kapubanner for mobile
Megjelent: 8 éve

Mint a pálma a viharban

Mint a pálma a viharban – ezzel a hasonlattal jellemezte a reziliencia lényegét dr. Rose Aghdami brit pszichológus és coach, a FUEL modell megalkotója, a Coaching Határok Nélkül (CHN) programsorozat legutóbbi előadója, a RARE Consulting alapítója. A reziliencia mostanában gyakran használt, és még gyakrabban szükséges képesség arra, hogy az ember felismerje a nehézségeket, szembenézzen velük, alkalmazkodjon hozzájuk, és a végül erősebbé váljon általuk. Ezzel a meghatározással élt Rose Aghdami, aki már 25 éve foglalkozik pszichológiával, és segíti az embereket abban, hogy úrrá tudjanak lenni a megpróbáltatásokon.

A pálma hasonlattal is ezt érzékeltette, hogy habár a viharban a pálma meghajlik, de nem törik el, és minden vihar után erősebbek lesznek a gyökerei.

Rose kifejtette mind azt, amivel a rezilienciát nem helyes összetéveszteni. Nem jelent visszatérést ugyanoda, mint ahonnan a folyamat elindult. Nem garantál immunitást a nehézségekkel szemben. Nem irreális és se nem naiv pozitív kép a világról és a körülményekről, nem jelent érzelemmentességet, megkeményedést. Viszont a legjobb védelem a kiégés és a stressz ellen.

Mérjük a rezilienciát

Rose egy 24 pontból álló kérdéssorral méri fel, hogy valaki mennyire reziliens. Ennek a segítségével meg lehet nézni, hogy milyen fokú valakiben az önbizalom, a rugalmasság, a megértés képessége, milyen jó problémamegoldó, mennyire van támogatása, mennyire proaktív, mennyire ura az érzelmeinek és milyen pozitívan viszonyul a realitásokhoz.
Rose egy kérdéssorral méri fel, hogy ki mennyire reziliens

Olyan kérdéseket tesz fel ügyfelének, amelyekből kiderül, mikor volt életükben már olyan helyzet, amikor a rezilienciára szükségük volt. Mi volt akkor a kihívás? Milyen környezetben történt az esemény? Mire tudott támaszkodni a nehézség legyőzésékor? Milyen egyéb képességek segítették? Hogyan fedezte fel magában azt, ami átsegítette a helyzeten? Mi volt ebben számára az érték? Hogyan segítette ez a tulajdonsága?

Hasonlóan vizsgálta végig kérdésekkel azt is, hogy milyen körülmények között játszódott le egy olyan folyamat, amikor nem sikerült a reziliencia. S mindebből milyen következtetések adódnak?
Ezeket a kérdéseket a CHN hallgatósága is kipróbálhatta Rose segítségével. Egyik gyakorlatával arra biztatta a jelenlévőket – s teszi ezt ügyfeleivel is -, hogy képzeljék el önmagukat egy képben, ami az ilyen helyzetben jellemző rájuk. Volt, aki sziklának látta önmagát, más bástyának, volt, aki virágzó cseresznyefaként képzelte el, milyen, amikor újjászületik a tél után egy mély gyökerű, szép fa.

Rose beszélt arról is, milyen kulcsfontosságú tényezők befolyásolják a reziliencia kialakulását. Az egyik csoportba azok a hatások tartoznak, amelyek gyermekkorban érték az embert. A szülői túlzó aggódás vagy éppen ellenkezőleg, a bátorítás nagy hatással van a fejlődésre és a későbbi magatartásra. Sokat jelentenek a külső benyomások is. Hogy mások mennyire segítenek, vagy hátráltatnak, milyen a kapcsolat a tanárokkal, szülőkkel, barátokkal, munkatársakkal, vezetőkkel.

Üzemanyag, ami az embert hajtja

Bemutatta a FUEL modellt. (A fuel itt betűszó, de angolul üzemanyagot jelent.) Azokat a készségeket, képességeket foglalja rendszerbe, amelyek megadják az „üzemanyagot” a reziliens magatartáshoz.

Flexibilitás a kulcs, vagyis a rugalmasság.

Use resources and support, vagyis az erőforrások és támogatók hasznosítása, mind az, amire szükség van.

Energise! Vagyis tegyél többet, és ne kevesebbet! Töltsd fel magad energiával!

Locus – vagyis az a hely benned legbelül, amely a kontrollt gyakorolja feletted és a folyamat felett. Te irányítod az életed vagy hagyod, hogy a külső körülmények határozzák azt meg.
Rose a pozitív pszichológia képviselője

A rugalmas gondolkodás vezet el a rugalmas viselkedéshez, mert a gondolatok nyomán születnek az érzések, amelyek a viselkedés megváltoztatásához adnak támogatást. Tipikus jelenség, hogy a negatív gondolatok milyen károsan hatnak a magatartásra, de még az egészségi állapotra is. Ennek a fordítottjára képes a pozitív gondolkodás – állítja Rose is, a pozitív pszichológia többi képviselőjével együtt.

A külső és belső erőforrások, tapasztalatok, jó kapcsolatok nagy erőt adhatnak. Ám vannak, akik nehezen kérnek és fogadnak el segítséget. Ilyen helyzetekben Rose azt ajánlja, hogy a beszélgetés során úgy tegye fel a kérdést a coach, vagy aki segíteni szeretne, hogy a beszélgetőpartnere konkretizálja, mire van valóban szükség. Például hasznos kérdésnek tartja: „Pontosan mi az, ami segítene? Mit tehetek érted? Miben tudok segíteni?” Ezekkel jobban lehet hatni, mint az általános jó szándék hangoztatásával. Nyitottabbá válhat az, aki amúgy nehezen tud kérni.

