Elmondjuk-e az állásinterjún, hogy kiugróan magas az IQ-nk?

A Mensa nevű nemzetközi egyesületet 1946-ban alapítottak Angliában, és ma több mint százharmincezer tagja van a világ mintegy hetvenöt országában. Magyarországi szervezete a Mensa HungarIQa. A szervezet célja, hogy összefogja a magas intelligenciájú embereket, tekintet nélkül korukra, nemükre, származásukra vagy társadalmi helyzetükre. Egyetlen tagsági kritériuma az emberek két százalékára jellemző intelligenciaszint elérése valamely, általuk validnak tekintett teszten. Ez a 130-as IQ-szint feletti tartományt jelenti.

Az alapítók azért választották szervezetük elnevezésére a latin „asztal” nevet, mert ezzel is azt szerették volna kifejezni, hogy az intelligens embereket kerek asztalhoz kell ültetni, hogy ott egyenlő partnerekként, az emberiség javára fordíthassák a bennük rejlő képességeket. A Mensába az kérheti a felvételét, aki szeret hasonszőrűekkel lenni. Akinek inspiráló az, ha a szabadidejét, a hobbitevékenységeit olyanokkal együtt végezheti, akik hozzá hasonlóak, azaz a népesség 98 százalékánál okosabbak.

Megújulást várnak a fiatal, kelet-európai elnöktől a tagok
A mára 46 országban jelen levő Mensa nemzetközi elnöki pozíciója két évre szól, és a tagok demokratikusan választják. Mindenki rendelkezik egy szavazattal, amit a számára szimpatikus jelöltre ad le. Nincs ugyan pénz – a tagsági díjakból befolyó bevételen kívül – és hatalommal se bír a szervezet, mégis fontos az a vezetői pozíció, amelyet – nagy meglepetésre – Balanyi Bibiána nyert el idén júliusban.

Balanyi Bibiána„Sok mindenre szükség van ahhoz, hogy valaki jelöltethesse magát erre a pozícióra” – emlékszik vissza Balanyi Bibiána. Először is, jól kell tudni angolul, mivel ez a szervezet kommunikációs nyelve. Ezen kívül legalább a saját, de több más országból jövő tagság támogatása is szükséges ahhoz, hogy komoly jelölt válhasson valakiből. A százezres tagság közel kétharmada az Amerikai Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában él, ezért a más országokból érkező jelölt eleve hátránnyal indul. „Egy angol nyelvterületekről induló jelölt egy pillanat alatt össze tud szedni több ezer támogató szavazatot.” – mondja a vezető. Ezért is kellett nagyon szerencsés csillagzat ahhoz, hogy Balanyi Bibiánát megválassza a Mensa tagsága a nemzetközi elnöki pozícióra.

Bibiána élt már külföldön, és kis országból érkezőként jobban megérti a kulturális, helyi társadalmi különbségeket, érzékenyebben reagál rájuk. „Máshogy közelítek magyarként egy brazil, vagy koreai mensás problémájához, mint mondjuk egy amerikai. Máshogy fordulok egy hierarchikus társadalom tagjaihoz, például a japánokhoz, és máshogy a lapos társadalmi struktúrában élőkhöz, a svédekhez. Ezt számos, kisebb országban élő tag látta előnynek.”

Valószínűleg azt is pozitívan fogadta a tagság, hogy egy fiatal jelentkezett a megmérettetésre. Eddig ugyanis főleg idősebbek töltötték be a nemzetközi elnöki pozíciót. „A fiatalok számára vonzóbbá szeretném tenni a Mensát, többek között ezt ígértem a bemutatkozó anyagomban, kiemelve, hogy a mostani, hagyományokon nyugvó, ám a technológia szempontjából kicsit lemaradt Mensában nagyobb szerephez kell jutnia például a szociális médiának”- mondja az újdonsült elnök.

