Az egyéni védőeszközökre vonatkozó legfontosabb jogszabályok

Az egyéni védőeszközökre vonatkozó legfontosabb jogszabályok



A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény.
2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról.
13/2004. (IV. 19.) FMM rendelet az egyéni védőeszközök megfelelőségét vizsgáló, tanúsító, ellenőrző szervezetek kijelölésének részletes szabályairól és az Európai Bizottságnak, illetőleg az Európai Unió tagállamainak való bejelentéséről, valamint a kijelölési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról.
65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről.
11/2003. (IX. 12.) FMM rendelet az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzatáról.
16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról.










Kivonat a munkavédelmi törvényből





A munkavédelemre vonatkozó alapelőírásokat keretkövetelményként a munkavédelemről szóló l993. évi XCIII. törvény (Mvt.) rögzíti. Az egyéni védelem jelentőségét hangsúlyozza, hogy az alapkövetelmények már törvényi szinten megfogalmazódnak, amelyek a következők:



Munkahely, létesítmény, technológia tervezése, kivitelezése, használatba vétele és üzemeltetése, továbbá munkaeszköz, anyag, energia, egyéni védőeszköz előállítása, gyártása, tárolása, mozgatása, szállítása, felhasználása, forgalmazása, importálása, üzemeltetése a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott, ezek hiányában a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelmények megtartásával történhet. (Mvt. 18. § (1) bekezdés)



Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat.

[ l8. § (2) ] .



Az egyéni védőeszközt tehát a munkáltatónak természetben kell biztosítania.



A munkavállalók részére csak olyan egyéni védőeszközök adhatóak ki, amelyek rendelkeznek a szükséges tanúsítással.



Egyéni védőeszközt forgalomba hozni, használatba venni akkor szabad, ha az rendelkezik megfelelőségi nyilatkozattal, illetve típusbizonyítvánnyal. Az egyéni védőeszközök megfelelőségének tanúsítását a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendeletében foglaltak szerint kell elvégezni. (Mvt. 18. § (4) bekezdés)



Az egyéni védőeszköz megfelelőségi nyilatkozata, típusbizonyítványa kiadásának, valamint az egyéni védőeszközök minőségét biztosító rendszer, továbbá a gyártás minőségbiztosítási rendszere ellenőrzésének részletes szabályait a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben határozza meg. (Mvt. 18. § (5) bekezdés)

Az ennek megfelelően kiadott, az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 2/2002. (II. 7.) SzCSM rendelet hatálybalépésének időpontja: 2004. május 1.



Az Mvt. értelmében az egyéni védőeszközre vonatkozó részletes előírásokat külön jogszabály, Szabályzat (11. §) és szabvány tartalmazza [ 47. § ]



Egyéni védőeszközök esetében a követelményekre, vizsgálatokra és a megjelölésre vonatkozó előírásokat nemzeti szabványok tartalmazzák, melyek hazai kidolgozás esetén MSZ jelzettel, az átvett (honosított) szabványoknál pedig az eredetre utaló kiegészítő pl. MSZ EN, MSZ ISO jelzettel vannak ellátva.

Az egyéni védőeszköz előállítása, gyártása, tárolása, szállítása, forgalmazása (importálása) használatbavétele, viselése a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározottak, ennek hiányában a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelmények megtartásával történhet. Az adott területen érvényben lévő szabványok olyan követelményeket állítanak fel, amelyek legjobban megfelelnek az adott terület tudományos technikai színvonalának. Függetlenül tehát attól, hogy a szabványok követése önkéntességen alapul, a munkavédelmi és munkabiztonsági szempontok érvényesítése során az érvényben lévő szabványok tartalmának teljesítése megkövetelhető. Az egyéni védőeszközök munkavédelmi megfelelőség vizsgálata elsődlegesen harmonizált szabványok alapján történik.



