Szerző: Barna Eszter
Megjelent: 8 éve

Hogyan alakul ki egy rossz szokás és hogyan lehet megválni tőle?

A világ fizikai tárgyai, jelenségei befolyásolják viselkedésünket, szokásainkat. Szokásaink pedig befolyásolják többek között azt is, hogy hogyan tudunk teljesíteni, mennyire vagyunk hatékonyak a munkahelyünkön, véli James Clear, a ma kezdődő Stretch Konferencia egyik előadója, aki rendszeresen publikál a viselkedéspszichológia és a szokások és megváltoztatásuk lehetőségeinek témájában.

Mint elmondta eleinte azért kezdte érdekelni a viselkedés, mert vállalkozásai nem indultak jól, hiába voltak remek ötletei, azok valahogy nem jutottak el az emberekhez. Elkezdte tanulmányozni a fogyasztói pszichológiát, viselkedést, hogy vajon mi indít arra embereket, hogy megvegyenek valamit, feliratkozzanak egy hírlevélre stb. A viselkedéspszichológia az élet minden területével összekapcsolható. A szokásaink minden területen meghatározzák a viselkedésünket, legyen szó az egészségről, a tanulásról, párkapcsolatokról vagy éppen a munkahelyi hatékonyságról.

A HR Portál azt kérdezte James Cleartől, hogy hogyan lehet megtörni akár néhány évtized alatt berögzült szokásokat, hogyan lehet őket lebontani, és helyettük újakat felépíteni. Az emberek, csoportok elgondolásai, identitása meghatározza, hogy hogyan viselkednek. James Clear egy a Yale Egyetemen elvégzett 23 éven keresztül tartó kutatás példáját idézte, ahol az emberek öregedésről szóló elgondolásait vizsgálták. Illetve ennek kapcsán azt, hogy ők maguk mennyire voltak egészségesek, meddig éltek stb. Az elgondolásokat és az egészségügyi állapotot összehasonlították. Akiknek pozitív, optimista viszonyulásuk volt az öregedéshez, azok átlagosan 7,9 évvel tovább éltek, mint a többiek, ami egy igen jelentős különbség. Hiszen például a rendszeres testmozgás sem számít ilyen sokat a várható élettartam tekintetében. Ezért arra a következtetésre jutottak, hogy azok, akiknek negatív várakozásaik voltak az öregedéssel kapcsolatban, azok amikor valóban korosodni kezdtek olyan döntéseket hoztak, ami a negatív végkifejlet felé hatott: nem étkeztek egészségesen, nem mozogtak stb., úgyis mindegy alapon. Míg a pozitív viszonyulás eleve más hozzáállást eredményezett az embereknél saját egészségükhöz, aktivitásukhoz, magukról alkotott képükhöz.

Vagyis az előfeltevéseink bizonyos dolgokról, befolyásolják a cselekvéseinket. A választott cselekvés pedig befolyásolja a kimenetelt. A kimenetel pedig visszahat, támogatja az eredeti elképzelést. (Hiszen eleve olyan cselekvéssort hajtottunk végre, ami az eredeti hit, elképzelés alapján történt. Vagyis az eredmény alátámasztja, megerősíti (cselekvéseink következtében) az előfeltevést.

Hogyan építhető fel egy új szokás?

James Clear
Valami kiváltja a viselkedést, ez a trigger, a kiváltó ok, (például érkezik a telefonunkra egy új üzenet), erre rutinszerűen reagálunk, majd jön a jutalom, ami ha pozitív, akkor megerősíti a viselkedést. Fenntartja a szokást.

Így építhető fel egy szokás, a leépítéshez pedig a két végpontot kell alaposan megérteni. Először is meg kell szüntetni a kiváltó okot. James Clear a dohányzásról való leszokás példáját hozta erre, amikor cigarettázásra ingerelheti a dohányzót, ha beül az autójába, ha általában úton a munkába az autóban dohányzik, de kiváltó inger lehet a hely amerre megy vagy az időpont is. Vagy egy kolléga kimegy cigizni, akivel együtt szoktak cigarettázni és közben beszélgetni. Ha sikerül ezeket a kiváltó ingereket megszüntetni vagy átalakítani, vagy helyettük újakat bevezetni, amelyek pozitív viselkedést váltanak ki, ezzel ki lehet leépíteni a rossz szokást.

Ha valaki szereti a popcornt, de nem szeretne belőle annyit enni, akkor egy minél nehezebben elérhető, nem a megszokott helyre kell tenni a kukoricát, hogy külön energiát kelljen kifejteni azért, hogy valaki elérje. Persze a dolog ettől még nem válik lehetetlenné, de a megszokottól eltérő mozdulatsort kell végrehajtani, fáradtan, lustán, akkor az ember inkább nem teszi meg az extra erőfeszítést. A lényeg, hogy több lépést kell beépíteni a személy és rossz szokás közé, kevesebbet a kialakítani kívánt, jó szokás közé. A környezetet is lehet úgy kialakítani, hogy a jó és ne a negatív viselkedést váltsa ki.

Büntetés vagy dicséret?

A vezetők gyakran tartják hatékonyabb eszköznek a büntetést, mint a dicséretet, hogyan lehet ezt megváltoztatni, úgy hogy a hitelesség ne sérüljön? Az emberek különbözőképpen reagálnak különböző motivációkra, gyakran ez határozza meg a stratégiát, amit használni kell, hogy elérjünk valamit. Először is meg kell határozni, hogy mi az, ami vitathatatlan, mik az alapvető elvárások, amiken nem lehet alkudozni.

