Európa és Közép-Ázsia foglalkoztatási jövőképe

NEMZETKÖZI MUNKAÜGYI SZERVEZET ERM/VII/D.6
Hetedik Európai Regionális Találkozó Budapest, 2005. február 14-18.

Konklúziók

1. Az ILO Hetedik Európai Regionális Találkozójának résztvevői üdvözölték a főigazgató Az ILO 2001-2004-es tevékenysége: együttműködés a változó környezetben (I. kötet) és Átmenetek kezelése: a tisztességes munka szabályozása (II. kötet) című jelentését.

2. A küldöttek megköszönték a magyar kormánynak, hogy Budapesten vendégül látta az eseményt, valamint a 2005. első felében az Európai Unió soros elnökségét ellátó Luxemburg kormányának, hogy a Regionális Találkozót európai uniós napirendjébe illesztette. A küldöttek nagyra értékelték az Európai Regionális Találkozó helyszínét és a magyar házigazdák vendégszeretetét.

3. A Találkozón képviselt tagállamok, munkaadói és munkavállalói szervezetek feltárták a köztük levő konvergencia számos területét, és az alábbi konklúziókban állapodtak meg:

A párbeszéd előmozdítása a közös jövő érdekében: Az ILO szerepe Európában és Közép-Ázsiában

4. Az ILO Európai Regionális Találkozója az egyetlen olyan intézményes regionális fórum, ahol az EU tagállamai, a Stabilitási Paktum a Dél-kelet-európai Rekonstrukcióért résztvevő országai, a Független Államok Közössége és az Európa Tanács összeül, hogy tripartit módon foglalkozzon a munka világát érintő közös kérdésekkel. Kelet- és Nyugat-Európát, valamint Közép-Ázsiát az összes különbségeivel együtt is összeköti földrajzi helyzete és történelme, a közös ILO-értékek. A régió kormányai, munkaadói és munkavállalói szervezetei megállapodtak abban, hogy a párbeszéden és az együttműködésen keresztül összefognak a demokrácia, a gazdasági felvirágzás és a társadalmi igazságosság közös jövőjének előmozdítása érdekében.

5. Ennek a közös Európa- és Közép-Ázsia-képnek számos elemét magukévá teszik a régió ILO-tagjai. Ezek az elemek magukban foglalják a növekedést és a versenyképességet, a több és jobb munkahelyet és a társadalmi kohéziót, az egyenlőséget és a tisztességet, a munkavégzéssel kapcsolatos alapelvek és alapjogok tiszteletben tartását. Az EU, a FÁK és a Stabilitási Paktum tagországaival folytatott ILO-együttműködésnek hozzá kell járulnia az olyan gazdaság- és szociálpolitikák megerősödéséhez, amelyek az esély és a védelem, az egyéni és a kollektív felelősség újszerű kombinációit kínálják a munka és az élet kulcsfontosságú átmeneteiben.

6. Magyarország, Kazahsztán, Luxemburg és Málta miniszterelnökének, az EU foglalkoztatási és szociálisügyi biztosának, és a sok munkaügyi miniszternek a részvétele megerősítette a valódi szociális párbeszéd központi fontosságát a globalizáció kihívásaival való szembenézésben.

A regionális és globális gazdasági integráció szociális dimenziója

7. A globalizáció és a gyors gazdasági integráció közös kihívásokat jelent az országok, a vállalatok és a dolgozók számára az európai és a közép-ázsiai térségben. A fokozódó gazdasági verseny, a tőkemozgás és a vállalati mobilitás ösztönözheti a gazdasági növekedést és az integrációt. A globalizáció szociális költségekkel is járhat, az ipari és vállalati szerkezetátalakítás formájában, amely munkahelyek elvesztéséhez, munkanélküliséghez, nagyobb egyenlőtlenséghez és bizonytalansághoz vezethet.