Az Mvt. a megelőzés fokozatainak elve alapján határozza meg az egyéni védőeszköz alkalmazhatóságát. Ennek értelmében azoknál a munkafolyamatoknál, ahol a munkavállaló veszélyforrás hatásának lehet kitéve a hatásos védelmet zárt technológia alkalmazásával, ha ez nem oldható meg akkor biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések – szükség szerinti együttes – alkalmazásával kell megvalósítani. [ 44. § (1) ] .

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés megvalósításakor általános követelményként köteles a munkáltató figyelembe venni a kollektív műszaki védelem elsőbbségét az egyéni védelemhez képest. [ 54. § (1) bekezdés h) ]



Ezzel összhangban az Mvt. konkrét követelményt is támaszt:

• Ha a munkahelyre előírt levegő vagy klíma biztosítása műszakilag megoldhatatlan, a munkavállalók egészségének megóvása érdekében szervezési intézkedéseket kell tenni, egyéni védőeszközt alkalmazni, illetőleg védőitalt juttatni [ 33. § (2) ] .

Ez a védőeszköz alkalmazás lehetőségének egy (az Mvt.-ben nevesített) esete, amikor megfelelően kiválasztott - elsősorban légzőszerveket- védő eszközt kell biztosítani.

• A szabadtéri munkahelyen - a munkavégzés jellegének és a munkakörülményeknek megfelelő műszaki megoldásokkal, munkaszervezéssel, egyéni védelemmel , melegedési lehetőséggel, védőitallal - gondoskodni kell a munkavállalók időjárás elleni védelméről (34. §). A körülmények ismeretében a munkáltató dönt az alkalmas intézkedésről.



Az Mvt. nem fogalmaz meg további részleteket arról, hogy mikor mely módszerrel kell védeni a munkavállaló egészségét, testi épségét. Követelményeket támaszt azonban arra az esetre, amikor egyéni védőeszközt kell alkalmazni a veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetve károsító hatásuk csökkentése érdekében. Ezzel összefüggésben előírja, hogy

• a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozni,

• azokkal a munkavállalókat el kell látni, és

• használatukat meg kell követelni [ 42. § b) ]



E három elvárás maradéktalan teljesítése jelentős terhet és felelőséget ró a munkáltatókra, tekintettel e feladatok műszaki, egészségügyi, jogi, pénzügyi vonzatára. E követelmény - ki nem mondottan, de elkerülhetetlen módon - magába foglalja azt is, hogy a munkáltatóknak mindenekelőtt meg kell határozniuk azokat a kockázatokat , amelyek az adott munkahelyen fennállnak.



A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat. [ 54. § (2) ]



Az esetek zömében műszeres vizsgálatot igényel (zajmérés, légszennyezettség mérése, stb.), mivel a megfelelő védelmet nyújtó egyéni védőeszközök csak a mért értékek ismeretében határozhatók meg. A mindezek alapján meghatározott védőeszköz típus közül kell kiválasztani a legalkalmasabbakat.



A védőeszközöket a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kell tartani [ 42. § c) ]

A munkáltató kötelezettsége, hogy biztosítsa a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, a kielégítő higiénés állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását (javítását), pótlását [ 54. § g) ]



A munkáltató a külön jogszabályok figyelembevételével köteles megtenni minden indokolt intézkedést veszély esetére a munkahely kiürítésének, továbbá a tűzvédelmi, katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásához szükséges, arra alkalmas munkavállalók kijelölése, létszámuk meghatározása, felkészítésük és megfelelő egyéni védőeszközzel való ellátásuk érdekében [ Mvt. 54/A. § (2) ]



A rendeltetésszerű használhatóság alapfeltétele, hogy a munkáltató rendelkezzen az egyéni védőeszköz úgynevezett tájékoztatójával és annak tartalmát a munkavállaló tudomására hozza. A tájékoztató az egyéni védőeszköz tartozéka, amely a tárolására, kezelésére, karbantartására, tisztítására, időszakos vizsgálatára vonatkozó tudnivalókat tartalmazza [ (Mvt. 2.§ (4), SZCSM rendelet 3.§ (2), 11. § (2), 12. § (7) és 3. melléklet 1.4 pont, a 2/l995 (I. 6.) MüM rendelet 4. § (2) b) pontja, 14. §-a) ] .



