaéléseket, Göltl Viktor így válaszolt: „Azon szolgáltatók, akiknek az ÁFA fizetési ügyleteik mögött húzódott haszonszerzés volt az elsődleges cél, nyilván nem a diákok érdekeit szem előtt tartva működnek. Ezáltal sajnos választhatnak a diákok olyan kis szolgáltatókat, akiknél a jogszabályok megkerülése miatt nincsenek olyan biztonságban, mint a régóta nyíltan működő nagy társaiknál. Ezért tanácsolom mindig azt, hogy olyan iskolaszövetkezetet válasszanak, ami számukra is leinformálható, régóta a piacon van, és amellett, hogy biztosan a hatályos jogszabályoknak megfelelően működik, mindenben segítséget nyújt. Nem várható el egy fiataltól, hogy a mindenkori Munka törvénykönyvével illetve az egyéb munkavállalásra vonatkozó szabályokkal tisztában legyen. Az viszont igen, hogy olyan szolgáltatóhoz menjen dolgozni, ahol biztonságban akár egy életpályát is kialakíthat.” – hangsúlyozta Szerepi Bálint.

A diákok ma már nagyon sok fórumon tájékozódhatnak a munkájukat érintő szabályokról, részletesen felhívják figyelmüket a területekre, amire különösen oda kell figyelni. A NAV is összeállított egy füzetet és a Nemzetgazdasági Minisztérium is összefoglalta a tudnivalókat, egy uniós projekt keretében. Szezonálisan, nyáron 15 éves kortól van lehetőség munkavégzésre iskolaszövetkezeteken keresztül, az év többi időszakában azonban csak 16 éves kor felett. 18 év alatt a munkavállaláshoz a szülőnek is hozzá kell járulnia. Felhívják a figyelmet a munkaszerződés, és azon egyes részeinek kiemelt fontosságára (legalább az alapbér és a munkakör rögzítve legyen), valamint arra, hogy a diáknak is adószámot kell igényelni, be kell jelenteni az adóhivatalnál a tényleges munkakezdés előtt. Hogy a bejelentés megtörtént-e azt az ügyfélkapun keresztül akár le is lehet ellenőrizni.

A fiatal munkavállaló éjszakai munkát nem végezhet, naponta csak 8 órát dolgozhat és két munkanap között legalább 12 óra pihenőidőnek kell lennie. Ha a tanuló 4 óránál többet dolgozik, akkor számára legalább 30 perc, ha 6 óránál többet, akkor legalább 45 perc szünetet kell biztosítani.
A nyári munkát vállaló diákokat is megilleti szabadság, az éves szabadság (20 nap alapszabadság + az életkor szerinti pótszabadság) időarányos része. A diákok az őket ért jogsérelem esetén szüleikkel, törvényes képviselőikkel a munkaügyi hatósághoz, a kormányablakokhoz, e-mailben az NGM Foglalkoztatás felügyeleti főosztályához valamint közigazgatási és munkaügyi bírósághoz is fordulhatnak.

Szerepi Bálint azt is jelezte, hogy kevés diák szeretné végigdolgozni a nyári szünetet, így általában 1-1,5 hónapra vállalnak munkát a tapasztalataik szerint. Általában olyan munkák a legalkalmasabb diákmunkának, amelyek nem igényelnek előképzettséget illetve könnyen betanulhatók. A nyár folyamán a vendéglátás és a turizmus képes nagyszámú szezonális munkaerő felszippantására. Nem véletlen, hogy a Balatonon is igény is van erre a munkaerőre, különösen a vendéglátásból szinte folyamatosan zajló elvándorlástükrében.
„A balatoni helyzetet igen közelről van szerencsém megtapasztalni, azt kell mondjam a jelenleg felkapott helyzet egy évek óta húzódó folyamatnak az eredménye, ami a diákok szempontjából nem egyértelműen rossz. Véleményem szerint azon vendéglátóhelyeket illetve szolgáltatókat sújtja legjobban a jelenleg hangoztatott trend, akik hozzá voltak szokva ahhoz, hogy a szabályos foglalkoztatási formáknál jelentősen olcsóbban tudnak minőségi és kiaknázható munkaerőhöz jutni.

Ha a diákok szemszögéből nézzük, egyre több a lehetőség, és egyre jobban sikerül elmozdulni abba az irányba, hogy nem a képzettség és a több éves tapasztalat a legfontosabb egy egyszerűbb állás betöltésekor, hanem a hozzáállás, az attitűd. Aki akar dolgozni, és odateszi magát, az biztosan el tud helyezkedni már a szezon elején, mert a cégek egyre inkább hajlandóak időt fordítani a betanításra is. Újra el kellett kezdeni kinevelni a jövő évek vendéglátásának munkaerejét, és erre nagyon jó alapot képeznek a diákok.”

A cikk elején utaltam arra, hogy a fiatalok egy része úgy érzi, nem éri meg ebben a formában dolgozni. Ugyanakkor a diákmunkaerő csökkenő számát befolyásolja az is, hogy a felsőoktatásban tanulók száma folyamatosan csökken illetve az OKJ-s képzéseken résztvevők csak 21 éves korukig minősülhetnek nappali tagozatos hallgatónak, azaz aki ilyen képzésen vesz részt és elmúlt 21 éves, azok kiesnek a diákmunka piacról, jelezte a másik összetevőt Göltl Viktor.

Aztán pedig, hogy a korábban már megpendített hosszútávú előnyökre visszatérjünk, a WHC ügyvezetője megerősítette, hogy a legnépszerűbb diákmunka ajánlatok egyrészt azok, amelyek a legmagasabb bért fizetik, másrészt azok, amelyek - ha nem is fizetnek olyan jól - kapcsolódnak a diák tanulmányaihoz. Ezzel a diák a tanulmányai ideje alatt már jelentős gyakorlati tapasztalatra tehet szert, aminek birtokában az iskolából kilépve pályakezdőként jóval nagyobb eséllyel indul a felnőtt munkaerőpiacon.
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
2000 forint az átlagos diákórabér, nyáron pedig újabb emelkedésre lehet számítani

A diákok foglalkoztatása még az egyszerűsített foglalkoztatásnál (EFO) is kedvezőbb ez a megoldás a cégek számára. Teljes cikk

Íme az UniYou Év Diákmunkahelye pályázatának győztesei

Hiánypótló kezdeményezést indított el tavaly az UniYou digitális iskolaszövetkezet, amely a diákmunkában dolgozó fiatalok számára hirdetett... Teljes cikk

A friss diplomások 78 százaléka már egyetemi tanulmányai alatt is dolgozott, sokan mennének külföldre

A tanulás melletti munkavégzés leginkább a nem nappali munkarendben tanuló hallgatókat jellemzi. Teljes cikk