kapubanner for mobile
Megjelent: 8 éve

Vásárlóerő-paritás és munkajog - van összefüggés

A szerzők korábbi írása rámutatott arra, hogy a nemzetközi gyakorlatba szervesen beépült módszere van a különböző országban szerzett jövedelmek úgynevezett vásárlóerő-paritáson történő összehasonlításának, amit azonban egyelőre a magyar munkajogi bírói gyakorlat nem tükröz azokban az esetekben, amelyekben az elmaradt munkabérrel szembe állítható megtérült jövedelem egy része (vagy egésze) külföldön keletkezett. Ebben a cikkben a vonatkozó magyar szakirodalom áttekintése mellett megvizsgáljuk, hogy a nemzetközi bírói gyakorlat hogyan ítéli meg e kérdéskört.

images

A gazdasági élet szereplői gyakorta találkoznak azzal a kérdéssel, hogy mennyit is ér egy adott országban megkeresett jövedelem külföldön. Egyrészt egy vállalat számára alapvető versenyképességet meghatározó tényező, hogy milyen munkaerőköltségből tudja előállítani az általa gyártott terméket. Hajlamos gyárait oda telepíteni, ahol a munkaerő ára olcsóbb. Másrészt a munkaerő szabad áramlását biztosító Uniós alapelv egyre tipikusabbá teszi a külföldi elhelyezkedést. E munkavállalók egyik alapkérdése, hogy még ha nominálisan több is a fizetésük, az mennyit ér valójában a fogadó országokban. Ugyanazon termék és különösen szolgáltatás ára ugyanis országonként különböző, így a fizetés vásárlóereje is. E dilemma kapcsán a Munkaügyi Levelek 2003. áprilisi száma a következőt írja: „Szakértői körökben általános gyakorlat, hogy ha a gazdaság versenyképessége a fő szempont, akkor a valutaparitáson számított béreket hasonlítják össze. Ezzel szemben a vásárlóerő-paritáson számolt adatokat a jóléti vizsgálatoknál használják. Ez a gyakorlat logikus is, hiszen a vásárlóérték a versenyképesség szempontjából nem fontos, ám megélhetési szempontból igen.”

Bár elsőre talán nem kézenfekvő, de a fenti összefüggés jelentősége nagyon nagy azon munkavállalók számára, akiket adott esetben magyarországi munkahelyükről jogellenesen bocsátottak el, és akik ezt követően más EU tagállamban helyezkedtek el. A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén ugyanis az elmaradt jövedelem megtérítése a jogellenesség elsődleges jogkövetkezménye. A bíróság ezekben az esetekben kiemelten vizsgálja az Mt. 172. § (1) bekezdése alapján levonásba helyezendő összegeket, így azt a jövedelmet is, amelyet a munkavállaló - ha időközben elhelyezkedett - „új” munkáltatójánál megkeresett. . Adódik tehát a kérdés: mekkora a meg nem térült jövedelem, ha időközben a munkavállaló külföldön helyezkedett el? Valuta vagy vásárlóerő paritáson kell azt figyelembe venni és levonni az elmaradt munkabérből?

A fent idézett cikkből kiindulva a vásárlóerő-paritás tűnik kézenfekvőnek, hiszen a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén nem a munkáltató versenyképességét kell a bíróságnak vizsgálnia, hanem a munkavállalót kell olyan helyzetbe hoznia, mintha a jogellenes elbocsátás meg sem történt volna. Mit mondd azonban erről a nemzetközi joggyakorlat?

E körben az Európai Bíróság C 301/90. sz, Bizottság kontra Tanács ügyben 1992. január 23-án hozott ítélete [EBHT 1992., I 221. o.]; az Abello és társai és Gerhard Riesch kontra Bizottsága T-544/93. és T-566/93. sz. egyesített ügyekben hozott ítélete; valamint az F-112/11. sz, Dalmasso kontra Tanács 2013. március 21-én hozott ítélete irányadó:

„E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a tisztviselők díjazását befolyásoló, a személyzeti szabályzat 64. és 65. cikkében szabályozott korrekciós együtthatók célja a minden tisztviselő számára egyenértékű vásárlóerő fenntartásának biztosítása, függetlenül az alkalmazási helytől, az egyenlő bánásmód elvének megfelelően.”