Ami még Balanyi Bibiána felé lökte a mérleget, az a 9 éves magyar elnöki időszakban elért eredménye volt. Ez idő alatt bebizonyította, hogyan is kell egy nemzeti Mensát létrehozni, fejleszteni, a taglétszámot növelni. Emellett 2 cikluson át, összesen 4 évig volt nemzetközi fejlesztési igazgató, és ebben a szerepkörben is nagyon jó eredményeket mutatott. Ez az igazgató felel a Mensa létrehozásáért új országokban, illetve a már meglévő szervezetek fejlesztéséért. Míg a korábbi fejlesztési igazgatók regnálása alatt jó, ha 1-2 ilyen előrelépés történt, addig Bibiána idejében 13 ország ugrott fejlettségi szintet.

Végül, négy jelölt közül Bibiána pont a már regnáló, amerikai elnököt győzte le, és aratott sikert. „Külön boldogság a számomra, hogy 35 országból érkezett szavazat rám, és ezek felében én álltam az első helyen”- emlékszik vissza ma is boldogan az újdonsült vezető.

Nem egy fizetett állásról van szó!

Bibiána arca, neve ismert a magyar közbeszédben. Sokszor, sokat beszélt a magyar, illetve a nemzetközi Mensáról, és ez alapján többekben alakulhatott ki az a kép, hogy az ilyen sok munkával, nagy erőfeszítéssel végigvitt munka csak hivatásként űzhető. Azonban, a bámulatos motiváltsága ellenére, Bibiána a munkáját ellentételezés nélkül végzi, önkéntesen. És, rajta kívül a nemzetközi, és a hazai pozíciókat betöltő kollégái is mind a szabadidejükből, illetve a pihenésükből csípnek le azért, hogy közösséget építsenek a magas intelligencia-hányadossal bíró emberek számára.

Azt, hogy konkrétan mit is jelent a napi, nemzetközi elnökségi munka, Balanyi Bibiána még pontosan nem tudja meghatározni, hiszen alig pár hete tölti be a funkciót. Készül az őszi, szerbiai nemzetközi Mensa találkozóra, ahol a nemzeti elnökök tartják meg éves konferenciájukat, túl van az első személyes elnökségi ülésen - a beszélgetés előtti napon érkezett haza Berlinből -, illetve szeretné majd a nemzetközi honlapot is megújítani. De ezek szépen lassan, egymás után elintézendő ügyek.

Buszvezető, pornószínész és szobafestő is van a tagok között

Mindezeket a tevékenységeket azért képes Balanyi Bibiána összehangolni, mert a privát „pénzkereső” foglalkozását, a fordítást, szabadúszóként végzi. Kétszer 9 hónapot ugyan az Európai Unió Tanácsának a kötelékében, kötött munkarendben töltött, de igazából, mióta elvégezte az egyetemet, folyamatosan vállalkozóként dolgozik.

A Mensa tagjai között mindenféle foglalkozású ember megtalálható. „A tagjaink nagyon színes foglalkozási palettát vonultatnak fel. Legtöbben a számítógépes szakemberek, mérnökök, közgazdászok, tanárok és diákok közül kerülnek ki. De van köztünk szobafestő, pilóta, aerobikoktató, grafológus, számvevő, jogász, zenetanár, polgármester, labdarúgó-menedzser, társastánctanár, felszolgáló, világosító, tűzszerész, recepciós, rendőrtiszt, patkolókovács, lóverseny-kocsihajtó, gyémántcsiszoló, grafológus, buszvezető, kiképzőtiszt, adótanácsadó, repülőgép-szerelő, krupié, gumijavító szakmunkás, masiniszta, becsüs vagy éppen pornószínész is”- sorolja Balanyi Bibiána.

Ők többnyire szintén vagy vállalkozóként, vagy kötetlen munkarendben, részmunkában, távmunkában dolgoznak. „Nincs erre kimondott felmérésünk, csak a saját, évtizedes tapasztalatom mondatja velem, hogy a magas intelligenciájú emberek nehezebben tűrik az erős hierarchiát, a fix munkaidőt, a nagyon kötött kereteket.”