A munkáltató és a munkavállaló együttműködését célozza a törvény, mivel mindkét fél jogát és kötelezettségét meghatározza. A munkavállaló köteles az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni [ 60. § ] , így nemcsak joga az egyéni védőeszközök használata, hanem kötelezettsége is. E kötelezettség fennállása azonban nem mentesíti a munkáltatót a rendszeres ellenőrzése, ezen keresztül e kötelezettség érvényre juttatásának felelőssége alól. Az ellenőrzés a megelőzés egyik eszköze.



A munkavállaló ugyanakkor jogosult megkövetelni a munkáltatójától a munkavégzéshez szükséges védőeszközök biztosítását [ 61. § c) ] .

Látható, hogy amit a törvény az egyik fél kötelezettségeként fogalmaz meg, azt a másik fél jogaként is megjeleníti.



Az eddigiekből is kitűnik, hogy a törvény kellő hangsúllyal foglalkozik az egyéni védőeszközökkel. Azt az elvárást, hogy a munkáltatók is megfelelő színvonalon foglalkozzanak e területtel az a garanciális előírás szolgálja, mely egyfelől megköveteli, hogy az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg, másfelől kiköti, hogy e feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül [ Mvt. 56. § ]



Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles a munkabiztonsági szaktevékenység, a munkaegészségügyi szaktevékenység, illetőleg az 57-58. §-okban előírtak ellátására megfelelő képesítéssel rendelkező személyt biztosítani [ 54.§ (7) bekezdése ] , valamint

g) biztosítani a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, a kielégítő higiéniés állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását (javítását), pótlását; [ 54.§ (7) bekezdés g) pontja ]



Az Mvt. önálló szakaszban összegyűjtve, külön hangsúlyozza, hogy a megfelelő képesítéssel rendelkező személy feladata különösen

g) az egyéni védőeszköz juttatás belső rendjének meghatározása (56. §). [ Mvt. 57. § (3) bekezdés ]



E foglalkoztatás természetesen – függetlenül a formájától – nem mentesíti a munkáltatót az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért az Mvt.-ben meghatározott felelősége alól.



A munkahelyet, az egyéni védőeszközt, a munkaeszközt, a technológiát az üzemeltető munkáltatónak soron kívül vizsgálnia kell, ha az a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be. Az ellenőrzés elvégzéséig annak üzemeltetését, illetve használatát meg kell tiltani. Az ellenőrzés – a veszélyeztetés jellegétől függően – munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. [ Mvt. 23. § (2) bekezdés ]



Egyéni védőeszközzel történt munkabaleset esetén a megfelelőség vizsgálata annak megállapítását jelenti, hogy a fennálló kockázatok ellen a megfelelő védőeszközt biztosították-e, azt rendeltetésszerűen használták-e, elsődlegesen ide értve, hogy a védőeszköz a védelmi képességét megőrizte-e? Ennek keretében a munkáltató belső előírását (meghatározás), a kiválasztás, illetőleg használat szakszerűségét kell vizsgálni. Nem tartozik ide a védőeszköz minősítő bizonyítványa kiadásának alapját képező munkavédelmi megfelelőség vizsgálat követelményeivel összefüggő (OMMF jogkörébe tartozó) ellenőrző vizsgálat, csak a bizonyítványban meghatározottak alapján a tájékoztatóban is rögzítettek betartásának vizsgálata.



A törvény az egyéni védőeszközök működőképtelenségét (alkalmatlanságát), illetve hiányát a munkavállaló életét, egészségét vagy testi épségét érintő közvetlen és súlyos veszélyeztetésnek minősíti. [ 63. § (2) ] .Ez az előírás olyan helyzetet nevesít, amely fennállásakor

• a munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést [ 63. § (1) ] , illetőleg

• munkavédelmi bírság alkalmazható (82. §).



A munkavédelmi képviselői intézmény a hazai szabályozás sajátos vonása. Jogaik között az egyéni védelemmel kapcsolatos feladatok megvalósulásáról történő meggyőződés is megtalálható A munkavédelmi képviselő – az Mvt. 70. §-ában leírtakat is figyelembe véve – jogosult meggyőződni a munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesüléséről, így különösen

- a munkahelyek, a munkaeszközök és egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról;

[ 72. § (1) bekezdés ] .



Az Mvt. természetesen az OMMF fővárosi és megyei felügyeletek munkahelyre kiterjedő ellenőrzési jogosultsága között megnevezi az egyéni védőeszközökre vonatkozó követelmények érvényesítését is, amely szerint a megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség felügyelője elsőfokú hatóságként jogosult

j) a munkaeszköz és egyéni védőeszköz működését, használatát felfüggeszteni, ha az nem rendelkezik a 18. § (3)-(4) bekezdéseiben meghatározott okirattal [ Mvt. 84.§ (1) bekezdés j) pont ] .

E tekintetben a felügyelő határozatának azonnali végrehajtását rendelheti el [Mvt.84.§.(3) bekezdés]



A felügyeletek munkavédelmi bírságot alkalmaznak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállalók életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben. [Mvt. 82. § (1) bekezdés]



Az Mvt. értelmében a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti különösen

- a szükséges védőberendezések, egyéni védőeszközök működésképtelensége, illetve hiánya [Mvt. 82. § (2) bekezdés e) pont]











Egyéni védőeszközök megfelelőségének értékelése



Az egyéni védőeszközök megfelelőségének értékelése 2004. május 1-től az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelésének tanúsításáról szóló a 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet szerint történik. Ezzel egy időben az OMMF minősítő bizonyítvány kiadási jogköre megszűnt. Az SZCSM rendelet hatálybalépése előtt korlátozott érvényességgel kiadott „Egyéni védőeszköz minősítő bizonyítvány”-ok érvényességi idejük lejártáig érvényben maradnak.”



Az egyéni védőeszközök tanúsítását kategóriáik szerint eltérő követelmények határozzák meg.


Az egyéni védőeszközöknek 3 kategóriája van.

A kategóriába sorolás összetartozó szempontjai:

• a védelmi szint,

• a védelmi szint megítélhetősége,

• a védelmi szint és a rendeltetés összhangja, illetőleg a megjelenési forma.



Az 1. kategóriájú védőeszközöket a gyártó tanúsíthatja EK megfelelőség nyilatkozattal

• az EU országaiban, illetőleg

• nemzetközi szerződés vagy viszonosság esetén harmadik országban gyártott védőeszköz tekintetében esetében.

Ellenkező esetben a védőeszközt legalább 2. kategóriába tartozónak kell tekinteni, és annak megfelelően eljárni.



EK megfelelőség nyilatkozat


Az EK megfelelőség nyilatkozatot a gyártó vagy a gyártó EU területén letelepedett meghatalmazott képviselője állítja ki, amely lényegét tekintve írásbeli nyilatkozat arról, hogy a védőeszköz a mintának és az SzCsM rendelet előírásainak megfelel.


• Nemzetközi szerződés vagy viszonosság hiányában harmadik országban gyártott 1 . kategóriájú,

• a 2 . és

• a 3 . kategóriájú védőeszközök

megfelelőségét bejelentett vizsgáló szerv vizsgálhatja, és ezekre bejelentett tanúsító szervtől EK típustanúsítvány beszerzése szükséges.



A gyártó köteles a 3. kategóriába tartozó védőeszközök esetében a gyártási folyamata végén a terméket termékellenőrzés alá vetni, vagy teljes minőségbiztosítási rendszert működtetni.



• Az EK típusvizsgálatot a kérelmezőnek kell kezdeményezni, és a kérelmet csak egyetlen vizsgáló szervhez lehet benyújtani

• Az EK típustanúsítvány kiadását a vizsgáló szerv típusvizsgálati jegyzőkönyve birtokában a kérelmezőnek a választása szerinti tanúsító szervnél kell kezdeményeznie.



EK típustanúsítvány kiadása



EK típustanúsítvány: a tanúsítást végző bejelentett (notifikált) szerv (a továbbiakban: tanúsító szerv) által kiadott dokumentum annak igazolására, hogy a védőeszköz a mintán elvégzett megfelelőség vizsgálat (típusvizsgálat) alapján megfelel e rendelet előírásainak.

Érvényességi idő: az EK típustanúsítványnak időbeli hatálya nincs,

Érvényvesztés oka lehet: a jóváhagyott azonosítási mintától történő, a védelmi szintet (védelmi képességet, védelmi osztály szerinti követelmény), illetőleg szerkezeti kialakítást érintő eltérés.



Az EK típustanúsítvány nem ruházható át!


EK típustanúsítvány bemutatása

A tanúsíttató köteles a vásárló kérésére lehetővé tenni, hogy a védőeszköz EK típustanúsítványát – másolat formájában – megtekinthesse.



Egyéni védőeszközök jelölése

• Az EK - jelölést valamennyi védőeszközön kötelező elhelyezni.

• A védelmi képességre utaló piktogramokat a honosított harmonizáló szabványok tartalmazzák.

• A jelenleg alkalmazott típusszámok kötelező használata megszűnik.



EK-típustanúsítvány kiadására jogosult szervek

A 13/2004. (IV. 19.) FMM rendelet előírása szerint bejelentett szervek jogosultak 2004. május 1-től EK-típustanúsítvány kiadására. A bejelentés alapja a kijelölés.

Kijelölt vizsgáló vagy tanúsító, illetőleg ellenőrző szervezet: a megfelelőségértékelési eljárásban vizsgálói, tanúsítói, illetőleg ellenőrzési tevékenység végzésére Kijelölő Okirattal rendelkező szervezet.

A kijelölési eljárást az OMMF keretében működő Kijelölést Előkészítő Bizottság végzi, a Kijelölő Okiratot a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter az OMMF elnöke útján adja ki.



Bejelentett (notifikált) szerv : Az Európai Unió Bizottságának bejelentett és általa elfogadott, és ennek alapján az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában a feladata rögzítésével, az azonosító számával együtt közzétett szerv.



A bejelentés a kijelölő feladata.



Hazánkban a jogszabálynak megfelelő szervek jelenleg nem tevékenykednek.

2004. május 1-től az egyéni védőeszközök egészségügyi szempontú vizsgálatára a gyártó nem kötelezett.



A 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet 20/2004. (IV. 25.) FMM rendelettel történt módosítása értelmében az SZCSM rendelet alapján tanúsított egyéni védőeszközök tekintetében a következő előírás érvényes:

„A használó kérelmére a védőeszköz időszakos felülvizsgálatát a gyártó vagy bejelentett szerv végzi el.”



Egyéni védőeszközök tekintetében kijelölt vizsgáló szervek

Kijelölésüket a 7/1999. (XI. 3.) SZCSM rendelet alapján szerezték, és rájuk érvényes a 13/2004. (IV. 19.) FMM rendelet következő előírása:

A rendelet (13/2004. (IV. 19.) FMM) hatálybalépése előtt kiadott Kijelölő Okirattal rendelkező szervezet a Kijelölő Okirat érvényességén belül jogosult a minősítő bizonyítvánnyal rendelkező egyéni védőeszközök időszakos felülvizsgálatának elvégzésére. Ezek a szervezetek a következők:













Egyéni védőeszközök munkavédelmi megfelelőség vizsgálatára kijelölt szervek



a 7/1999.(XI.3.) SZCSM rendelet alapján (2004. január 30.)



1. Mádi és Társa Általános Műszaki, Biztonságtechnikai és Szolgáltató Kft. Vizsgálólaboratórium

(1155 Budapest, Dembinszky út 1. Telefon/Fax: 306-3978, e-mail: [email protected])

Egyéni védőeszköz fajta: Leesés elleni védőeszközök, védőkesztyűk, védőruhák, arcvédők, szemvédők, védősisakok és villanyszerelő védőlábbelik.

Egyéni védőeszköz csoport: Leesés elleni védőeszközök (ide értve a B osztályú kikötési eszközöket is) teljes körű munkavédelmi megfelelőség vizsgálata, a védősisakok, villanyszerelő védőlábbelik és szigetelőanyagú védőkesztyűk villamos szilárdsági vizsgálata, védőkesztyűk, védőruhák, arcvédők ív hatása elleni vizsgálata, arc- és szemvédők vizsgálata, továbbá védősisakok teljes körű vizsgálata.

A Kijelölő Okirat száma: 1/2002 (Alapja: MSZ EN ISO 17025:2001)



2. BIMEO Vizsgáló és Kutató-fejlesztő Kft.

(1047 Budapest, Baross u. 39. Tel.: 1/272-0011, Fax: 1/3691-058, e-mail: [email protected])

Egyéni védőeszköz fajta: Védőruha, védőkesztyű, védőlábbeli

Egyéni védőeszköz csoport: Valamennyi mechanikai, kémiai és hordáshigiéniai vizsgálatra kerülő védőruha, védőkesztyű, védőlábbeli

A Kijelölő Okirat száma: 2/2002 (Alapja: MSZ EN ISO 17025:2001)



3. RESPIRÁTOR Rt. Vizsgálólaboratórium

(1097 Budapest, Illatos út 9. Tel.: 1/280-6905, Fax: 1/280-5794, e-mail: [email protected])

Egyéni védőeszköz fajta: Légzésvédőeszközök

Egyéni védőeszköz csoport: Légzésvédők és légzésvédelmi rendszerek alkalmazási és alkalmassági vizsgálata; légzésvédők szabványban előírt gázok elleni gázmegkötő képességének, illetve védelmi idejének meghatározása.

A Kijelölő Okirat száma: 3/2002 (Alapja: MSZ EN ISO 17025:2001)



4. INNOVATEXT Textilipari Műszaki Fejlesztő és Vizsgáló Intézet Rt. Textil Anyagvizsgáló és Munkavédelmi Gépvizsgáló Laboratórium

(1103 Budapest, Gyömrői út 86. Tel.: 1/260-1809, Fax: 1/261-5260, e-mail: [email protected])

Egyéni védőeszköz fajta: Védőruhák, kézvédő eszközök, fejvédő eszközök

Egyéni védőeszköz csoport: Valamennyi hő és lánghatás elleni, mechanikai és vegyi vizsgálatra kerülő védőruha, kézvédő eszköz, fejvédő eszköz

A Kijelölő Okirat száma: 1/2003 (Alapja: MSZ EN ISO 17025:2001)



5. Munkavédelmi Kutatási Közalapítvány Munkakörnyezeti Vizsgáló Laboratórium

(1021. Budapest, Ötvös János út 1-3. Tel: 200-8039, Fax: 394-2932, e-mail: [email protected])

E-mail: [email protected]

Egyéni védőeszköz fajta: Védőruhák, kézvédő eszközök.

Egyéni védőeszköz csoport: Védőruhák vegyszer- és hőállósági, védőruhák és kézvédő eszközök lángállósági, védőruhák, kézvédő eszközök, és védőlábbelik sztatikus feltöltődés vizsgálata.

A Kijelölő Okirat száma: 2/2003 (Alapja: MSZ EN ISO 17025:2001)