Ne az legyen a cél, hogy kihasználják az egyetemistákat - milyen az ideális gyakornoki hely?

Mikor?

Több felsőoktatási intézményben a szakdolgozat leadása után, az alapképzés hetedik félévében kell elvégezni a kötelező szakmai gyakorlatot, míg más helyeken az órák mellett teljesítik a diákok az előírt gyakornoki időt, és persze akadnak olyan egyetemisták is, akik önként, tapasztalatszerzés céljából vállalnak munkát.
„Azt nem javasoljuk, hogy valaki rögtön az alapképzés első szemeszterében jelentkezzen gyakornoknak – tanácsolja Kelevéz Viktória, a Budapest Bank szenior HR menedzsere –, de alap- és mesterképzésben tanulók egyaránt dolgoznak nálunk. Mivel diákokról van szó – többségüknek ez az első munkahelye – nincsenek irreális szakmai elvárásaink velük szemben, de a munkakör betöltéséhez szükséges képességeken kívül nagyon fontos a pozitív hozzáállás, a motiváció és a tanulás iránti vágy. Nagyvállalat révén, és köszönhetően a hatékony két lépcsős kiválasztási folyamatnak évente több mint 300 diákot foglalkoztatunk országosan, de így is csak a legjobbaknak tudunk lehetőséget biztosítani”
A Budapest Bank gyakornokai
Nem véletlenül nyerte meg a Budapest Bank a Colibri Internship Awards fődíját, a Finance különdíjat és a közönség díját is, hiszen hosszú távú gyakornoki programot dolgoztak ki, amiben országszerte már több mint 160 diák vesz részt, többségük közgazdaságtant tanul, de sok közülük gazdasági informatikus, matematikus, és van agráros is. A jelentkezők legalább hat hónapra kötelezik el magukat, és rugalmasan, kötetlen munkaidőben, minimum heti húsz órában dolgoznak, ezáltal tudnak egy idő után felelősségteljes, önálló munkát is végezni. A program sikerességét bizonyítja, hogy 2014 eleje óta már ötvennél is több gyakornok kapott állást a banknál, többségük a pályakezdő és vezetői utánpótlás programokban.

Abban a kérdésben, hogy mikor érdemes gyakornoknak jelentkezni, egyetért a fenti véleménnyel Gunther Dóra, az ELTE másodéves kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgatója, aki szerint addig nem sok értelme van a munkahelyek ajtaján kopogtatni, amíg semmilyen szakmai tudással nem rendelkezik az ember. „Én csak az alapképzés harmadik évében szeretném elvégezni a kötelező szakmai gyakorlatot, mert úgy érzem, akkorra lesz már meg az a fajta magabiztosság, határozottság és szakmai tudás bennem, amivel már értelmes, a cég szempontjából is értékelhető munkát tudok végezni”

Csak a legjobbak kerülnek be

Skultéti ViktorSok esetben azonban nem csak annyiból áll a jelentkezés, hogy beküldjük a pályázatot és az önéletrajzunkat, hiszen komoly verseny folyik egy-egy jó gyakornoki pozícióért, így a jelentkezőknek akár több szűrőn is át kell jutniuk, hogy bekerüljenek a számukra ideális helyre. Erre jó példa a Colibri Internship Awards Creative különdíját bezsebelő Dentsu Aegis Network, ahol csak a legjobbakat veszik fel. „Nem hiszünk abban, hogy a nagy merítés lenne a jó stratégia. Többlépcsős szűrés van nálunk, és általában egy területre csak egy embert veszünk fel, úgyhogy tényleg komoly hangsúlyt fektetünk a felvételire” – meséli Skultéti Viktor, a vállalat HR osztályának vezetője. Hogy mik az elvárások a jelentkezőkkel szemben, adott területtől függ, hiszen a médiaügynökséghez öt cég tartozik és más az elvárás egy projektmenedzserrel és más egy designerrel szemben.