Az energetizálást Rose úgy érti, hogy ne engedjen a nehéz helyzetben lévő ember a kényelem. lustaság csábításainak. Ne hanyagolja el teendőit azzal, hogy időhiányra hivatkozik. Rose a kindfulness kifejezést is használta, vagyis azt, hogy légy kedves önmagaddal. És kerüld az energiavámpírokat, akik segítség helyett inkább leszívják az erődet.
A kontroll helyét egy síkban ábrázolva úgy jellemezte, hogy az egyik szélső ponton van a belső ellenőrzési pont, vagyis az, amikor az ember saját maga ura. A másik szélen pedig a külső ellenőrzési hely, amikor külső erők, mások döntenek az emberről, azaz rólad. (például akár az időjárás viszontagságai, akár a főnökei) Mindig van kire kenni, ha ez a beállítottságod.

Amikor csak pislákol a fény

Rose régóta szakértője a burnout, a kiégés jelenségének, és az ezzel szembeni lehetőségeknek. Fontosnak tartotta jelezni, hogy egy kutatás szerint a burnout a felső vezetőknek az 5 százalékát érinti, míg 40 százalékukra az ennél enyhébb fokozatú brownout a jellemző. Sokaknál pedig a reziliancia hiánya ismerhető fel.

A burnoutnál minden energia elfogyott már. Ilyenkor van a teljes kimerültség, az az érzés, hogy nem felelnek meg a feladatoknak, gyakran túlreagálják a dolgokat, megviseltek, visszahúzódókká válnak és a fizikai tünetek is megjelennek. Az értő szem már jóval korábban is észreveszi a figyelmeztető jeleket, a pótcselekvéseket, és jelzi, hogy ideje lenne leállni. Minél előbb születik meg a változtatás szándéka, annál nagyobb az esély a baj elkerülésére.

Ami ha mégis bekövetkezik, az első lépés a fizikai tünetekből való felépülés, ami után helyes tanulni a tapasztalatokból. Ez a jelenség több mint csak a reziliencia hiánya. A burnouthoz hajlam kell: az a megszállott egyéni teljesítési leginkább túl teljesítési vágy, ami ha párosul a vállaltnál fennálló hajtási kényszerrel és a túlteljesítők folyamatos biztatásával és jutalmazásával és ezáltal is történő túl hajszolásával, tud idővel fizikai és szellemi összeomláshoz vezetni.

A brownout fogalmát a fizikában nem régóta használják. Kvázi részleges elsötétítés lép fel, amikor nagyon megnő az áram használat. Sokan élik át a pislákoló körte esetét. A munkában ez úgy néz ki, hogy csökken a teljesítmény a hosszan tartó nyomás alatt. Változatlan elánnal igyekeznek dolgozni, gyakran túlhajtják magukat, és gyakran érzik úgy, mintha sose lenne vége a feladatoknak. Idővel, letompulnak és rezignáltakká válnak, és még annak a munkának sem tudnak igazán örülni, amelyért évekig küzdöttek. Eltávolodnak korábbi kapcsolataiktól, gyakran csak bámulják a képernyőt, vagy a telefonjukat minden koncentráció nélkül.Csökken a humoruk, a lelkesedésük, nem ismerik fel, ami bennük zajlik és így nem is kérnek segítséget, eltávolodnak korábbi kollégáiktól és szeretteiktől is. Ebben a gyakori állapotban az emberek feltétlenül segítségre szorulnak. Először is azzal, hogy felismerjék a jelenséget, és belássák: valami nincs rendjén velük. Ha és amikor eljutnak idáig, akkor lehet új útra lépni. Csökkenteni kell az irreálisan nagy munkamennyiséget, néhány órát magukra kell szánni, pihenésre, lazításra, sportra, a saját célok megtalálására. Bizonyos esetekben a cégek is nyújthatnak segítséget olyan munkatársaiknak, akiknél ez a jelenség felmerül. Az egyéni és magán célok megtalálása és követése éppen olyan fontos, mint a munka céloké. A vállalatnál ezt is számon kérhetik, mert fontos a kiegyensúlyozott munkavállaló.

Egy harmadik élethelyzet, amelyet a vezetőknél megfigyeltek a kutatás során, a reziliancia elvesztése volt. Jellemző tünetei a halogatás, a döntésképtelenség, az érzelmi hullámzás és a rugalmasság hiánya. Ilyen helyzetekben a rugalmasságot a merevség váltja fel, amikor csak egyetlen megoldást ismer az ember, és sűrűn hajtogatja azt és csak azt. Könnyen lesz dühös, s bár nem segít a helyzeten, de gyakran menekül pótcselekvésekbe, evésbe, ivásba, tévézésbe, vásárlásba, játékba. Gyakran érzik magukat magányosnak ezek az emberek. Nem ritka, hogy nagyon félnek hibázni, és verbálisan agresszívak, s még önmagukban is kételkednek. A vezérigazgatók 65 százaléka szenved az úgynevezett imposter szindrómában. Ők attól félnek, hogy nem felelnek meg a feladatuknak, és ez előbb-utóbb ki is derül róluk. Ez egyike a munkahelyi szorongásnak – mesélte dr Rose Aghdami, amikor klinikai pszichológusi tapasztalatait osztotta meg a CHN workshop résztvevőivel.
Reziliencia, burnout, brownout mind a munka, a teljesítmény és a teljesítőképességünk egészséges határait és kóros jelenségeit boncolgatják, elemzik. Jó megismerni és felismerni őket.

Peredi Ágnes
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek