kapubanner for mobile
Szerző: Berta László
Megjelent: 9 éve

Vagyonőrök a kormány markában

A vagyonőr szakszervezetek kiakadtak azon, hogy véleményük szerint a kormány azért nem engedte, hogy a magánszektorban is érvényes legyen a magasabb bér, mert saját és a baráti kör zsebére játszik. Állítják, a vagyonvédelmi cégek tulajdonosi körének a 90 százaléka magas beosztású vagy rendfokozatú rendőr, vagy katonatiszt volt, akik ma a Belügyminisztériumban és a rendőrségnél vezető beosztásban vannak.

„A rezsióradíj kierőszakolását a Vagyonvédelmi Szakszervezetek Szövetsége kezdte, mindenféle más híreszteléssel szemben” – nyilatkozta lapunknak Nádas Mihály elnök. Kérdésünkre elmondta, hogy az ő fejéből pattant ki a rezsióradíj ötlete. Ehhez háromoldalú megállapodás kellett: a Belügyminisztériumé, a munkaadói és a munkavállalói oldalé. Nádas sajnálja, hogy a BM az általános szakmai érdekképviseletet ellátó vagyonvédelmi kamarát (Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Országos Szervezete) is törvényileg felhatalmazta, hogy részt vegyenek a rezsióradíj meghatározásában. Egy másik érdekvédő is sérelmezi, hogy a BM többnyire a kamarával egyeztetett eddig mindenben, és oda is bevonta, amihez Farkas szerint jogilag nincs hatásköre, pl. rezsi óradíjnál, és készenléti jellegű munkakörnél is – tette hozzá Farkas Péter, a Magánbiztonsági Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke. (A kamara elnökével nemrég beszélgettünk)

„Mi nemcsak az állami beszerzéseknél gondoltunk a rezsióradíj bevezetésére, hanem minden magánbiztonsági vállalkozásnál, hogy a vállalási ár ne lehessen kevesebb, mint az 1929 forintos rezsióradíj. A kormány egyéni érdekek alapján nem fogadta el. Mert azt tudni kell, hogy a Belügyminisztérium meg a kormány tagjai valamilyen formában a gazdasági életben is érdekeltek, és míg az állami költségvetés pénze az állami költségvetésé, viszont a magántevékenység már a saját zsebükre megy, vagy a baráti kör zsebére. Tehát azt nem fogadták el, hogy az állami költségvetésen kívül a magánszektorban is érvényes legyen az 1929 forintos vállalási díj. Ez a baj” – fejtette ki a HR Portálnak Nádas Mihály.

A vagyonőröknek 700 Ft körüli órabért kellett volna fizetni. Nádas Mihály szerint ott tartottak, hogy a vállalási díj volt 700 és 900 Ft között, amiből nem lehet kifizetni a bérminimumot. Nádas sorolja, hogy a vállalási árak a legjobb esetben sem érték el az ezer forintot sem, most 1929 Ft; a dolgozók egy része 4 órára van bejelentve és a többit zsebbe kapják, másik részük pedig készenléti jellegű foglalkoztatásra vannak bejelentve, a földesúri robot szabályai szerint. Az érdekvédők célja volt, hogy 8 órában foglalkoztassák őket és megkapják a kormány által meghatározott törvényes bért, és a munkáltatók fizessék be a közterheket.

„Magyarországon kőkemény vadkapitalizmus van, a vagyonvédelemben maffiózó kapitalizmus. Eléggé alvilági módszerekkel üzemeltetik a vagyonvédelmi cégeket. Az a lényeg, hogy a tulajdonosi kör jól megszedje magát. A vállalkozásokat eleve bedőlésre hozzák létre, semmilyen közterhet nem fizetnek be az állami költségvetésbe, és kb. 6 havonta megszüntetik a cégeket és újabb cégeket kreálnak. És ez így folytatódik” – mondta el lapunknak Nádas Mihály. A BM szerint több mint 8 ezer vagyonvédelmi cég van, 4 ezer melléktevékenységben űzi a szakmát. Farkas Péter úgy véli, erre az a magyarázat, hogy ha valamilyen jogsértésen mégis megbukik a cég, akkor a szankció messze nem közelíti meg azt a nyereséget, ami illegális módon keletkezett, így sokkal inkább megéri.

