Ezekre a munkajogi szabályokra számítson, aki Németországba megy dolgozni
A magyarországi munkaerőpiac egyik, talán legfontosabb kérdésköre, a munkaerő elvándorlás. A probléma mértékét és alakulását a Demográfiai portré 2015, Nemzetközi vándorlás (Gödri Irén) fejezetében olvasható adatok, trendek jól jellemzik. Az elemzés talán legizgalmasabb részéből (Hány magyar él külföldön) kiemelve néhány számot: 2014-re az európai országokban tartózkodó és ott bevándorlóként regisztrált magyar állampolgárok száma 330 ezerre tehető. Az NKI kutatásának becslése szerint, magyarországi lakcímmel rendelkező 18-49 éves magyar állampolgárok 7,4 százaléka (335 ezer fő) élt hazánkon kívül. A kivándoroltak arányait tekintve –csökkenő tendenciát mutatva ugyan – a legkedveltebb célpont Németország. Az Eurostat adatai szerint 2014-ben mindez 123 ezer magyar állampolgárt jelentett.
Mindenki környezetéből került már ki munkaviszonnyal kapcsolatban olyan negatív történet, melyben könnyedén tetten érhető, a munkajog készségszintű ismeretének hiánya, annak ellenére, hogy a magyar jogforrások igen könnyen, és kevés jogforrásból elérhetők. Mindez külföldön még nehezebb, és miután a statisztikák szerint a németországi munkavégzés régi és abszolút favorit, így röviden érdemes összevetni a két szabályozási rendszert.
Jogforrás
A munkavégzéssel, munkaviszonnyal kapcsolatos szabályozás vonatkozásában Magyarországon - kis túlzással - szinte csak a Munka Törvénykönyve az, ami szóba jöhet, a speciális ágazati szabályok alapját is ez adja.
A német szabályozás ettől sokkal töredezettebb. A szó szerint vett munka törvénykönyvének (ArbZG) tartalma gyakorlatilag a napi szabályozási kérdésekkel foglalkozik (pihenőidő, munkaidő, vasárnapi munkavégzés stb.). Kollektív munkajogi kérdésekkel kapcsolatban egy külön jogszabály (TVG), felmondással és felmondási védelemmel kapcsolatban ismét egy másik (KSchG, BGB) jogszabályt kell böngészni, csak hogy a jelentősebbeket említsem.
Munkaidő, pihenőidő, szabadság
A német jogszabály szerint a napi munkaidő nyolc óra, ami tíz órára emelhető, de hat hónapon vagy huszonnégy héten belül átlagosan, a napi 8 órát nem haladhatja meg. Ezzel szemben az Mt.-ben készenléti jelleg esetén 12 órára emelhető a napi munkaidő, továbbá a beosztás szerinti munkaidő 24 órában maximalizált. Pihenődő tekintetében a magyar jogszabály alapként tizenegy, de más egyéb esetben nyolc óra pihenőidőt tesz lehetővé, míg a német jog szigorúan tizenegy órát ír elő, mely alól néhány ágazatban lehet minimálisan eltérni egy órával (egészségügy, vendéglátás stb.), de csak abban az esetben, ha egy hónapon vagy négy héten belül tizenkét óra pihenőidőt biztosít a munkaadó. Ezzel kapcsolatban két érdekesség:
1. pihenőidő vonatkozásában szinte szó szerint alkalmazásra került a 2003/88/EK irányelv
2. a német szabályozásban az ágazatok felsorolása világosabb jogkörnyezetet teremt, mint a munkáltató tevékenységéhez (és nem a munkakörhöz) kötött munkarendek, illetve a már munkakörhöz köthető készenléti jelleg, melyek kombinációival könnyű zavart okozni a fejekben.
Hétvégi és munkaszüneti napi munkavégzés
Mindkét jogszabály konzekvensen ott tesz engedményeket, ahol pihenő vagy munkaidő tekintetében engedményt tett. Néhány fontos különbség: az Mt. általános munkarendje hétfőtől péntekig történő beosztást tesz lehetővé, kizárva ezzel a szombati munkavégzést, viszont nem érinti az olyan beosztás munkaidő beosztásokra, melyek napon átnyúlnak. Az ArbZG ugyan „csak” a vasárnapot védi, viszont azt definiáltan 0 órától 24 óráig teszi. Minimális mozgásteret itt is találhatunk, de mindenképp ellensúlyozni kell (és pedig nem pénzben, hanem pihenőidőben!), ha a főszabálytól eltértünk. Azokban az ágazatokban, melyekben vasárnapon vagy munkaszüneti napon megengedett a munkavégzés az ArbZG 10.§-a tételesen felsorolja.
Fizetett szabadság
Főszabályként a német jog szerint mindenki huszonnégy nap szabadsággal rendelkezik, de ennek alapját, a hat napos munkahét adja. Abban az esetben, ha a munkáltató csak heti öt napos ciklus szerint foglalkoztatja a munkavállalót, a szabadság húsz napra csökken, másként fogalmazva, a szabadság mértéke évi négy hét, ahogy ezt ez a cikk is elemzi.
Munkaviszony létrejötte, megszűnése, felmondás
A munkaszerződés szóbeli megköttetését egyik jog sem zárja ki, azonban ennek létjogosultsága megkérdőjelezhető és nem is igen ajánlott.
A munkaviszony felmondásának írásba foglalását a német jog - a magyar szabályokhoz hasonlóan - egyértelműen – bár nem az ArbZG-n belül- megköveteli (BGB 623.§), elektronikus formát kizárja. (Ezt természetesnek is vehetnék, de a svájci munkajog, például megengedi a szóbeli felmondást is.) A felmondást indokolni, azonban csak azoknak a munkáltatóknak szükséges, amelyek tíz főnél több alkalmazottat foglalkoztatnak, míg az Mt. az indoklást minden esetben megköveteli.
Gál István
HR-szakertő
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
A világ egyik legnagyobb technológiai vállalatának tartott Dell új irányelvei szerint nem jár előléptetés azoknak a munkavállalóknak, akik nem... Teljes cikk
Sok hazai vállalatnak okoz problémát, hogy vezető vagy magas pozícióban lévő külföldi kollégáik papíron igazolt végzettség hiányában az új... Teljes cikk
A 2024-es év fordulópontot jelent a magyar munkaerőpiac történetében. A munkavállalási engedélyezési rendszer átalakulása nem csak új... Teljes cikk
- Ekkora fizetésért jönnének haza a külföldön dolgozó magyarok 3 napja
- Megkezdte nyári toborzását a Lidl is, mutatjuk, mennyit lehet keresni 4 napja
- A gyenge fejlődés a munkaerőpiacot is visszafejlődéssel fenyegeti Németországban 5 napja
- Jogszabály-módosítással erősíti meg az EU a nem uniós munkavállalók jogait 5 napja
- Felvehetem-e titokban az üzleti tárgyaláson elhangzottakat? 1 hete
- Munka a szabadság alatt? - A dolgozók több mint 75%-a válaszol a munkahelyi e-mailekre, amikor szabadságon van 1 hete
- Szabadság gyerekkel 1 hete
- Németország kinyitotta álláspiacát a szakképzettek előtt 1 hete
- Külföldi munka 2 hete
- Egyszerűsített foglalkoztatás 2 hete
- Honnan tudhatjuk, hogy már nem egészséges az, amennyit dolgozunk? 3 hete