8. A dinamikus és versenyképes gazdaság olyan környezetet igényel, amely támogatja az állami és magán befektetéseket, a vállalati fejlesztést, amelyben a lendületes munkahelyteremtés biztosíthatja a töretlen haladást a teljes és termelékeny foglalkoztatás felé. A valódi szociális párbeszéd és a tisztességes munka megteremtése mint globális cél lényeges eszköz a mindenkinek esélyt kínáló tisztességes globalizáció eléréséhez.

9. A Globalizáció Szociális Dimenziójával foglalkozó Világbizottság "Tisztességes globalizáció: esélyteremtés mindenki számára" című jelentése alkalmas a nemzeti, regionális és nemzetközi szintű párbeszéd ösztönzésére a tisztességes munka mint globális cél előmozdításáról. Az ILO tripartit tagjai az európai és közép-ázsiai régióban osztják azt a közös véleményt, hogy nemzeti, regionális és globális szinten egyaránt nagyobb politikai koherenciára van szükség a gazdaság-, szociál-, pénzügy- és kereskedelempolitikák, valamint a munkával, a foglalkoztatással, a szociális védelemmel és a szociális párbeszéddel kapcsolatos alapvető elveken és jogokon alapuló tisztességes munka érdekében folytatott politikák között.
A Találkozó üdvözli az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének határozatát, amely felkéri a főtitkárt, hogy vegye figyelembe a Világbizottság ajánlásait az Ezredfordulós Fejlesztési Célok küszöbön álló áttekintése során. Az ILO és több más nemzetközi szervezet, valamint az EU készen áll, hogy továbbgondolja a Világbizottság által előterjesztett megközelítéseket.
10. Az ILO és az EU intézményei közötti értékes munkakapcsolat támogathatja a gazdaság- és szociálpolitikai koherenciát a multilaterális rendszeren belül, valamint a tisztességes munka regionális és világméretű előmozdítását célzó fejlesztési együttműködés kialakításában.

Kelet-nyugati együttműködés a tisztességes munkáért

11. A tisztességes munka előmozdítása érdekében a kormányoknak azon kell dolgozniuk, hogy erősítsék a koherenciát az IMF, a Világbank, a WTO és az ILO általuk is támogatott kereskedelem- és pénzügypolitikája, valamint munkaügyi és szociálpolitikája között. Erősíteni kell az IMF és a Világbank, a nemzeti hatóságok, a nemzeti munkaadói és munkavállalói szervezetek közötti konzultációt. Az ILO-nak folytatnia kell a szoros együttműködést a bretton woods-i intézményekkel, kölcsönösen tartva magukat megbízatásukhoz.

12. Az ILO-nak továbbra is támogatnia kell az együttműködést Közép-Ázsia, valamint Kelet- és Nyugat-Európa között, illetve a különböző szubregionális csoportosulásokon belül. Az ILO-nak erősítenie kell partnerségi kapcsolatait a donor országokkal és az Európai Bizottsággal a tisztességes munka elősegítését célzó intézkedésekhez nyújtott technikai együttműködés terén azokban az országokban, amelyek igénylik ezt a fajta támogatást. Mind a donor országokban, mind a támogatott országokban szoros konzultációt kell folytatni a munkaadói és a munkavállalói szervezetekkel.

13. Fokozott erőfeszítésekre van szükség annak érdekében, hogy a régió közvéleménye jobban megismerje az ILO-t, annak értékeit, munkaügyi szabályait és szakpolitikai intézkedéseit.

Irányítás és demokratikus intézmények

14. A jó irányítás, a gazdasági és társadalmi haladás, a korrupció elleni harc a demokratikus intézményekre támaszkodik, amelyek legitimációja a szabadon választott képviseletből, a hatékony szociális párbeszédből, a munkával összefüggő alapvető elvekből és jogokból, a törvényi szabályozásból táplálkozik.

Életciklusok és a munkával kapcsolatos átmenetek

15. Az ILO megbízatása átfogja a kulcsfontosságú átmeneteket az életben és a munkában. A Találkozó az alábbi négy elemet vitatta meg.

Jog a kezdéshez


16. A széles alapokon nyugvó minőségi oktatás biztosítja a munkás élet megalapozását. A régió sok országában a fiatalok számára nehéz az iskolából a munkába való átmenet. Ezért ajánlatos a foglalkoztatásba lépés integrált megközelítése, amely kombinálja egymással a makrogazdasági támogató intézkedéseket, valamint azokat a célzott intézkedéseket, amelyek az ifjúsági foglalkoztatás kínálati és keresleti, illetve mennyiségi és minőségi dimenzióira egyaránt irányulnak. A tartós munkaerőpiaci integrációt is elő kell mozdítani. A szakoktatási rendszerek, valamint a képzés és a munka egyéb kombinációi jelentős mértékben javíthatják a fiatal emberek foglalkoztatási kilátásait. Kifejezett elvárás a kormányokkal szemben, hogy a szociális partnerekkel konzultálva a nemzeti foglalkoztatási stratégiák kertében kezeljék a fiatal dolgozók igényeit. Az ILO-nak ösztönöznie kell a tapasztalatcserét azokról a mechanizmusokról, amelyekkel felmérhető és elismerhető a korábban szerzett gyakorlat, a korábban végzett tanulmányok. Üdvözlendő kezdeményezés az ENSZ, a Világbank és az ILO partnersége az Ifjúsági Foglalkoztatási Hálózatban. Az országokat ösztönözni kell, hogy csatlakozzanak a Hálózathoz.

Rugalmasság és biztonság egyensúlya


17. A vállalatok a globalizáció eredményeként erősödő versennyel és a gyorsan változó piacokhoz való alkalmazkodási kényszerrel néznek szembe. Egyes országokban jól működött az a politika, amely a foglalkoztathatóságot javító új képzési lehetőségek biztosításával törekedett a rugalmasságra és a biztonságra mind a vállalatok, mind a dolgozók számára. A rugalmasság és a biztonság kiegyensúlyozásának kritikus eleme a szélesebb nemzeti makrogazdasági stratégiák keretében folytatott tripartit szociális párbeszéd, a kollektív tárgyalás és a munkaügyi szabályozás tiszteletben tartása. Az ILO-nak bátran kell alkalmaznia tripartit konzultáció eszközét a rugalmasság és biztonság kérdésében, elő kell segítenie a jó gyakorlatok kölcsönös megismertetését, felismerve, hogy minden egyes megközelítésnek kontextus-specifikusnak kell lennie.

Munkaerő vándorlás

18. A régióban a munkaerő vándorlás növekvő jelentősége figyelhető meg. A jelenlegi bilaterális, regionális és nemzetközi mechanizmusok elégtelennek látszanak ahhoz, hogy a munkaerő vándorlást oly módon kezeljék, hogy érvényesüljenek a legális migránsok jogai. Az európai és közép-ázsiai országokra különösen érvényes a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 92. ülésszakának (2004) azon határozata, amely arra szólítja a tripartit feleket, hogy "dolgozzanak ki egy nem kötelező multilaterális keretet a munkaerő vándorlás jogi alapú megközelítésére, amely figyelembe veszi a nemzeti munkaerőpiaci igényeket". A migráns dolgozókra vonatkozóan tripartit konzultációkon keresztül kialakított nemzeti szakpolitikai intézkedéseknek biztosítaniuk kell a vonatkozó nemzetközi munkaügyi szabályokkal összhangban álló egyenlő bánásmódot. Ugyanakkor az ILO-nak elő kell segítenie azoknak a jó gyakorlatoknak a kölcsönös megismertetését, amelyek a migránsok jogainak védelme, az illegális női, férfi és gyermekmunkaerő kereskedelem felszámolása, a feketemunka megszüntetése, a rasszizmus, idegengyűlölet és diszkrimináció leküzdése terén kialakultak.

Időskori biztonság


19. A várható életkor hosszabbodása, valamint az egyéb demográfiai változások és foglalkoztatási trendek új kihívások elé állítják a nyugdíjrendszereket a régió legtöbb országában. Rendkívül fontos, hogy a társadalmilag befogadó és fenntartható nyugdíjakkal kapcsolatos szakpolitikai választási lehetőségekről szociális párbeszéd folyjon. A kihívásoknak való megfelelés érdekében az ILO felkérést kapott arra, hogy technikai segítséget nyújtson a tagoknak a régióban, és megkönnyítse a tapasztalatcserét a nyugdíjrendszerek megtervezése és működtetése területén.

Jó irányítás a munka világában
Alapvető munkavégzési elvek és jogok, nemzetközi munkaügyi szabályok

20. Az ILO maradéktalanul elkötelezett azon munkavégzési alapelvek és jogok mellett, amelyek a szervezkedés szabadságára, a kollektív tárgyaláshoz való jog tényeleges elismerésére, a gyermekmunka és a kényszermunka felszámolására, a foglalkoztatási és szakmai esélyegyenlőségre és egyenlő bánásmódra vonatkoznak. Az európai és közép-ázsiai régió közel áll ahhoz, hogy elérje az alapvető nemzetközi munkaügyi szabályok első egyetemes ratifikálását. Felszólítjuk azokat a tagállamokat, amelyek még nem tették meg, hogy még a Munkahelyi Alapelvek és Jogok Nyilatkozatának tizedik évfordulója előtt, jó időben ratifikálják a nyolc vonatkozó okmányt.

21. Ezeknek az okmányoknak az európai és közép-ázsiai - és valójában az egyetemes - jogban és gyakorlatban történő alkalmazása a tisztességes globalizáció egyik lényeges dimenziója. Az ILO-nak világszerte aktívan elő kell mozdítania, és támogatnia kell a munkavégzési alapelvek és jogok, valamint a nemzetközi munkaügyi szabályok maradéktalan érvényesítését.

22. Továbbra is számos probléma nehezíti a régióban a ratifikált nemzetközi munkaügyi szabályok, köztük a munkavégzési alapelvek és jogok érvényesítését, amint arra az Egyezmények és Ajánlások Alkalmazását vizsgáló Szakértői Bizottság jelentései, valamint az ILO-szabályokat felügyelő testületek megállapításai rávilágítanak. Ösztönözni kell a tagállamokat, hogy időben és maradéktalanul benyújtsák jelentéseiket a ratifikált okmányokról. Az ILO felszólítást kapott arra, hogy előmozdítsa a párbeszédet a régió országain belül és országai között, hogy kölcsönösen megismertessék egymással a végrehajtás során felmerülő problémákkal kapcsolatban kialakult jó gyakorlati megoldásokat.

23. A szervezkedési szabadság és a kollektív tárgyaláshoz való jog Belaruszban történt megsértésének eseteivel foglalkozó Vizsgáló Bizottság tevékenysége nyomán az ILO-nak szoros figyelemmel kell kísérnie a Vizsgáló Bizottság ajánlásainak hatását. Az ajánlásokat haladéktalanul és folyamatosan figyelemmel kell kísérni, és fel kell szólítani a belarusz kormányt, hogy működjön együtt azok maradéktalan végrehajtásában.

Szociális párbeszéd, tripartizmus és reform


24. A foglalkoztatás, a munkaügyi és szociálpolitika kérdései az egész térségben a reformról folyó viták középpontjában állnak. A globalizáció gazdasági és szociális reformokra ösztönöz, de a reformok nem lehetnek sikeresek erőteljes szociális párbeszéd nélkül, ideértve a szabad és korlátozásoktól mentes kollektív tárgyalásokat, valamint a tripartit és bipartit konzultációkat is. A közös problémákra az ILO-elveken és munkaügyi szabályokon, különösen a 87., a 98. és a 144. Egyezményen alapuló szociális párbeszéden és konzultációkon keresztül kialakított nemzeti megoldások szükségesek.

25. A kormányoknak elő kell segíteniük a munkaadói és munkavállalói szervezetek munkáját, szigorúan betartva a szervezkedési szabadság és az önkéntes tagság elvét, tartózkodva az olyan beavatkozásoktól, amelyek korlátozhatják az e szervezetekhez való szabad csatlakozás jogát. A függetlenség, a demokrácia és a reprezentativitás a hatékony szociális párbeszéd lényeges kelléke.

26. Az 1995-ös Varsói Regionális Konferencián elfogadott, majd a 2000-es Hatodik Európai Regionális Találkozón megerősített határozat fényében emlékeztetni kell azokat a kormányokat, amelyek még nem tették meg a szükséges lépéseket, hogy minden eszközzel (akár adókedvezménnyel is) ösztönözniük kell a szabad és független munkaadói és munkavállalói szervezetek taglétszámának növekedését.

27. A gazdasági és társadalmi reformok, a tisztességes munka előmozdítása mindenki számára erőteljes szociális párbeszédet igényel, hogy a globalizálódott gazdaság változó körülményeihez alkalmazkodó valódi megoldásokat sikerüljön találni.

Egyenlőség és jogok a munkában


28. A régióban mind a munkához jutásban, mind a munkavégzésben továbbra is probléma a diszkrimináció, amely alapulhat nemi hovatartozáson, etnikai származáson, politikai vagy vallási meggyőződésen, vagy egyéb okokon, így például életkoron, fogyatékosságon, szexuális irányultságon. A diszkrimináció-mentesség elve melletti elkötelezettség jelentősen erősödött. A nők és férfiak egyenlő munkájáért egyenlő bért elve megerősítésre szorul. Az ILO ösztönzést kapott arra, hogy szoros figyelemmel kísérje a munkaerőpiaci diszkriminációt, segítse elő a munkában való egyenlőséggel és jogokkal kapcsolatban kialakult jó gyakorlati megoldások kölcsönös megismertetését, különösen az ILO okmányok alkalmazásán keresztül.

Szociális védelem mindenkinek


29. Megerősödött az életciklusokon keresztül mindenkinek járó szociális védelem melletti elkötelezettség. A szociális védelem lényegi szerepet játszik a szegénység csökkentésében, a biztonság erősítésében, a gazdaság és a jövedelem konjunkturális ingadozásainak kiegyenlítésében. A térségben számos szociális védelmi rendszer fenntarthatósága általában a foglalkoztatottsági ráta, és különösen a nők, a fiatal és az időskorú dolgozók foglalkoztatottsága növekedésén áll vagy bukik. Szociális védelmi intézkedésekkel kell megalapozni a foglalkoztatásban való magasabb részvételi arányt, különösen a dolgozó nők esetében. Tovább kell fejleszteni a munka és a családi élet összeegyeztetését célzó intézkedéseket, az anyaság védelmét és a gyermekgondozást. Az ILO ösztönzést kapott arra, hogy különösen a kölcsönösen támogató jellegű szociális védelmi és foglalkoztatáspolitikai intézkedések területén erősítse a nemzeti és nemzetközi erőfeszítéseket a politikai koherencia, a technikai tanácsadás és a tapasztalatcsere eszközével.

Munkaügyi igazgatás

30. A munkaügyi igazgatási szervek kapacitását az egész térségben mind jobban korlátozza a pénzügyi és a humán erőforrások fokozódó szűkössége. A nemzeti törvényhozás keretében hatékony munkaügyi igazgatásra, illetve bíróságokra van szükség a munkakörülmények, a munkahelyi biztonság és egészség, a bérmegállapodások tiszteletben tartása, a munkaügyi felügyelet, a szakképzés, a foglalkoztatási szolgálatok területén ahhoz, hogy a munkaügyi kapcsolatok egészségesek, a gazdasági, szociális és munkaügyi eredmények jók legyenek. A kormányokat emlékeztetni kell arra, hogy a jól működő munkaügyi igazgatás milyen fontos a tisztességes munka szempontjából. Az ILO-nak fokoznia kell a munkaügyi igazgatásnak nyújtott támogatását.

Foglalkoztatás és vállalkozás


31. Felismerték annak fontosságát, hogy a gazdaság- és a szociálpolitika szintje a lehető legközelebb kerüljön a teljes foglalkoztatáshoz. Az ILO Globális Foglalkoztatási Agendájával összhangban ösztönözni kell egy sor intézkedést, így a stabil monetáris és fiskális politikát, a befektetéseket, a kereskedelem- és vállalatfejlesztést támogató környezetet, különösen a kisvállalatok és a szövetkezetek tekintetében, az egészséges vállalati mikrogazdasági gyakorlat által támogatott magas termelékenységet, a helyi intézmények innovációjának és egymás közötti együttműködésének előmozdítását, a mikrofinanszírozást is ideértve, az alapképzés és az egész életen át tartó tanulás erőteljes támogatását, a megfelelő munkaerőpiaci szabályozást, és a szociális védelmi rendszereket.

Befektetés, növekedés és foglalkoztatás

32. A befektetés, a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás régióban tapasztalható változatos trendjei különféle intézkedéskombinációkat követelnek. Ha az egyes országok igénylik, az ILO-nak a vonatkozó tripartit konszenzus esetén országelemzéseket kellene készítenie arról, hogy a kereskedelmi, fiskális, monetáris és munkaerőpiaci politikák milyen valószínűsíthető hatást gyakorolnak a tisztességes munkára. Ezek az elemzések hozzájárulhatnának a tisztességes munkát célzó nemzeti, regionális és globális szakpolitikai intézkedések kidolgozásához. A tanulmányokat tripartit találkozókon lehetne megvitatni, elősegítendő a tapasztalatcserét a tagok között a régióban.

Országprogramok a tisztességes munkáért


33. A tagállamokban az érintetteknek nyújtott ILO-támogatásokat mindinkább időhöz kötött és finanszírozott "tisztességes munkáért" országprogramok keretében kell előkészíteni és végrehajtani. Ezek a programok ENSZ-keretek között meg fognak határozni egy tisztességes munkát előmozdító ILO-stratégiát az egyes országok sajátos jellemzőivel és igényeivel összhangban. Az ILO ösztönzést kapott arra, hogy fokozottan támogassa a tapasztalatok és a jó gyakorlat cseréjét a régió országai, munkaadói és munkavállalói szervezetei között.

34. A tisztességes munkát célzó szakpolitikai intézkedések támogatása számára nagyon fontosak az időszerű és átfogó statisztikai adatok és ismeretek. Az ILO ösztönzést kapott arra, hogy kiépítse adatbázisát és elősegítse az ismeretek, tapasztalatok és jó gyakorlat cseréjét a régióban a tagok között.

A Találkozó konklúzióinak utófigyelése


35. Az ILO felszólítást kapott arra, hogy vizsgálja tripartit szubregionális és regionális találkozók tartásának lehetőségét a fontosabb politikai kérdések áttekintésére. Az ILO biztosítani fogja, hogy ezek az áttekintések összhangban legyenek a folyamatban levő regionális kezdeményezésekkel.

36. Az ILO technikai segítségének támogatnia kell a tripartit tagok fokozott képességét arra, hogy integrált intézkedéseket és szabályokat dolgozzanak ki a foglalkoztatási, szociális védelmi szakpolitikák és a szociális párbeszéd területén. Az Irányító Testület megbízást kapott arra, hogy elvégezze e konklúziók utófigyelésének félidei áttekintését.