Gyimóthy Éva
Szerző: Gyimóthy Éva
Megjelent: 8 éve

Rossz körülmények között, kiszolgáltatottabban mint valaha

A gazdaság és a termelés átalakulása, technika fejlődése, új anyagok felfedezése, informatika térhódítása olyan változásokat eredményeznek a munka világában, amelyeket bár nehéz követnie a munkavédelmi kutatásoknak, megoldást kell találniuk azokra. A kutatásokból kirajzolódik: nő a rossz feltételek között végzett munka, továbbá az atipikus foglalkoztatási viszonyok s a határozott idejű szerződések aránya, romlik a munkahelyi környezet és kiszolgáltatottabbak vagyunk, mint valaha - hangzott el a közelmúltban, Budapesten megrendezett Nemzeti Partnerségi Találkozón.

Korunk új kihívásai például globalizáció, klímaváltozás, pszichoszociális kockázatok erősödése, infokommunikációs technológiák gyors fejlődése mind olyan témakörök, amelyeket műszaki, orvosi, jogi megközelítésben is újra kell gondolni - mondták szakemberek a szakmai rendezvényen. Cikkünkben végigvesszük, milyen veszélyek leselkednek a dolgozókra a munkahelyeken és mire fókuszálnak majd a munkavédelmi kutatások.

Az egészséget és biztonságot érintő kockázatok - kutatási eredmények

Az Új és Újonnan Felmerülő Kockázatokról Szóló Második Európai Vállalati Felmérés (ESENER-2) eredményei szerint a leggyakrabban azonosított kockázati tényező a problémás ügyfelek, diákok és betegek kezelése (az intézmények 58 százaléka vallotta ezt az EU 28 tagállamában). A második helyen a fárasztó vagy fájdalmas testhelyzetek (56 százalék), a harmadikon pedig az ismétlődő kéz- és karmozdulatok (52 százalék) állnak.

A problémás ügyfelek, diákok és betegek kezelése és az időszűke (43 százalék) pszichoszociális kockázati tényezők elsősorban az oktatás, a humánegészségügy és szociális ellátás, valamint a közigazgatás terén jellemzőek.

A felmérés arra is rámutatott, hogy a pszichoszociális kockázati tényezők kezelése láthatóan nagyobb kihívást jelent a cégeknek: erről tanúskodik a hatékony kezeléshez szükséges információk vagy megfelelő megelőzési eszközök hiánya is. Beszédes adat, hogy az intézmények a foglalkozás egészségügyi orvosok (68 százalék), az általános munkavédelmi szakértők (63 százalék), valamint a baleset megelőzési szakértők (52 százalék) szolgáltatásait veszik igénybe a leggyakrabban. Ha a pszichoszociális kockázatokat különvesszük, az EU 28 tagállamában csak az intézmények 16 százaléka jelezte, hogy pszichológust vett igénybe.

A gépek vagy kéziszerszámok okozta baleset a leggyakrabban említett kockázati tényező az építőiparban, a hulladékgazdálkodási ágazatban, a víz- és áramellátási ágazatban (az intézmények 82 százaléka az EU 28 tagállamában az ágazaton belül), a mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban és halászatban (78 százalék), valamint a feldolgozóiparban (77 százalék).

A fárasztó vagy fájdalmas testhelyzetek, ideértve a hosszan tartó ülést is, a legjelentősebb kockázati tényezők a közigazgatásban (76 százalék), az informatikai ágazatban, a pénzügyi ágazatban, az ingatlanágazatban és más műszaki tudományos vagy személyi szolgáltatási tevékenységeknél (64 százalék).

Érdekes módon az ismétlődő kéz és karmozdulatok kockázatáról minden ágazat intézményei gyakran számolnak be, ami megerősíti, hogy a váz- és izomrendszeri megbetegedések fizikai kockázati tényezői minden tevékenységnél gyakoriak.

Az ESENER-2 eredményeiből megállapítható, hogy az EU 28 tagállamában az intézmények 76 százaléka végez rendszeres kockázatértékelést.

Munkavédelmi kutatási prioritások Európában 2014-2020

A munkavédelmi kutatások - többek között - a fenntartható munkaerő-piaci viszonyokra, valamint az új technológiák hatásaira fókuszálnak.

Az ESENER-2 kutatás eredményeiből is jól látszik, hogy öregszik a munkaerő az EU-ban. Az intézmények 21 százaléka arról számolt be, hogy munkaerejük több mint negyedét 55 évesnél idősebb alkalmazottak teszik ki. A lista élén Svédország (36 százalék), Lettország (32 százalék) és Észtország (30 százalék) áll. Továbbá az elmúlt időszakban az 55-64 év közötti dolgozók száma 15 százalékkal nőtt. Az európai kormányoknak az a céljuk, hogy minél tovább dolgozzanak az emberek. Az már más kérdés, képesek lesznek-e erre. „Jelenleg a nyugdíjkorhatárig sem dolgoznak az emberek, nem hogy utána. Ugyanakkor ezt nem mindenhol ismerik fel” - hangzott el a rendezvényen.

Munkahelyi kockázatot jelent, ha az idősebb dolgozók nem tudnak ugyanúgy, ugyanabban a pozícióban dolgozni, mint korábban. Ebből kifolyólag muszáj az emberek egészségügyi problémáival is foglalkozni. Itt az a kérdés merül fel, hogyan tudják majd a cégek ezeket a feltételeket megteremteni. A kutatások egyik iránya ez lesz.

Kockázatot rejt magában az egyre sokszínűbbé - több generáció, több nő, több migráns - váló munkahelyek is, ami a nyelvi, kulturális problémák szintjén jelentkezhet. A kutatás eredményei is alátámasztják ezt: az intézmények 6 százalékánál vannak olyan alkalmazottak, akiknek nehézséget okoz a telephelyükön használt nyelv megértése. Az ilyen dolgozók aránya Luxemburgban és Máltán (16 százalék), illetve Svédországban (15 százalék) a legmagasabb.

Eközben a hátrányos helyzetű csoportok aránytalanul jelennek meg a különböző pozíciókban a munkaerőpiacon és rossz körülmények között dolgoznak. Az új munkavédelmi kutatásokban annak járnak utána, milyen arányban vannak kitéve ezek a csoportok ezen kockázatoknak, milyen veszélyek leselkednek rájuk.

Rossz feltételek között dolgozunk, és kiszolgáltatottabbak vagyunk, mint valaha

A konferencián külön kitértek a globalizációra és ez nem véletlen. Tudniillik a nemzetközi piac hatására élesedik a verseny, miközben hihetetlenül gyorsan fejlődnek és terjednek az infokommunikációs technológiák (IKT). Ez kihat a gyártástól a szolgáltató szektoron keresztül minden iparágra és mély nyomot hagy a munka világában is. A jelentés szerint a munkahelyek bizonytalansága fokozódott és a dolgozók egyötöde még mindig túlórázik vagy rendszertelen munkarend szerint dolgozik.

Tudniillik a non-stop gazdaságban úgy értelmezik a rugalmas munkaidőt, hogy a dolgozónak a hét minden napján rendelkezésre kell állnia, miközben elmosódnak a munka és a magánélet határai. A munkahelyeken elvárás a „multitasking üzemmód”, általános jelenség a túlterheltség, a stressz és az abból eredő alváshiány. Ráadásul lényegesen nagyobb a nyomás a munkahelyeken, mint korábban. Kevés idő jut a magánéletre, vagy fogalmazhatunk úgy is, hogy a munka határolja be, mit tud kezdeni a dolgozó a szabadidejével. Ez is a munkavédelmi kutatások tárgya lesz a jövőben.
Az EU 28 tagállamában az intézmények 13 százaléka jelezte, hogy rendszeresen otthonról dolgozó munkavállalókat is foglalkoztatnak: az ő arányuk Hollandiában (26 százalék) és Dániában (24százalék) volt a legmagasabb.

A munkavédelmi szakemberek arra is keresik a választ, miként hatnak a munka világára az IKT technológiák. „Több kutatásra van szükség ebben a témában is” – mondták a rendezvényen. Az biztos, hogy ezek a technológiai újdonságok lehetővé teszik például a távmunkát, ugyanakkor nem tudni pontosan, hogy mennyien élnek ezzel és azt sem, hogy mennyire adják meg erre a lehetőséget a cégek. Azt azonban már mindenki tudja, milyen veszélyes az ülőmunka és milyen sok mozgásszervei megbetegedéseket okoz, melyet a munka utáni sport sem tesz jóvá - nyomatékosították szakemberek.

Mindezek hatására nő a rossz feltételek között végzett munka, továbbá az atipikus foglalkoztatási viszonyok s a határozott idejű szerződések aránya, továbbá romlik a munkahelyi környezet - hangzott el az egyik előadáson.

Ezek a munkahelyi körülmények olyan új kihívásokkal járnak, amelyek intézkedéseket követelnek meg a magas szintű munkavédelem érdekében - nyomatékosították szakemberek.

Növekvő egészségügyi egyenlőtlenségek

Más a helyzet akkor, amikor a szervezet tehetne a munkavédelmi helyzet javításáért, mégsem él a lehetőségeivel különböző okokból kifolyólag. Ide tartozik az is, hogy mennyien férnek hozzá a munkahelyükön az egészségügyi szűrésekhez, hány cég végez kockázatértékelést, ad meg minden munkavédelmi információt dolgozóinak, vezetőinek például képzésekkel. (lásd keretes írásunkat)
Az intézmények közel háromnegyede (73 százalék) számolt be arról, hogy csoportvezetőik és középvezetőik számára képzést biztosítanak a munkahelyi biztonság és egészségvédelem csoporton belüli kezelésére vonatkozóan.

„Az előbb említett jelenségek növekvő egészségügyi egyenlőtlenségekhez vezethetnek” - hangzott el a konferencián. Ez az oka annak, hogy a fizikai dolgozók és a vezető beosztásban dolgozók várható élettartama között nagyok a különbségek. Továbbá ez magyarázata annak is, hogy a nehéz fizikai munkát végzők korábban mennek nyugdíjba.

Ki tudja, mi folyik a mikro cégeknél?

Lehet, hogy penészes fal mellett, feketén, rossz székeken ülve dolgoznak az emberek a kisebb cégeknél, ám ez ritkán derül ki, hiszen a mikrovállalkozások nem mindig kerülnek a hatóság látómezejébe. Ráadásul sok új munkahely kis- és középvállalkozásoknál, mikrocégeknél jön létre, így még nagyobb tömegű munkavállaló munkakörülményei maradhatnak rejtve. Így nehéz javítani azokon.

Figyelembe kellene venni a munkavédelmi szempontokat, kockázatokat

A rendezvény egyik kulcsmegállapítása az volt, hogy a kutatások eredményeinek el kellene jutniuk a döntéshozókhoz, hogy a környezetvédelmi, közegészségügyi intézkedéseknél figyelembe vegyék a munkavédelmi szempontokat, kockázatokat is. Másrészt a rendkívül gyors technológiai fejlődéssel nem tudnak lépést tartani a munkavédelmi kutatások. Pedig a megelőzés szempontjából fontos lenne, hogy az új technológia kidolgozása során figyelembe vegyék és integrálják a munkavédelmi szempontokat - hangzott el a rendezvényen.

Kütyük és a bennük rejlő kockázatok

További kockázatokról hallhattunk egy igen érdekes előadást. Az ILO-OSH előrejelzése (Occupational Safety and Health, OSH) szerint kockázatoknak tekinthető az ember-gép kapcsolat, (VW-gyárban is egy robot által halt meg egy dolgozó) a mindennapokban viselhető eszközök, például a mozgást segítő bionikus végtagok, vagy emberfeletti teljesítményt is lehetővé tevő exoskeletonok.

Ezek közül érdemes kitérni a mozgást segítő, viselhető eszközre, exoskeletonokra. Ezek többsége mozgássérültek rehabilitációját segíti, de létezik katonai, illetve űrhajósoknak szánt változat is. A Tokiói Egyetem fejlesztői az egészségügy számára készítenek exoskeletonokat, ám azok nem a pácienseket segítik, hanem a dolgozók munkáját könnyítik meg. És miért veszélyesek ezek a dolgozókra? Mert nem mindig csinálják azt, amit mi szeretnénk.

További veszélyforrás az elektromágneses térben végzett munka, hiszen ismeretlen a sugárzás hatása. A dolgozókat megfigyelő HR-szoftverek, munkaidő-nyilvántartó rendszerek pedig pszichoszociális kockázatot hordoznak magukban.

A fentiekben már megemlítettük, de az új technológiák okozta váz- és izomrendszeri megbetegedésekről nem lehet eleget beszélni. Például számos betegséget (nyak, szem, váll, csukló, derék) kötnek a tartós laptophasználathoz - hangzott el az egyik előadáson.

Mindeközben potenciál is rejlik ezen újdonságokban, mivel az egészségügyi jellemzők monitorizálását szolgáló eszközök a dolgozó védelmét is szolgálhatják. Általuk mérhetővé válik a munkahelyeken is a hőmérséklet, a zaj, a por, vibráció, valamint a megvilágítás is. Ugyancsak nagy hasznát lehet venni a munkavédelemben a mobileszközöknek, applikációknak, ha garantáltan validált értéket adnának, ha egyszerűen lehetne azokat használni.

Az előadáson a szakemberek kiemelték: az a cél, hogy az egyéni expozíció bekövetkezése előtt értesülhessenek a dolgozók az üzemi munkakörnyezeti terhelésekről. A különböző technológiai fejlesztések mindennapi munkavédelembe való implementálásával nem kiválthatók a jelenleg kötelezően előír és gyakorlati szinten megvalósított megelőző munkabiztonsági és egészségügyi intézkedések.
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
40 év óta először szigorítottak a dolgozókat a veszélyes anyagoktól védő szabályokon

Az európai parlamenti képviselők szerdán új szabályokat fogadtak el a munkahelyi káros anyagoknak való kitettség korlátozására, negyven év óta... Teljes cikk

Magánügy a dolgozó egészsége vagy éppen ellenkezőleg?

Miért komoly probléma az egészséges (munkában)megtartási HR-stratégia hiánya? - teszi fel a kérdést Papp Tamás István HR szakember. Decemberben az... Teljes cikk

A munkaköri alkalmassági vizsgálatról: a hiányának is hosszú lehet az árnyéka

Csak akkor vizsgálná orvos a munkakörre való alkalmasságot, ha ezt jogszabály írná elő, illetve, ha a munkáltató erről így döntene – erről... Teljes cikk