kapubanner for mobile
Megjelent: 20 éve

Akadálymentesítés: Több pénz az önkormányzatoknak

Jóváhagyta az Országgyűlés szociális bizottsága a fogyatékosügyi program végrehajtásáról szóló beszámolót. Az akadálymentesítés, a fogyatékos személyek oktatása, foglalkoztatása, ellátása érdekében megvalósult intézkedéseket az őszi ülésszakban értékeli az Országgyűlés.

Magyarországon a 2001-es népszámlálás adatai szerint 577 ezer fogyatékos ember él, ami a teljes népesség 5,7 százaléka. A családtagokat is beleszámolva a lakosság negyedét érinti a probléma. 1998 óta több jogszabályt alkottak az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. Ezeken alapul az 1999-ben elfogadott Országos fogyatékosügyi program, amely konkrét határidőket és felelősöket rendelt hozzá a törvény által előírt feladatokhoz.

A program 2003-ig tartó időszakának összefoglalóját a közelmúltban hagyta jóvá az Országgyűlés egészségügyi és szociális bizottsága. A képviselők a plenáris ülésen várhatóan még az őszi ülésszakban tárgyalnak az összefoglalóról.

Akadálymentesítés: nem tartható a határidő

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény (1998. évi XXVI. tv.) értelmében a fogyatékos személyeknek joga van az akadálymentes, érzékelhető és biztonságos környezethez. Ennek szellemében a tárcákhoz tartozó költségvetési intézmények 2003 végéig felmérték a hozzájuk tartozó közintézmények akadálymentesítésének költségeit.

Több mint félmilliárd forint az önkormányzatoknak

Költségvetési átcsoportosításokkal a meghirdetett 360 milliónál 150 millió forinttal többet juttat az akadálymentesítésre pályázó önkormányzatoknak az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal. Göncz Kinga tárca nélküli miniszter elmondta, a pályázati keret növelését a nagy érdeklődés, valamint az akadálymentesítés elhúzódó folyamata indokolta. A pályázatról bővebben .




A törvény által a már meglévő középületek akadálymentesítésére meghatározott 2005. január 1-jei határidő nem tűnik tarthatónak. Göncz Kinga esélyegyenlőségi miniszter szerint a magyar törvény követelménye egyedülállóan szigorú Európában, az unió tagállamaiban átlagosan 2010-re tervezik felmérni a szükségleteket és kidolgozni a pontos követelményrendszert és az átalakítási terveket. A kormányhivatal ezért abban egyezett meg a fogyatékosokat képviselő szervezetekkel, hogy nem "tolják ki" az akadálymentesítés határidejét, hanem közösen határozzák meg a következő évek legsürgősebb feladatait és a 2007-2013-as uniós költségvetés forrásaira koncentrálnak.

Olvassa el az összefoglalót a minisztériumok által megvalósított akadálymentesítési átalakításokról !

A vonatok és buszok két százaléka akadálymentes

A közúti, vasúti és vízi közlekedés kapcsán akadálymentesítésre összesen 680 millió forintot fordított a kormányzat 2000-2003 között. A közlekedési társaságok saját forrásaikkal kiegészítették a központi forrást. A vasúti állomások és a megállók tíz százaléka, a vonatok és a helyközi buszok két-két százaléka közelíthető meg és használható kerekesszékkel. A vonatokra való fel- és leszálláshoz emelős szerkezetre van szükség, mellyel a személyszállításra szolgáló 3200 vasúti kocsi közül mindössze 16 rendelkezik.

A Belügyminisztérium és a gazdasági tárca a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségével közösen idén márciusban új rendszert vezetett be a mozgáskorlátozottak parkolásának biztosítására és a visszaélések elkerülésére. Ennek lényege, hogy az önkormányzatok által kiadott parkolási igazolványokat számozott hologramos matricákkal látják el, igazolva ezzel, hogy a tulajdonos jogosult az ingyenes parkolásra.

Hat tolmácsközpont működik az országban

Az 1998-as esélyegyenlőségi törvény a fizikai akadálymentesítés mellett jogként deklarálja, hogy a fogyatékos személy érzékelje az információkat, és biztosított legyen számára a megfelelő értelmezés lehetősége.

Európában tágabban értelmezik a fogyatékosságot

Bár a fogyatékosság a lakosoknak nagyjából ugyanakkora arányát érinti hazánkban, mint az Európai Unióban, itthon a jogszabály szerint csupán a mozgáskorlátozottak, a vakok, siketek, értelmi fogyatékosok és autisták számítanak fogyatékosnak. Az ENSZ ajánlásainak értelmében Európában a krónikus betegséggel élők (például transzplantáltak, cukorbetegek) is élhetnek a fogyatékosok jogaival.




Bár az ehhez szükséges jogszabály-módosítást a médiatörvény egységes átalakításával tervezi a kormány, a Magyar Televízió egyes közszolgálati adásait (híradó, parlamenti közvetítés) jelnyelvi tolmáccsal közvetíti. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma kilenc millió forintos támogatásából filmek feliratozását készítette el a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége.

Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium a Fogyatékosok Esélye Közalapítvánnyal együttműködve elindította a regionális jelnyelvi tolmácsközpontok modellprogramját. Az ország területén hat régióban - amelyek 3-4 megyére terjednek ki - jött létre jelnyelvi tolmácsszolgálat, melyek szakmai felügyeletét a közalapítvány látja el, működtetését azonban átvette az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal. 2003-tól a jelnyelvi tolmácsképzés szerepel az Országos Képzési Jegyzékben.

Évente tízezer megváltozott munkaképességű ember helyezkedik el

Az esélyegyenlőség egyik legnagyobb akadálya az is, hogy Magyarországon több mint kétszer akkora a munkanélküliség a fogyatékosok körében, mint más európai országban. Hazánkban 85 százalékos a valamilyen fogyatékossággal élő munkanélküliek aránya, míg más uniós tagállamokban ez a szám csak 40 százalék.

A Központi Statisztikai Hivatal által 2002-ben a tartósan egészségügyi problémákkal küzdő népesség körében végzett felmérés adatai szerint a 656 ezer munkaképes korú közül kevesebb, mint 95 ezren voltak jelen a munkaerőpiacon, és közülük is legalább tízezer munkanélküli volt.

A fogyatékos személyek munkavállalásáért indított programok felelőse a Pénzügyminisztérium és a munkaügyi tárca. A munkaügyi központok 2003-ban 1 millió 265 ezer forintot juttattak el többségében (91 százalékban) vállalkozásokhoz az atipikus foglalkoztatási formák (részmunkaidő, távmunka) ösztönzése érdekében.

Az összegből 1948 fő foglalkoztatását, ezen belül 1188 új munkahely teremtését és 760 munkahely megőrzését lehetett megoldani. A munkaügyi központok foglalkoztatási rehabilitáció útján évente több mint 40 ezer embernek segítenek visszakerülni munkába. Évente átlagosan tízezer megváltozott munkaképességű munkanélküli ember helyezkedik el a komplex rehabilitáció eredményeképpen.

A munkaügyi tárca idei távmunka-pályázatainak támogatásával 728 új munkahely létesült, melyek közül 500 megváltozott munkaképességűek, fogyatékosok illetve regisztrált munkanélkülieket foglalkoztatnak. A sikeres pályázók október 1-jétől fél évig vissza nem térítendő, kiegészítő bértámogatásban részesülnek.

Az önálló életvitelt ösztönzik a szociális támogatások

Az 1998 óta bevezetett szociális támogatások között szerepel olyan, amely közvetlenül a fogyatékos személyekhez jut el, és olyan, amely szolgáltatások működtetését finanszírozza. Az 1998-as törvény szerint a fogyatékosok jövedelmüktől és anyagi helyzetüktől függetlenül havi juttatásban részesülnek, melynek összege a mindenkori nyugdíjminimum (jelenleg 23 200 forint) 65 százaléka, halmozottan fogyatékos személyek esetében 85 százaléka.

Fogyatékossági támogatások (Ki kaphat támogatást?)

Tavaly óta normatív támogatást kapnak a 2000-ben modellkísérletként indított támogató szolgálatot működtető önkormányzatok és civil szervezetek. A támogatás összege szolgálatonként tízmillió forint. A szolgáltatás célja, hogy a fogyatékos személyeket lehetőleg otthonukban az önálló életvitelben segítsék. A támogatás várhatóan 60 támogató szolgálathoz jut el, ebből 48 civil fenntartású.

Szintén költségvetési támogatásban részesülnek a bentlakásos szociális intézetet felváltó lakóotthonok, melyek az integrációt elősegítő módon vállalják a fogyatékos személyek gondozását. Ezek létesítésére és támogatására évente ír ki pályázatot a szociális minisztérium. 2003-ban ezekre a programokra összesen 477 millió forintnyi támogatást biztosított a szaktárca.

Átalakul a fogyatékosság hivatalos osztályozása

A rokkantság és a fogyatékosság minősítési rendszerét felülvizsgáló bizottság a szaktárca, az egészségbiztosító és országos szakintézmények részvételével 2001-ben jött létre. A felülvizsgálat célja egy olyan egységes rendszer kidolgozása, amely megfelel a nemzetközi elvárásoknak, és az egyén állapotának vizsgálatakor nem a hiányokra, hanem a megmaradt képességekre koncentrál. Az orvosszakértői minősítési rendszer szabályozásának átalakítását 2004 végére tervezik.




  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Ma rendezik a Logisztika Napját

Ma rendezik a hazai ellátási lánc szakma egyik legnagyobb, országos eseménysorozatát, a Logisztika Napját - tájékoztatta az MTI-t a a szervező Magyar... Teljes cikk

Nagy Márton: jövőre újraindul a gazdasági növekedés, a munkaerőpiac is megmozdult

Jövőre újraindul a gazdasági növekedés: az idei 2,5 százalék után 2025-ben 4,1 százalékos bővülést várnak - mondta a nemzetgazdasági miniszter... Teljes cikk

Szakképzés 4.0. - így zajlik a fejlesztés

A 21. századi szakképzőintézmény-fejlesztési program beruházásai, korszerű eszközbeszerzései a minőségi oktatást segítik, és hozzájárulnak... Teljes cikk

Kapcsolódó hírek