Siralmasan kevés a szakszervezeti tag

A szakszervezetek munkáját szinte minden körülmény nehezíti. Nekünk legalábbis nem sikerült fénysugarat felfedeznünk. Nádas Mihály arra hivatkozott, hogy a magyar gazdasági ágazatok közül a magánbiztonságban a legnagyobb a munkavállalói fluktuáció, éves szinten kb. 100 százalék (!). Az ágazatban tevékenykedő összes szakszervezetnek 4200-4400 szakszervezeti tagja lehet. Ez Nádas szerint siralmasan kevés. Farkas Péter úgy látja, a munkavállalóknak mindennapi megélhetési gondjaik vannak, egyeseknek problémát okoz a tagdíj befizetése is: „Ugyanakkor sokan a vagyonvédelmi kamarával kevernek minket össze, és mindenkinek az maradt meg az emlékeiben, hogy fizették a tagdíjakat, de érdemben semmit se kaptak a pénzükért cserébe, így a szakszervezetekben se bízik az emberek többsége” – mondta el lapunknak Farkas Péter.

A Nádas általa vezetett szakszervezeti szövetségnek 3300-3600 a taglétszáma. 1800 fővel meghatározó a létszám a HMEI Zrt-nél lévő szakszervezetnél, a Group4-nél pedig 1100-an vannak. Az elnök szerint a hivatalosan vagy félhivatalosan dolgozó vagyonőrök 65-70 ezren lehetnek, a feketén dolgozók létszámát nem tudja, akár 100 ezer is lehet. Ő sem ment bele a becslésbe, hányan dolgozhatnak feketén. „Az augusztus 20-ai pofozkodót védő biztonsági őrök feketén, illetve nem a vagyonvédelmi törvény szabályai szerint lehettek foglalkoztatva” – tette hozzá. Farkas Péter egyből vázolta, hogy általában portásnak, recepciósnak, vagy felügyelőnek nevezik őket papíron, így ki lehet bújni a Vagyonvédelmi Törvény alól, és végzettség sem kell, nem hogy rendőrségi engedély.

„A magánbiztonság a politika által fertőzött terület” – állítja Nádas. Az utóbbi időkben szinte csak bűnszervezetben elkövetett milliárdos költségvetési csalásokat tárt fel a NAV – teszi hozzá Farkas.

Hol romlott el minden?

„Tudni kell, hogy a vagyonvédelmi cégek tulajdonosi körének a 90 százaléka magas beosztású vagy rendfokozatú rendőr vagy katonatiszt volt. Akik ma a BM-ben és a rendőrségnél vezető beosztásban vannak, valamint a vagyonvédelmi cégek tulajdonosai, vezetői, valamikor egymás beosztottjai, vagy főnökei voltak” – mondta el a HR Portálnak Nádas Mihály. „Való igaz, hogy a vagyonvédelmi cégek nagy része korábban a rendőrség és honvédség kötelékéből kikerült főtisztek, tábornokok, akiknek kiterjedt kapcsolatrendszerei vannak, de nem mindegyik tartozik ugyanabba az érdekkörbe. Számos oligarcha van az ágazatban, akik egymás konkurenciái és szövetségesei is egyben. A kamara is javarészt szinte kivétel nélkül vagyonvédelmi cégek ügyvezetői, tulajdonosai” – árnyalta a képet Farkas Péter.

Milyen a kapcsolatuk a Belügyminisztériummal és Pintér Sándor belügyminiszterrel? – kérdeztük: „Semmilyen, még a leveleinkre sem válaszolnak. Az az arrogancia, ami az egész kormányzati rendszerben megvan, hogy kormányzás helyett csak az ország tönkretételével és kifosztásával vannak elfoglalva, és csak azt lehet csinálni, amit ők akarnak, ez a vagyonvédelemre is érvényes” - válaszolta Nádas. Farkas Péter szakszervezetének sincs semmilyen kapcsolata a szaktárcával: „Eddig nem volt érdemi párbeszédre lehetőség. Eddig szinte mindenből kihagytak minket, vagy utólag küldtek meg véleményezésre iratanyagokat, hogy egy napon belül írjuk le, mit gondolunk – pl. a kétszer százhúsz oldalas kötelező továbbképzés tananyagra. Egyébként később se reagáltak rá, és nem változtattak semmin.”

Farkas egymás után hozza a példákat:

- általában utólag kérés nélkül küldik meg állásfoglalásaikat a konkrét jogszabály módosításokról, mert az előkészítési folyamatokból kihagyják őket

- az ötleteiket és a javaslataikat elküldik valamennyi miniszternek, hatósági szerv vezetőnek és az országgyűlési bizottságoknak. Utóbbi két esetben voltak személyes egyeztetések, egyet is értettek velük, de változás nem lett belőle. Erre egy példa: a készenléti jellegű munkakör eltörlése ellenkezik a kormány foglalkoztatáspolitikájával, ezért nem akarták eltörölni

- a BM többnyire a kamarával egyeztet minden kérdésben

- korábban az Európa Bizottságon keresztül tudták elérni a kötelező kamarai tagság eltörlését, és most a készenléti jellegű munkakör felülvizsgálatát, melyet várhatóan eltörölnek, mivel túlórákkal együtt is csak 48 órát lehet dolgoztatni a munkavállalót minden héten

- jelenleg csak a bíróság és az Európa Bizottság az, amely érdemben partner a jogérvényesítésben, illetve a jogszabály-módosításban. A hatóságok érdemben tehetetlenek, mert gyengék a szankcióik és nincs elég kapacitásuk arra, hogy rendszeresen ellenőrizzék az ágazatot.

Tájékozatlanság és manipuláció

Kiss Zoltán, a Független Vagyonvédelmi Szakszervezet elnöke szerint: „Azok az emberek, akik valamikor a törvény szolgái voltak, azok erőszakolják rá az emberekre a törvénysértő magatartásokat”. Nádas Mihály megerősítette ezt. Farkas Péter sok olyan esetről tud, amikor a munkavégzés törvénytelen feltételeit diktálják a munkavállalóknak: pl. nincs bérpótlék, nincs fizetett szabadság, a formaruha díját levonják, kötelező túlórázni, hatósági ellenőrzéskor nem szabad megmutatni az őrszolgálati dokumentumokat, és nem szabad rendesen nyilatkozni. Ezeket vagy elvállalja valaki, vagy nem. Farkas szerint a kényszerhelyzet miatt sokan vállalják, de hosszú távon nem lehet bírni egészségi következmények nélkül.

„Általában manipulálni próbálják a munkavállalókat, kihasználva azok tájékozatlanságát, és a lehetséges valótlan következményekkel ijesztgetik őket, ha elvállalják a törvénytelen feltételeket, de később mégis tenni próbálnak ellene” – emelte ki Farkas Péter. Az érdekvédő azt tapasztalta, hogy jellemzően a munkabéreket tartják vissza, illetve megfenyegetnek egyeseket, hogy a jövőben nem tudnak majd elhelyezkedni a szakmában. Sokszor hangoztatta beszélgetésünk során, hogy tájékozottság kérdése, hogy mit hisz el ebből a vagyonőr, és mit nem, illetve, hogy mellyel szemben van lehetősége jogi lépéseket tenni. „Igazság szerint az egész vagyonvédelmi ágazat a pénz eltüntetésről és a kizsákmányolásról szól, hiszen nem termel semmit, csak pénzt von el. Ha a biztosítási törvény nem tenné kötelezővé az élőerős őrzést, akkor csak töredéke lenne a vállalkozások és a munkavállalók száma. Ha mind a 120 ezer vagyonőr után hivatalosan ellene számolva mind a 240-320 munkaóra, amit ténylegesen ledolgoznak, akkor jó bevételi forrás lehetne az állami költségvetésnek, de, amíg java részt színlelt munkaszerződésekkel foglalkoztatják őket, addig ez nem változik” – mondta el Farkas Péter.

Verőlegények támadtak az őrre

Visszatérve korábbi cikkünkhöz Farkas Péter, a Magánbiztonsági Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke nem csodálkozik az erőszakon. Tud olyan esetekről, amikor vagyonőr munkavállalókat megfenyegettek, és bántalmaztak. Egyikük a 24 órás szolgálat 20. órája körül majdnem összeesett a fáradtságtól, és elaludt. „Pont akkor jöttek ellenőrizni bemászva egy hátsó kerítésen. Alva találták és úgy megverték, hogy kórházba került.” Mit akartak ezzel elérni? Figyelmeztetésnek szánták? – Farkas szerint egyszerűbb a válasz: „Ezek maffia szervezetek, rengeteg cégnél vannak verőemberek. Van, akinek azt mondják, hogy fizetésre hívják be, helyette egyből kapja a jobbost vagy balost. Volt, hogy egy szakszervezeti tisztségviselővel bementem a munkahelyére, erre a cégvezető odaküldött egy kigyúrt, ordítozó, vadállatot. Szakszervezeti vezetőt nem mert bántalmazni, különben én azért mentem, hogy segítsem a megegyezést. Egy hónap múlva persze elküldték a kollégát, de inkább kifizették féléves munkaidőre járó 1,2 milliót, mint hogy bíróságra menjünk. Verekedős példákat más szakszervezeti vezető is tud” – jegyezte meg szenvtelenül.

Egy 24 órás szolgálat fokozott pszichikai és fizikai igénybevételt követel, különösen úgy, hogy nem adják ki a teljes munkaközi szünetet. Hosszú távon tönkre megy minden ember, és a nyugdíjkorhatárt se éri meg. Az állandó fáradtság és a munkahelyi stressz mellett sokaknak ment rá a családi békéje, magánélete arra, hogy éjjel-nappal dolgozniuk kellett. „Tudunk olyan esetről, amikor 24 órán keresztül járőröztek egy állami megrendelés területén. A létszámhiány miatt volt, akinek 4 hónap alatt közel 1500 óra jött ki, nála foglalkozás-egészségügyi ártalom is bekövetkezett, mert nem volt se munkaközi szünet, se heti pihenő, szabadnap, se szabadság. Tönkrement az egészsége. Az embereknek azért kellene dolgozniuk, hogy élhessenek, és nem azért kéne élniük, hogy dolgozhassanak” – összegezte Farkas Péter.
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
A nők által alapított startupokhoz csak a befektetések 1%-a jut el - így lehetne ezen változtatni

Továbbra is jelentős szakadék tátong a férfiak és a nők esélyei között a startupszektorban. Közép-Kelet-Európában a befektetések 94%-a... Teljes cikk

Kiábrándítóan lassan növekszik a női vezetők száma - mutatjuk, hogy befolyásolja ezt a rugalmas munkavégzés

Miközben a nők által betöltött felsővezetői pozíciók aránya világszerte 19,4%-ról 33,5%-ra nőtt két évtized alatt, a fejlődés... Teljes cikk

Hogyan építsük a vállalati kultúrát hibrid munkavégzés esetén?

A csapatépítés ösztönzésével, az eredmények jutalmazásával, a kommunikáció támogatásával és a munka-magánélet egyensúlyának... Teljes cikk