A magas IQ a szakember szerint egyben rugalmas gondolkodást, és fejlett problémamegoldást is jelent, ami sok esetben segít a váratlan helyzetek megoldásában. Ez pedig a vállalkozói lét során mindennap felmerül.

Egyébként, szintén nem kutatásokra, csak a hétköznapi élet tapasztalataira hagyatkozva állapítható meg, hogy átlagos (85-115 közé eső) IQ-szint nélkül a vállalati szférában szellemi munkakör nehezen tölthető be mentor segítsége nélkül.

Azonban azt is kell látni, hogy a lazább feltételekhez, és ezen belül is főleg a vállalkozói léthez nem elegendő feltétel a magas IQ. A személyiségnek nagyon sok vetülete van, amelynek segítenie kell abban az egyént, hogy a biztonság elé helyezze a szabadságát.

Okos emberként a munkaerőpiacon

Bár Bibiána szinte mindig vállalkozóként dolgozott, de ő is járt állásinterjúkon. És eléggé rossz tapasztalatokat szerzett. Az arca, a neve elég ismert, ezért ma már nehéz a számára azt megkülönböztetni, miért nem járt sikerrel: azért, mert nem akartak az adott pozícióra „híres” embert, vagy Mensa-elnököt magas IQ-val, vagy mégsem volt meg a megfelelő kompetenciája a pozíciókhoz. Vagy pedig, egész egyszerűen már le volt osztva minden lap, de azért még, mint egy „cirkuszi látványosságot” behívták elbeszélgetésre.

Pont a magas IQ-jú emberek munkaerő-piaci megpróbáltatásainak csökkentése volt a cél azzal a kezdeményezéssel, amelyet tavaly hirdetett meg először a Mensa magyarországi szervezete, a Mensa HungarIQa. Ennek keretében a vállalatok „Az év intelligens vállalata” címért versengenek oly módon, hogy a megmérettetésbe benevezett munkavállalóik össz-IQ-értéke számít a teljesítményben. „Ha kiderül, hogy vezetői, szakértői pozíciókban olyan emberek ülnek, akik akár Mensa tagok is lehetnének, és a beosztotti szinten is sok a kiváló intelligenciájú ember, akkor rögtön kiderül, hogy nem ördögtől való a magas intelligencia egy vállalatnál, és mennyi hozzáadott értéket képesek ezek a bizonyos szempontból kissé furcsa emberek teremteni”- mondja. Szerencsére, a jó tendencia már látható. Idén kétszer annyi vállalat jelentkezett, mint tavaly.

A többi Mensa-tagtól kapta a vezető azt a visszajelzést, miszerint sok esetben előny, de még többször hátrány az, ha valaki beleírja az önéletrajzába, hogy a szervezet tagja. „Sok a féltékenység, és az előítélet a magas IQ-jú emberek tekintetében”- mondja. Előfordult az is, hogy – a vállalat kárára - nem a legrátermettebb embert vették fel az adott pozícióra, csak azért, mert feltételeztek róla egy csomó, nem valós dolgot. De az is előfordult, hogy amikor már valaki a képességeiről „jótékonyan” hallgatva a kapukon belülre került, és egy adott problémánál kiderült, hogy magas az IQ-ja, akkor ezt, abban a helyzetben örömmel fogadták a vállalatnál. Szerencsére azért arra is akad példa, hogy valakit kifejezetten az IQ-ja miatt választanak ki. De ez a ritkább, sajnos.

Az tenne jót a nagyon intelligens emberek munkaerő-piaci helyzetének, ha a HR-esek félretennék az előítéleteket, és inkább a helyzet jó oldalát, a konstruktív problémamegoldót látnák a kimagasló intelligenciájú emberben, aki a legnehezebb helyzeteket is „IQ-ból” megoldja.