kapubanner for mobile
Szerző: Barna Eszter
Megjelent: 9 éve

Saját időnk uraivá válhatunk?

Mára a technológia lehetővé tette, hogy a munkát és annak kereteit egészen másként értelmezzük, mint akár néhány évtizeddel ezelőtt. A legnagyobb eredmény, hogy az egyén, már ha a munkáltatója nyitott erre (és a későbbiekben kiderül, hogy ez egyre szélesebb körben így van), egyre inkább maga uralhatja a saját idejét, oszthatja be a munkavégzést, hiszen az eredmény, a teljesítmény a lényeg. Ezzel együtt a munka és a magánélet határa is egyre inkább elmosódik ennek minden pozitív és negatív hozadékával együtt.

A munka fogalmának új megközelítése a korábbinál sokkal nagyobb rugalmasságot feltételez. Köves Alexandra, a Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar, Döntéselméleti tanszék adjunktusa korábban a HR Portálnak vázolta, hogy szerinte sokféle módon és foglalkoztatási formában fogunk dolgozni, ahol a fizetett és nem fizetett munka nem fog olyan élesen elválni egymástól, mint manapság. Egyre többen dolgoznak szabadúszó típusú munkákban, amelyek feladatokon alapulnak, tartalmat generálnak, amelyhez ma még nem mindig tartozik fizetés, de ez a szerkezet is változni fog, például a közösségi finanszírozás segítségével is. Minderre lehetőséget biztosít a technológia is.

Az Ipsos Mori negyedik alkalommal végezte el az európai kkv-k felmérését a Microsoft megbízásából. A cél pedig az volt, hogy feltárják, miként alkalmazzák a korszerű technológiát a munkahelyükön, az otthonukban és minden egyéb helyen a kis- és középvállalkozások munkavállalói. A felmérést Európa 16 országában végezték el: Belgiumban, Csehországban, Dániában, Finnországban, Görögországban, Magyarországon, Olaszországban, Hollandiában, Norvégiában, Lengyelországban, Romániában, Spanyolországban, Svédországban, Svájcban, az Egyesült Királyságban és Ukrajnában.

Friedl Zsuzsanna
Magyarországon 303 kis- és középvállalkozást kérdeztek meg, mely eredményekből az az általános következtetés vonható le, hogy még van tennivaló Magyarországon a munka rugalmas felfogásának terén, ugyanakkor vannak jó példák. Friedl Zsuzsanna a Microsoft Magyarország HR-igazgatója elmondta, hogy a megkérdezettek 34 százaléka mondta azt, hogy nem kell a munkahelyén elvégeznie a munkáját, vagyis a munkáltató megteremti a lehetőséget, és a technológia is rendelkezésre áll arra, hogy otthonról vagy máshonnan, távmunkában végezze a dolgát a munkavállaló. Az európai eredményeket összehasonlítva úgy tűnik, hogy Magyarország ebből a szempontból a régióban is jól áll, hiszen mind Romániában, mind Csehországban kevesebben tudják munkájukat munkahelyüktől távolabb végezni. A válaszok aránya alapján Belgiummal, Olaszországgal és Spanyolországgal mutatunk hasonlóságot a rugalmasabb munkavégzés lehetőségeit tekintve. Természetesen a mezőnyt mint sok más hasonló kérdésben, az északi országok vezetik, ahol a munkavállalók közel fele tud már távmunkában dolgozni. Ehhez természetesen fontosak a korszerű informatikai eszközök és megoldások – például a felhőszolgáltatások –, amelyek megteremtik a távoli munkavégzés lehetőségét.

A technológia ilyen módon történő használata növeli a munkavállalók elégedettségét. Ugyanis így például a dolgozó akár munkaidőben el tud intézni személyes dolgokat, viszont cserébe otthon dolgozik. Jobban be tudja magának osztani az idejét, hatékonyabban dolgozik annak eredményeként, hogy nem az számít, hogy időben mennyit tölt a munkahelyén, hanem az, hogy elvégezte-e a számára kiszabott feladatot, akár nem nyolc, hanem hat óra alatt. Így saját javukra tudják fordítani, hogy ők kontrollálják az időt.

A megkérdezett munkavállalók 22 százaléka rendszeresen dolgozik rendes munkaidőn kívül, 27 százalék esetében pedig alkalmanként fordul elő ilyen. Ez összességében majdnem a dolgozók felét jelenti, mondta Friedl Zsuzsanna, ami mint a HR-igazgató hangsúlyozta, összecseng azzal a munkáltatói igénnyel, hogy az ügyfélközpontúság érdekében az ügyeket ne csak a munkahelyről lehessen intézni, hanem az e-mailekre otthonról is válaszolni lehessen, meg lehessen osztani információt, illetve akár kezelni egy-egy problémát, elhárítani egy hibát anélkül, hogy a dolgozónak be kelljen mennie. Érdekes adatai a felmérésnek, amely arra világít rá, hogy mennyire zavarja a dolgozókat, ha munkaidőn túl keresik őket munkahelyi problémával. A munkavállalók nagyjából harmada nem bánja ha elérik, legyen szó akár Magyarországról, Hollandiáról vagy Norvégiáról. Ugyanakkor a többség azért azt szeretné, ha ezt a munkáltató csak vészhelyzet esetén tenné meg.

Ezzel egy időben a munkáltatók 67 százaléka nem tiltja meg a személyes ügyek intézését munkaidőben, ami szintén azt erősíti, hogy a munka-magánélet már nem úgy működik, mint régen, összemosódó tendenciát mutatnak, és a mérleg, az eredmények tanúsága szerint, nagyjából egyensúlyban van. Egyébként a felmért európai országok jelentős többségében hasonló ez a tendencia.

A felmérésben megkérdezték a munkavállalókat a munkavégzési stílusról és arról is, mikor dolgoznak. 17 százalék azt válaszolta, hogy inkább reggel tud koncentráltan, hatékonyan munkát végezni, 14 százalék éjszaka, 28 százalék pedig elmondta, hogy még szabadsága alatt is dolgozik, ami persze a feltöltődés, a kiégés megelőzése szempontjából kevésbé pozitív eredmény.

Arra a kérdésre, hogyha kaphatnának még egy plusz órát a napban, mit tennének vele, a magyar válaszadók közel fele azt mondta, hogy a felszabaduló időt a családjával töltené, 28 százalék az egészségére fordítaná, például sportolna. A technológia a segítségével megspórolt időt így a munkavállaló a saját céljaira használhatná ki, egyéni céljaira fordítódna.

Egyre inkább tendencia a kkv-knál az a vezetői hozzáállás, hogy nem a munkahelyen bent töltött idő a fontos, nem attól lesz valaki eredményes, hogy minél hosszabb órákig ül a munkahelyén, hanem a tényleges eredmény számít, hogy a kolléga mit tesz le az asztalra. Ez pedig a fiatalabb munkavállalók piacra lépésével egyre fontosabb vezetői erény is, hiszen az Y, Z generáció körében elvárás, hogy saját maguk oszthassák be az idejüket és ne egy időnyilvántartó formula. Egy munkáltató vonzereje szempontjából fontos lesz, például a fiatal tehetségek bevonzása kapcsán, hogy ezeket a lehetőségeket biztosítani tudja-e az alkalmazottaknak.
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek