A vagyonőrök 12 pontja az Országgyűlés bizottsága előtt

A lapunk birtokába került dokumentum hosszú évek óta húzódó problémákra javasol megoldást. A levelet Farkas Péter, a Magánbiztonsági Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke írta az Országgyűlés Vállalkozásfejlesztési Bizottságának. A 12 pontos javaslat mellett kifejti, hogy miért tartja fontosnak az őrző-védő vállalkozások vezető beosztású alkalmazottainak fokozott büntetőjogi felelősségét jogsértés esetén, a munkaerő-kölcsönzők teljes kitiltását az ágazatból, a minőségi szolgálat ellátás érdekében a 24 órás munkaidő teljes eltörlését, valamint azt, hogy zárják ki a köztartozással rendelkező alvállalkozókat a piacról.

Röviden: a 12. pont a foglalkoztatási problémákra irányul, hogy az őrző-védő cégek ne ismeretlen hátterű feketelistás stróman alvállalkozókkal meg munkaerő-kölcsönzőkkel nyomorítsák a vagyonőrök életét, színlelt szerződéses költségvetési csalásokat elkövetve.

Információink szerint a bizottság november végén, december elején tartja meg a szakszervezet javaslataival foglalkozó ülést.

Egy név nélkül nyilatkozó forrásunk szerint: „A magánbiztonsági dolgozók kezdeményezésére többen jelezték a vagyonvédelmi szakmában, hogy kínos dolgokkal áll elő, de mások nem merték ezeket felvetni sem az előző kormányoknál, se a mostaninál.” Különben Nádas Mihály (a Vagyonvédelmi Szakszervezetek Szövetségének elnöke - a szerk.) és Farkas Péter már korábban megtette a javaslatok nagy részét, eddig eredmény nélkül.

A Belügyminisztérium is ott volt a levél címzettjei között, és tudomásunk szerint a BM vizsgálni kezdte annak tartalmát. Áttekintik a levélben felvetett problémaköröket és jogszabályokat, s lehetséges, hogy ezek estében változtatások lesznek. Úgy értesültünk, a BM együttműködő szándékának komolyságát alátámasztja, hogy új vagyonvédelmi törvény van készülőben. Várhatóan lesznek majd szigorítások és jogkör kibővítések is, melynek egyik oka a migráns válság, a másik pedig az, hogy érdemben nem javult a foglalkoztatási helyzet az ágazatban.

Jogsértés fantomcégekkel

A levelet jegyző Farkas Péter arra hivatkozik, hogy a közelmúltban megjelent a Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály jelentéséből most sem maradt ki a vagyonvédelmi szakma, és mint minden évben, jelentős mértékű visszaéléseket és jogsértéseket tapasztaltak, mely komolyabb beavatkozást igényel.

Levele szerint a munkaadók azért élhetnek vissza teljes biztonsággal a munkaidővel, mert a színlelt alvállalkozási és manipulált munkaerő-kölcsönzési tevékenységgel fantomcégekre hárítják át a munkáltatói felelősséget. Így a dolgozók munkaideje sokszor meghaladja a napi és heti munkaidő megengedett legmagasabb mértékét. Megsértik a rendkívüli munkaidő és a munkaszüneti napon történő munkavégzés szabályait is; több ízben megállapítható a napi és a heti pihenőidő hiánya. A munkaközi szünetre vonatkozó előírások sem érvényesülnek teljes mértékben. A levél szerint azért tehetik meg, mert a jellemzően kis- és középvállalkozások gyakran mentesülnek a bírságok alól, felmentik őket azok kifizetése alól, így semmilyen következménye nincs annak, hogy megsértették a munkavállalói jogokat.

„A legjelentősebb a munkabér védelmére vonatkozó szabályok, illetve a pótlékokra vonatkozó előírások megszegése, azon belül is jelentős munkavállalói szám szenvedi el a vasárnapi munkavégzés ellentételezésének nem jogszabályi keretek közötti alkalmazását” – írta Farkas Péter az Országgyűlés Vállalkozásfejlesztési Bizottságának.

A szakszervezet levele hosszabban elemzi, hogy az alvállalkozások számának korlátozását előíró jogszabály hatására a munkavállalók jelentős részét munkaerő-kölcsönző cégek foglalkoztatják, azonban a munkáltatói jogokat a kölcsönvevő helyett általában a kölcsönbeadó gyakorolja, megtartva ezzel a korábban jellemző alvállalkozói jogviszony jelleget. Ebben a rendszerben a kölcsönbeadó irányítja és ellenőrzi a munkavállalók munkavégzését és vezeti a munkaidő-nyilvántartást, és sok esetben a munkavállalók előtt nem ismert a kölcsönbeadó vagy a kölcsönvevő személye. Az ellenőrzések sokszor fényt derítettek arra, hogy a kölcsönbeadók jogellenesen folytattak munkaerő-kölcsönzési tevékenységet, a munkavállalók munkaszerződésében megjelölt nyilvántartásba vételi szám az illetékes hatóság tájékoztatása szerint nem is létezett.

A javaslat megállapítja, hogy a többnyire a kis- és középvállalkozások nem törekszenek a szabályos működésre, sőt minden lehetséges eszközzel akadályozzák az ellenőrzéseket. Sok újonnan alakult cégnél az ügyvezető külföldi lakhellyel rendelkezik, a legtöbb helyen a fantommunkáltató személye 2-3 havonta változik. A levél szerint a fantom vagyonvédelmi cégek általában budapesti székhellyel működnek, sokszor fiktív a székhelycím. Ebből adódóan a megkeresések „ismeretlen helyre költözött” jelzéssel érkeznek vissza. A „megtalált” vállalkozásokra eljárási bírságot szabnak ki, amit általában nem fizetnek be, így nem jelent visszatartó erőt. A javaslat szerint ennek más jogkövetkezménnyel is járnia kellene.