„Amit viszont minden jelentkezőnél nézünk, hogy meglegyen a szakmai elkötelezettsége, tudja azt, hogy hova jön, és mivel szeretne foglalkozni. Az a fontos, hogy törekedjen arra, hogy értéket adjon a cég munkájához, hasznosan dolgozzn” – teszi hozzá Skultéti Viktor. Négy körös felvételivel lehet bekerülni, melynek során a vállalat megbizonyosodhat arról, hogy ki a megfelelő jelentkező az adott pozícióra. Céljuk természetesen az, hogy a tehetséges és bevált munkaerőt megtartsák, úgyhogy sokszor már a 3-6 hónapos gyakornoki idő lejárta előtt állást ajánlanak a legjobb gyakornokoknak. „Rögtön az elején erősen megszűrjük a jelentkezőket, hiszen mi nézzük, hogy ki milyen anyaggal, önéletrajzzal, motivációs levéllel, illetve művészeti területeken portfólióval pályázik. Második körben egy beszélgetésre kerül sor, ahol a pályázó fő motivációit próbáljuk körüljárni. Főként az érdekel minket, hogy miért gondolja, hogy ez a neki való terület, milyen anyagai vannak, amiket már meg tud nekünk előzetesen mutatni, mennyire tájékozott arról, hogy mik itt a feladatok, és mennyire széles a tájékozottsága. Ez utóbbi azért lényeges, mert mi egy integrált ügynökség vagyunk, és ugyan különböző területeken dolgozunk, de mindenkitől elvárjuk, hogy ne csak a saját szakterületét ismerje, hanem képes legyen a kitekintésre, tisztában legyen a többi egység munkájával is” – ismerteti a HR menedzser a toborzás menetét.
A Dentsu Aegis Network irodája - ide szívesen járnak be a gyakornokok
„Az utána következő próbamunka során azt mérjük fel, hogy a jelentkező mennyire rendelkezik az adott területhez szükséges kompetenciával. Itt elsősorban a prezentációs készségeket, szakmai igényességet, a digitális világ ismeretét és a magabiztosságot, a jó fellépést nézzük. Utolsó körben pedig az általa benyújtott pályázati anyagot kell megvédenie.”

Mitől is jó egy gyakornoki program?

Nemcsak a diákoknak kell bizonyítani rátermettségüket és tehetségüket, mert egyre inkább a vállalatok is versenyeznek a jelentkezőkért, hiszen ne felejtsük, az egyetemisták körében villámgyorsan elterjed, hogy hova érdemes menni, és hova nem. Az ELTE Média Tanszéke például létrehozott egy Facebook-csoportot azzal a céllal, hogy informálják a diákokat a friss gyakornoki ajánlatokkal kapcsolatban.

„Sokat számít az, hogy a korábbi gyakornokoknak milyen tapasztalataik voltak egy-egy vállalattal kapcsolatban, hiszen nyilván szívesebben megyünk olyan helyre, ahol biztosan tudjuk, hogy lehetőségünk lesz fejlődni, tanulni, és ahol emberszámba vesznek minket” – véli Gunther Dóra, aki szerint nagy jelentősége van, hogy ki hogyan éli meg a kötelező szakmai gyakorlatot, mert általában ott dől el az, hogy valóban azzal szeretnének-e a jövőben foglalkozni. „Ha egy cég úgy dönt, hogy szeretne gyakornokokkal foglalkozni, akkor tényleg akarjon tudást, tapasztalatot átadni és ne az legyen a célja, hogy kihasználja az egyetemistákat.”

Hadacs Bálint gyakornokként kezdett a cégnél
Nyilvánvalóan mindenki az álommunkahelyet keresi. Hadacs Bálint a Dentsu Aegis Network-nél gyakornokként kezdte, majd junior projektmenedzseri állásajánlatot kapott, ami – mint mesélte – számára álomszerű. „A gyakornoki programnak főként a strukturáltan felépített koncepciója tetszett itt nagyon. A legelején megismerkedtem a teljes cégcsoporttal, minden szakterülettel és mindegyiknek a vezetőjével volt egy-egy másfél órás beszélgetés – úgy nevezett szakterületi ismertetés – ami szükséges volt ahhoz, hogy aztán integráltan tudjunk dolgozni – idézi fel az első gyakornoki élményeit Bálint. – A mentorom fokozatosan tanította meg, hogy milyen feladattípusokat milyen folyamatban oldunk meg, mire kell odafigyelni. Folyamatosan kaptam a visszajelzéseket, ami nekem különösen fontos volt, hiszen ebből tudtam tanulni. Volt persze elvárásom magammal szemben, de rengeteget segítettek a hatalmas tapasztalattal rendelkező seniorok és leadek tanácsai is, hogy az egyes folyamatokat hogyan lehetne hatékonyabban megoldani.”