A hágai Nemzetközi Bíróság (mely az az Egyesült Nemzetek Szervezetének elsődleges bírói szerve) is hasonló álláspontot foglalt el: "A Bíróságon a fizetések amerikai dollárban számolódnak, de euróban fizetendők. Alapfizetésből és utólagos korrekcióból áll össze, mely tükrözi a hollandiai életvitel költségeit és az euró/dollár devizaárfolyamot." *

Az Emberi Jogok Európai Bírósága is következetes a tagállamok között fennálló megélhetési költség-különbségek figyelembevételénél: „a Bíróság következetesen figyelembe veszi a méltányosság elvét és azt, hogy a tagállamok megélhetési költségei tekintetében korrekció szükséges…” **

Bár a fenti hivatkozások nem munkaviszonyt (és főleg nem magyar munkaviszonyt) vizsgáltak, a közszolgálat és a szűken vett munkaviszony között - jelen cikk tárgyát illetően - nem lelhető fel olyan szignifikáns különbség, amely indokolná a fenti jogelvek figyelmen kívül hagyását a munkaviszonyok esetében.

Konkrétan a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt keletkezett kár kiszámításánál is találunk azonban nemzetközi hivatkozást, ahol alkalmazzák a megélhetési költségindexet, így különösen Stephanie R. Thomas, Ph.D. munkáját: Calculation of damages in wrongful termination litigation *** : „A munkaviszony jogellenes megszüntetése által okozott kár legjellemzőbb eleme az a különbség, melyet úgy kapunk, ha a munkavállaló eredeti javadalmazásából, melyet a jogellenes elbocsátás meg nem történte esetén kapott volna, levonjuk azt az összeget, amit a munkavállaló kereshetett alternatív alkalmazásban. Ez az összeg figyelembe kell, hogy vegye az életvitel költségeinek bármilyen emelkedését”. ****

Elmondható tehát, hogy a nemzetközi jogirodalom és bírói fórumok egyöntetűen ismerik és alkalmazzák a vásárlóerő paritás módszerét a munkavállalók különböző országokban keletkező jövedelmeinek összehasonlítása céljából.

a szerzők Mayer M. Balázs és Pálosi Németh Balázs
ügyvédek




* "The Court's salaries are calculated in US dollars but paid in euros. They consist of a basic salary and a post adjustment which reflects the cost of living in the Netherlands and the euro/dollar exchange rate."http://www.icj-cij.org/registry/index.php?p1=2&p2=5&p3=3&v=138

** "given that the Court always rules on an equitable basis and that there is some adjustment according to the cost of living in each member state..." Harris, O'Boyle and Warbrick: Law of the European Convention of Human Right. Oxford University Press 2014. (160.o.)

*** www.pli.edu/emktg/toolbox/EcoDam_TermLit39.doc

**** „The central measure of damages in wrongful termination is the difference between the compensation that the worker would have received if the wrongful termination had not occurred and the amount of compensation that the employee can likely earn with alternative employment. This figure takes any likely raises or cost of living adjustments into consideration.” http://yourbusiness.azcentral.com/people-sue-wrongful-termination-10642.html


  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Jubileumi jutalom: összege, kifizetése, kinek jár?

Az állami alkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) alapján jár a jubileumi jutalom a közalkalmazottaknak, amelynek összege a ledolgozott... Teljes cikk

Temetési segély

Egy hozzátartozó halála nagyon komoly érzelmi terhet jelenthet. A lelki megpróbáltatáson túl pedig jelentős anyagi költség is egy temetés... Teljes cikk

Ilyen szabályokkal hozhatóak be vendégmunkások

Február 29-én jelent meg az új idegenrendészeti törvény végrehajtási rendelete. A törvénnyel együtt pedig már egyre tisztább a kép, hogyan... Teljes cikk