Megjelent: 19 éve

Munkaadók - egységes érdekvédelem

Az egységes munkaadói szervezet létrehozásáról eltérően gondolkodik az MGYOSZ december 9-ei tisztújításának két főszereplője: Széles Gábor újraválasztott elnök és kihívója, Székely Péter.

Munkaadók – egységes érdekvédelem 2004. december 12. " class="kapcsszoveg">Lambert Gábor Az egységes munkaadói szervezet létrehozásáról eltérően gondolkodik az MGYOSZ december 9-ei tisztújításának két főszereplője: Széles Gábor újraválasztott elnök és kihívója, Székely Péter. hirdetés Ön mit szól hozzá? Kossuth téri demonstrációra is készen álltak már a nyáron a vendéglősök a borhamisítás megállítására született, úgynevezett standoltatási törvény visszavonásáért, amely előírta, hogy minden nap, zárás után az erre szolgáló nyomtatványon palackonként vegyék számba a fogyasztást. A már életbe lépett jogszabály ellen ugyanis hiába tiltakozott a magyar vendéglátók ipartestülete: az illetékes gazdasági, majd az agrártárca, később a Miniszterelnöki Hivatal is elhárította a szakmai érveket, jóllehet a kezdeményezéshez a nagyobb borászatok vezetői és más szakmai szervezetek is csatlakoztak.Először a parlamenti pártok sem méltatták válaszra az ipartestület kérését. Ám a kormány élén év közben bekövetkezett váltás, illetve a kilátásba helyezett demonstráció hatására megváltozott a főhivatalok és politikai pártok hozzáállása, s miközben már életbe lépett a jogszabály, új, hosszú egyeztetési procedúra kezdődött. A gyakorlatban betarthatatlannak bizonyuló standoltatást végül szeptemberben állította le az Országgyűlés.Széles Gábor szerint nem kell változtatni a jelenlegi érdekképviseleti rendszeren. PárbeszédhiányEz csupán egyetlen, és nem is a legfrissebb példa arra, hogy ma Magyarországon a gazdasági törvénykezés nélkülözi az érintett felek közötti szükséges párbeszédet. A döntés-előkészítők és a jogalkotók gyakorta figyelmen kívül hagyják az érdekvédelmi, munkaadói szervezetek véleményét.Saját legfrissebb tapasztalatán, az improvizatív bankadó bevezetésén is okulva mindebből azt a következtetést vonta le a közelmúltban Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, hogy ma nincs olyan szervezet, amely erősen tudná képviselni a magyar munkaadók érdekeit. „A vállalati és a magánszférát az állam jelenleg arra használja, hogy adóztassa, és egyéb kiadásaihoz a forrást megteremtse. Ez a helyzet elfogadhatatlan, és középtávon mindenképpen hátrányos a vállalatoknak és az államnak egyaránt" - fejtette ki részletesebben a véleményét lapunknak a bankszakember. E kedvezőtlen helyzet egyik fő okát a jelenleg működő rendkívül szétszórt, s így gyakorlatilag hatástalan érdekképviseleti rendszerben jelöli meg.Csányi egy megfelelő szellemi kapacitást is a háta mögött tudó, valamennyi munkaadó, illetve adózó érdekeit képviselő szervezet felállításában látja a megoldást. Ez olyan - az ország érdekeit szem előtt tartó és a versenyképesség szempontjaira is ügyelő - szakmai reformjavaslatokat dolgozna ki meghatározott kérdésekben, amelyeket az állam politikailag semlegesnek fogadhatna el és tárgyalási alapnak tekinthetne. Mindez új helyzetet teremtene a hazai lobbizásban. Jelenleg a munkaadói érdekegyeztetés legfőbb fóruma az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT), amelyben munkaadói oldalról kilenc szervezet vesz részt (lásd külön). Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (Kisosz) ügyvezető elnöke ezen alapvetően nem is változtatna: szerinte ma is kellően hatékony az érdekérvényesítés. Az OÉT-nek az adókat és járulékokat, valamint a költségvetést érintő kérdésekben véleményezési joga van, viszont a minimálbérről szóló törvény, A munka törvénykönyve és a Foglalkoztatási törvény a szervezet nélkül nem születhetett volna meg, illetve egyetértése híján nem módosulhatna. Kedvezőnek tartja Antalffy, hogy az OÉT szélesebb spektrumú, több ágazat érdekeit öleli fel, mint az európai államok hasonló szervezetei, így intézményi reformot nem tart szükségesnek. Példaértékű viszont szerinte az a több európai állam által is követett modell, amelynek alapján a kormány és az érdekképviseleti szervek előre rögzítik, milyen inflációs, bér-, adó- és járulékpolitikát követnek az előttük álló három esztendőben. Jó példaAntalffyhoz hasonlóan Fáth Péter, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) magyar tagozatának ügyvezető igazgatója sem gondolja azt, hogy egy nagy, egységesített szervezet minden érdeket kifogástalanul képviselni tudna. Mint mondja: elvitathatatlan létjogosultsága van a szűk szakmai egyesüléseknek. Azt viszont jónak tartaná, ha az érdekképviseleti szervezetek között erősebb szövetség alakulna ki, bizonyos nagy kérdésekben egyeztetnének, és így érvényesítenék adott esetben közös akaratukat akár a kormány javaslataival szemben is. Fáth ilyen irányú pozitív példának tekinti a társasági adó legutóbbi csökkentésének „kikényszerítését". Mint mondja, nagyon nehéz kinyomozni, ki volt ennek a szülőatyja, de több érdekképviselet is elkezdte hangoztatni, hogy a társasági adót le lehetne csökkenteni, mert ez viszonylag kis veszteség az állami költségvetésnek, ugyanakkor nagymértékben növelné a versenyképességet. A kormány kezdetben vehemensen tiltakozott, de végül belátták, hogy a javaslatnak van racionalitása. „Az élet minket igazolt: a 16 százalékkal több adó folyt be, mint korábban a 18 százalékkal" - teszi hozzá Fáth Péter. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke ellenben úgy érvel, hogy a sokszólamúság megnehezíti a hatékony érdekvédelmet. „Munkaadói oldalon több olyan szervezet is van, amely bemond egy számot, amely azonban nyilvánvalóan csak virtuális tagságot jelöl" - indokolja Parragh a koncentráció szükségességét. Szerinte a politikának is szabályoznia kell, hogy kivel áll szóba, mert ha ezt nem teszi meg világosan, jogszabályban rögzítetten, akkor bármely kérdésben lehet egy általa kinevezett szereplő. „Oszd meg és uralkodj logikával a mindenkori hatalom el tudja érni azt, hogy mindig azzal a gazdasági szereplővel tárgyaljon, amely egyébként számára a legpuhább partner." Parragh a fejlett uniós országokra, főként a német példára hivatkozik, ahol van egy erős kamara és egy erős munkaadói szervezet, szoros együttműködésben. Így a politikát rá tudják bírni arra, hogy közgazdaságilag megalapozottabb döntéseket hozzon, ne tegyen olyan ígéreteket, amelyek eleve megvalósíthatatlanok. „Ezeket az ellensúlyokat kellene megteremteni idehaza is, és ilyen szempontból meszszemenőleg támogatjuk, ha a magyar munkaadói oldalon egy erőteljes szervezet jelenne meg, amelynek valós gazdasági és politikai befolyása van" - nyilatkozta a Figyelőnek Parragh. Székely Péter szerint sokkal jobb kooperációt lehetne létrehozni a munkaadói érdekképviseletek között és a kamarákkal. Tisztújítás előttNem véletlen, hogy az egységesebb munkaadói szervezet kérdése éppen ezekben a napokban merült fel ilyen hangsúlyosan: december 9-én ugyanis tisztújító közgyűlését tartotta a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ). Az alapító elnökkel, Széles Gáborral, az Ikarus Rt. elnökével szemben pedig ezúttal egy ellenjelölt is indult, Székely Péter eddigi alelnök, a Transelektro Holding elnöke személyében. A MGYOSZ az egyik legbefolyásosabb szervezet az ipari versenyszférában. A jelentőségét csak tovább növeli, hogy novemberben a legnagyobb európai munkaadói képviselet, az Európai Gyáriparos Szövetségek Szervezete (UNICE) egyedüli magyarországi tagként vette fel soraiba. Az uniós csatlakozás előtt társult tagként egy, az OÉT tagjaiból álló ernyőszervezet képviselte Magyarországot, amelynek azonban a UNICE álláspontja szerint nem volt idehaza tényleges érdekképviselete. A