A buddy-hoz bármilyen kérdéssel lehet fordulni

Nincsenek könnyű helyzetben az egyetemisták, amikor bekerülnek egy vállalathoz, hiszen a többségnek ez az első munkahelye. Az éles váltást a cégek általában mentorrendszerrel próbálják tompítani, hiszen nagyban megkönnyítheti a diákok beilleszkedését az, ha van valaki, akihez bármilyen kérdés esetén fordulhatnak, aki felügyeli a munkájukat és segíti a fejlődésüket. A Budapest Banknál különösen nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy minél jobban integrálják a gyakornokokat.

„Van egy két részből álló beilleszkedési programunk. Egyfelől közösen történik a bank munkavállalóival, hogy velük is megismerkedhessenek a diákok és kapcsolati tőkét szerezhessenek, másrészt külön csapatépítést tartunk csak a gyakornokoknak, ahol játékok keretében megismerkedhetnek egymással, hogy később tudjanak egymáshoz is fordulni tanácsért – mutatja be Kelevéz Viktória, hogy hogyan segítik az egyetemistákat felvétel után. A buddy programunk pedig úgy néz ki, hogy még mielőtt bármilyen feladatot kapnának a felvett diákok, összehozzuk őket a buddy-jukkal, korábbi gyakornokokkal, és egy standard program szerint megbeszélik, hogy mit szeretnének együtt megvalósítani. A gyakornokok bármilyen kérdés esetén a buddy-jukhoz fordulhatnak segítségért.”

Egyedi munkakörnyezet

A megfelelő beilleszkedés és a jó társaság mellett legalább ugyanakkora jelentősége van annak, hogy a gyakornokok hogyan viszonyulnak a munkakörnyezethez, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy milyen körülmények között dolgozhatnak. A Dentsu Aegis Network sikerének egyik kulcsa, hogy az 1700 négyzetméteres irodaterük minden zugában van valami kreatív, egyedi ötlet. Rögtön a bejáratnál a színes, kényelmes fotelek mellett hinta fogadja a látogatókat a 2014-ben az Év Irodájának választott munkahelyen.
Ez is a Dentsu irodája
„Az iroda egyedi atmoszférája megteremti azt a környezetet, ami elválaszthatatlan a kreatív fogalmától. Azonkívül, hogy nagyon szép helyen dolgozunk, számomra az is fontos, hogy jól érezzük itt magunkat, mert biztos vagyok benne, hogy ez az impulzusgazdag környezet közvetlen vagy közvetett módon hatással van a munkavégzésre is” – meséli Hadacs Bálint, miközben megmutatja többek között a dobókocka foteles és a hintaágyas tárgyalótermet, a közösségi irodahelyiséget, ahol a növényeken kívül telefonfülkék és egyedi faldíszek, plakátok, poszterek találhatóak, valamint megnéztük az ebédlőt is, ahol csocsóasztal mellett lehet lazítani.

Rugalmasság vs. komoly terhelés

Megoszlanak a vélemények arról, hogy a munkaadónak mennyire kell figyelembe vennie az egyetemisták óráit és más elfoglaltságait. Ha azt szeretnék a gyakornokok, hogy komolyan bánjanak velük, lehetnek-e a cégek megengedőbbek velük szemben, mint más kollégákkal, egyáltalán mennyire lehet őket terhelni?

A Budapest Bank igyekszik rugalmasan kezelni a helyzetet. Persze kellett néhány év, mire minden munkatárs meglátta a gyakornoki program előnyét is, és elfogadta, hogy az egyetemisták kötetlen munkaidőben vannak ott. „Tisztában vagyunk azzal, hogy nehéz több szerepben helytállni. Nem egyszerű a gyakornokok helyzete, hiszen munka mellett ott van az egyetem és a társasági élet, a szabadidő is. Kötetlen munkarendben dolgoznak nálunk, úgyhogy az egyetemi óráikhoz tudják igazítani a munkaidőt – mondja a Budapest Bank HR menedzsere. – Ezen kívül soft-skill és stressz menedzsment tréningekkel próbáljuk segíteni a gyakornokokat abban, hogy meg tudjanak felelni az elvárásoknak.”

A Dentsu Aegis Network másként áll a kérdéshez. Skultéti Viktor azt szeretné, ha a felvett gyakornokok 150 százalékosan vennének részt a munkában, hiszen ez lenne igazából a célravezető. „Szerencsés eset, ha a gyakornoki program része az egyetemi képzésnek és nincsenek mellette órák, de persze vannak olyan diákok, akik nem tudnak folyamatosan itt lenni, velük próbálunk valamennyire rugalmasan bánni. Mivel azonban nekünk az az elvünk, hogy akkor tudjuk megmondani, hogy adott embert foglalkoztatnánk-e hosszabb távon, ha úgy tudjuk terhelni, mintha egy rendes munkavállalónk lenne, ezért azt preferáljuk, hogy minél több időt tudjanak itt tölteni a diákok. Az ügynökségi munkavégzés egyébként is nagyon kemény, és mi nem árulunk zsákbamacskát, ezt próbáljuk közvetíteni a gyakornokaink felé.”

Nem szabad kihasználni a gyakornokokat

A rugalmasság mellett a másik igencsak kényes téma sok cég számára, hogy adjon-e fizetést a gyakornokoknak. Egyrészt kötelező szakmai gyakorlatról van szó, ami része az egyetemi képzésnek, ugyanakkor valahogyan honorálni kell a befektetett időt és energiát.

„Fogyasztói társadalomban élünk, ahol a pénz nagy értéknek számít és az elismertség, tisztelet egyik kritériuma. Ha valakit ingyen dolgoztatnak, sokszor a munkatársak sem tekintik egyenrangúnak és lekezelő stílusban bánnak vele – osztja meg gondolatait Dóra a gyakornokok bérezésével kapcsolatban. – Persze van olyan munkahely, ahova akár ingyen is elmennék dolgozni, hiszen számomra legalább ugyanakkora motivációt jelent az, hogyha a legjobbaktól tanulhatok, de ettől függetlenül egy jelképes összeget mindenképpen biztosítani kéne a gyakornokoknak, mert valahogy honorálni kell a befektetett energiát. Nem beszélve arról, hogy az egyetemisták többsége nem teheti meg, hogy ingyen dolgozzon, mert albérletet vagy épp tandíjat kell fizetnie” – teszi hozzá.

„Mivel úgy tekintünk a gyakornokokra, mint hasznos, értékteremtő emberekre, ezért fizetünk is nekik az elvégzett munkáért. Véleményem szerint az egyáltalán nem működik, hogy valakit ingyen dolgoztassanak, csak azért mert lehetőséget biztosítanak neki a tapasztalatszerzésre” – véli Skultéti Viktor, aki szerint nem szabad különbséget tenni elvégzett munka tekintetében gyakornok és munkavállaló között.

Habár mind a Dentsu Aegis Network-nél, mind a Budapest Banknál fizetést kapnak a gyakornokok, nem szabad elfelejteni, két kiemelkedő gyakornoki helyről van szó, ahol az átlagtól eltérő körülmények között szerezhetnek tapasztalatot az egyetemisták. Ugyanakkor számos olyan cég van, amelyik nem engedheti meg magának, hogy fizetést adjon a gyakornokainak, ott a diákok kénytelenek beérni a megfizethetetlen tudással, mert abban viszont nagy az egyetértés, hogy a több hónapos gyakornoki idő alatt lehet igazán megismerni egy szakmát.