Fontos, hogy mindenki tudja mi az elérendő cél, hangsúlyozta James Clear. Ha például egy technológiai vállalat meg akarja duplázni az eladásait a következő egy évben, akkor ez az alap, ami nem alku tárgya. Hogy hogy csináljuk, milyen stratégiával, kinek az ötleteit használjuk fel, ez mind vita vagy épp együttműködés tárgya lehet, mindaddig míg ez a cél eléréséhez vezet. Ez a hozzáállás kinyitja a kommunikációt. Új ötleteket, hozzáadott értéket teremthet, és kevésbé tűnik úgy, hogy a vezető mindig a saját akarná áterőltetni.

Minden rendszer, tulajdonképpen munkavégzési szokások, rutinok összessége. Így a jó üzleti eredmény azon múlik, hogy milyen szokásokat építünk ki a hatékony munkavégzésre a vállalatunknál. Így a szokások a legkeményebb üzleti tények, ugyanis, ha ezek hiányoznak, nem lehet elérni a kívánt eredményeket.

De vajon hogyan lehetséges a szervezetek szokásait megváltoztatni, mindenkinek változnia kell vagy csak a vezetőknek?
Gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy szervezetekben amennyiben a vezető és néhány kulcsfigura elkezd változni, akkor a többiek is követik őket.

Az első és legfontosabb dolog meghatározni, hogy miért akarunk változást elérni, mifelé akarunk elindulni. Ha ez tiszta, akkor kell megtalálni a kulcsfigurákat, akik vezetni fogják a változást. Problémát jelent, ha túl sok mindenben szeretnénk egyszerre elérni változást. Így túl sok minden van egyszerre fókuszban, szétforgácsolódik a figyelem, így mindenképpen fontos kiválasztani azt az EGY dolgot, amire koncentrálunk. Kiválasztani egy szokást, ami sok másra is hatással tud lenni, ahhoz hasonlóan, ahogy az ember beleejt egy pocsolyába egy követ, a hullámok szétterjednek, hatásuk még a tócsa legszélére is elér.

Az egyéni példáknál maradva, James Clear saját rutinját hozta fel, ami a heti rendszeres sportolás. Ilyenkor nem csak a mozgás jótékony hatásait élvezi, hanem több energiája lesz másnap, jobban odafigyel arra is, mit eszik, utána pedig néhány órát nagyon koncentráltan tud dolgozni. Egészségesen el is fárad a mozgástól, így jobban alszik, ami megint hatással van a másnapra, hisz több energiával ébred. Ez mind egy dologból indul ki és nagyon széles körben hat.

Kreatívok számára például ilyen fontos szokás a napi séta, ami után jobban tudnak alkotni, a vezetők gyakran meditálnak.

A szervezetek ugyanezt a mintát követik. El kell dönteni mi a legfontosabb dolog (keystone habit), amire fókuszálunk, amit meg szeretnénk változtatni, majd mellékhatásként nagyon sok más is megváltozik. Stratégia lehet még, hogy az apró marginális változtatások összhatásában bízunk. A sok 1 százaléknyi pozitív változás összeadódik. Meg kell találni az apró változtatható dolgokat a szervezetben is. James Clear a brit kerékpárcsapat példáját hozta fel példának, akik nagyon sokáig nem nyertek semmit, majd az új edzőjük apró dolgokat kezdett el megváltoztatni, azon kívül hogy könnyebb gumikat használtak a biciklikre, vékonyabb, áramvonalasabb ruhákban versenyeztek, arra is odafigyeltek, hogy melyik masszázskrém segíti legjobban a sérülések gyógyulását, milyen szappannal mosnak kezet, hogy az edzésidőszak alatt egészségesek tudjanak maradni, még a párnára is odafigyeltek, vitték magukkal a versenyekre is, amelyiken a versenyző a legjobban ki tudta pihenni magát. Három év múlva Tour de France-ot nyertek, majd az Olimpián is nagy sikerrel szerepeltek.

Nagyon fontos változásokhoz vezethetnek ezek az apró dolgok. Ha napi szinten csak 1 százalékot változtatsz 232 napon át, a végére 10X jobb leszel, 5 napos munkahéttel, 48 héten át számolva. Így marad idő (4 hét) még lustálkodni és pihenni stb. is. Egy szervezet ilyen módon akár tízszer jobban teljesíthet, tízszer jobb eredményeket hozhat a megadott idő alatt.

A ma kezdődő konferencia élőben is követhető itt.

A képek forrása itt.
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Kiábrándítóan lassan növekszik a női vezetők száma - mutatjuk, hogy befolyásolja ezt a rugalmas munkavégzés

Miközben a nők által betöltött felsővezetői pozíciók aránya világszerte 19,4%-ról 33,5%-ra nőtt két évtized alatt, a fejlődés... Teljes cikk

Hogyan építsük a vállalati kultúrát hibrid munkavégzés esetén?

A csapatépítés ösztönzésével, az eredmények jutalmazásával, a kommunikáció támogatásával és a munka-magánélet egyensúlyának... Teljes cikk

Így járulhat hozzá a HR a vállalati sikerhez: a HR-es mint az üzleti stratégiaalkotás résztvevője

A HR szakembereknek részt kell venniük az üzleti stratégiaalkotásban, ennek érdekében érdekében szükséges az üzleti gondolkodás fejlesztése, hogy... Teljes cikk