Figyelőt úgy tájékoztatták: egy ideig napirenden volt, hogy a MGYOSZ-szal együtt a Demján Sándor ügyvezető elnök vezette Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) is UNICE-tag lesz, a nemzetközi szervezetben azonban az az álláspont kerekedett felül, hogy csak egy magyar tagot vesznek fel. Széles Gábor, a gyáriparosok eddigi és újraválasztott elnöke többek között éppen a tagsággal, valamint a MGYOSZ brüsszeli képviseletével és eddigi hazai eredményeivel érvel amellett, hogy nem kell változtatni a jelenlegi rendszeren. „Nem hiszem azt, hogy az OÉT hatékonysága azon múlna, hogy a munkaadói oldalon kilenc szervezet ül vagy hat vagy kettő, de abban igenis hiszek, hogy a munkaadói oldal minden tagjának egyre színvonalasabb munkát kell végeznie" - érvel Széles. Példaként saját szervezetét hozza fel, mint amely „állandóan bombázza a kormányt gazdaságpolitikai elképzeléseivel." A MGYOSZ sikereként idézi fel a társasági adó 36 százalékról 18 százalékra való csökkentését 1994 decemberében, vagy azt (ugyancsak a Horn-kormány ideje alatt), hogy az exportvezérelt gazdaságpolitikát kiemelt kormányprogramként kezeljék. De a gyógyvízturizmus fejlesztéséről az Orbán-kormány idején hozott döntést is a szervezete által kidolgozott anyaggal hozza összefüggésbe. Ezért úgy gondolja, „nem az a kulcskérdés, hogy két szervezetet összeolvasszunk-e vagy sem, hanem, hogy a két szervezet között milyen együttműködés valósul meg." A VOSZ-szal kapcsolatban pedig azt támogatja, hogy a két szervezet hozzon létre közös szakbizottságokat. „Amennyiben ezek a szakbizottságok a kormányzat felé jobban tudják artikulálni a saját gazdaságpolitikai elképzeléseiket, akkor ezeket igenis meg kell csinálni, ebben benne vagyok."Az OÉT munkaadói oldalának résztvevői• Agrár Munkaadói Szövetség• Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége• Ipartestületek Országos Szövetsége• Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége• Magyar Iparszövetség• Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége• Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövet-sége• Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége• Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége Székely Péter viszont úgy látja: nagyon nehéz kilenc szervezetet úgy koordinálni az OÉT-ben folyó munka során, hogy a hangsúly az egységes megközelítésen legyen, ne pedig a különbségeken. „Vannak egyeztetések, de úgy érzem, sokkal jobb kooperációt lehetne létrehozni a munkaadói érdekképviseletek között és a kamarákkal" - fejtegeti. Rövid távon Székely nem egységes szervezetben gondolkodik, ám többéves távlatban helyesli, hogy a kilenc szervezet három-négy csoportosulássá olvadjon össze. A jelenleginél egységesebb fellépést viszont akár egy-két hónap alatt megvalósíthatónak tartja. Mint mondja: „A VOSZ és mások részéről is olyan biztatásokat kaptam, hogy az MGYOSZ-szal nagy együttműködési készsége van az érdekképviseleteknek és a kamarának." Székely szerint a fő cél, hogy megpróbálják az ország napi-politika semleges, hosszú távú gazdasági érdekeit érvényesíteni, és e mögé valamilyen egyetértést kikényszeríteni a politikusoktól.
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Ittasan dolgozó buszsofőr ellen mondták ki az ítéletet

Nem jogerősen egy év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt az Egri Járásbíróság egy ittasan dolgozó buszsofőrt Egerben - közölte a Heves... Teljes cikk

Autószerelő drogdíler ellen emeltek vádat, aki műhelyében árulta a kábítószert

A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem, új pszichoaktív anyaggal... Teljes cikk

Ajándékötletek nyugdíjba készülő kollégáknak

Ha egy olyan kollégánk vonul nyugdíjba, aki különösen kedves számunkra, természetes hogy szeretnénk őt meglepni valamivel. De mi lehet a megfelelő... Teljes cikk

Kapcsolódó hírek