Elégedettebbek életükkel a fiatalok

Nyolcezer 15 és 29 év közötti fiatal megkérdezésével készült el az Ifjúság2004 elnevezésű vizsgálat, amely tizenhárom témakör segítségével írja le a korosztály anyagi és szociális helyzetét, szabadidő-felhasználását életmódját és értékrendszerét.
A jelentés legáltalánosabb megállapítása, hogy folytatódik az ifjúsági korszak kitolódása: a fiatalok egyre hosszabb időt töltenek oktatási intézményekben tanulóként, később lépnek ki a munkaerőpiacra, későbbre tolódik az elköteleződés (élettársi kapcsolat vagy házasság), és az első gyermek vállalása is.
Későbbre tolódik a tartós kapcsolat vállalása
A négy évvel ezelőtti vizsgálathoz képest nem nőtt ugyan a nőtlenek, illetve hajadonok aránya, csökkent azonban a házasságban élők száma, míg 7 százalékkal többen élnek élettársi kapcsolatban. Továbbra is hamarabb kötelezik el magukat a nők, mint a férfiak: a férfiak 76, míg a nők 61 százaléka nőtlen vagy hajadon ebben a korban.

A 15-29 évesek családi állapota (Ifjúság2004)
Fotó: Magyarország.hu
Mindkét nem esetében későbbre tolódott a tartós kapcsolat vállalása. A legidősebb vizsgált korcsoportban, a 25 és 29 év közötti férfiaknál a négy évvel ezelőtti adatokhoz képest hét százalékkal csökkent a házasságban élők aránya, és ugyanennyivel nőtt az egyedülállóké. Ennél szembeötlőbb azonban ugyanebben a korosztályban a házas és az egyedülálló nők aránya: négy éve minden második 15-29 éves nő, azaz 55 százalék férjezett volt, szemben a mostaniak 43 százalékával. Ezzel párhuzamosan 27 százalékról 35 százalékra emelkedett a hajadonok aránya. Az életmód átalakulása, a tanulói életszakasz kitolódása ily módon leginkább a 25-29 éves nőket érinti.
A mintába került fiatalok egyötödének van már saját gyermeke, amely három százalékkal kevesebb, mint négy évvel korábban. Az elemzők szerint az alacsony gyermekszámot még ellensúlyozhatja, ha a későbbiekben terveznek gyermeket a fiatalok. A vizsgált korosztály mindössze 9 százaléka állítja határozottan, hogy nem akar gyermeket.

Az ábrából kiderül, a megkérdezett fiatalok hány százalékának életében következtek már be a felsorolt események
Fotó: Magyarország.hu
A fiatalok tíz százaléka nem tanul tovább
Az elmúlt négy évben 6 százalékkal nőtt a fiatalok részvétele az iskolai képzésekben, ami elsősorban a 25-29 évesek továbbtanulásának tudható be: míg 2000-ben mindössze 4 százalékuk járt iskolába, tavaly már 12 százalékuk. Az adatokból kiderül, nem változott jelentősen a középfokú oktatás szerkezete: a legtöbben továbbra is a szakközépiskola és a gimnázium között választanak, megállt azonban a szakmunkásképzőbe jelentkezők arányának korábbi csökkenése. Leginkább a főiskolára jelentkezők aránya növekedett.
Az oktatásban részvevők arányának emelkedése ellenére nem csökkent az alacsony végzettségű fiatalok aránya. Azok a fiatalok, akik már valamilyen kereső tevékenységet folytatnak - azaz befejezték iskoláikat - tíz százaléka mindössze általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Negatív jelenség az is, hogy az inaktívak körében erőteljesen növekedett az alacsony iskolázottságúak aránya, ami egyúttal arra utal, hogy sokan közülük kiszorultak a munkaerőpiacról.
A kutatás megerősíti a négy évvel ezelőtti felmérés azon tapasztalatát, hogy az alacsonyabb iskolázottságú szülők gyermekei kisebb eséllyel jutnak felsőfokú intézményekbe, számukra leginkább a szakmunkásképzők jelentenek lehetőséget.
Sokan félnek a munkanélküliségtől
Az elemzés készítői felhívják a figyelmet arra, hogy egyre több fiatal vállal munkát tanulás mellett, vagy tanul tovább már foglalkoztatottként. Így a vizsgált fiatalok 38 százaléka tanuló, kétötöde foglalkoztatott, öt százalékuk egyszerre tanul és dolgozik, hét százalékuk munkanélküli, és tíz százalékuk inaktív.
A munkanélküliség változatlanul a fiatalok legfőbb problémái közé tartozik. A megkérdezettek egyharmadaEredmények
Négy év alatt megkétszereződött a számítógéppel rendelkezők aránya.
A fiatalok 59 százaléka szokott internetezni.
Minden korosztályban nőtt a szabadidejükben sportolók aránya.
Alapvető változás nem történt a dohányzási szokásokban, emelkedett a naponta dohányzók és csökkent az egyáltalán nem dohányzók aránya.
A válaszolók 11 százaléka próbált már ki valamilyen drogot, 12 százaléka pedig rendszeresen használ. jelezte, hogy eddigi, nem túl hosszú munkaerő-piaci "élete" során volt már munkanélküli. Bár a felsőfokú tanulmányokat végzők közt is találunk olyanokat, akiket érintett a munkanélküliség (5-10 százalék), a probléma igazán azoknál jelentkezett, akik nem tudtak vagy nem akartak hosszan az iskolarendszerben maradni. A probléma súlyát jelzi, hogy ez az élethelyzet csupán mintegy háromtizedüknél (29 százalék) tartott három hónapnál rövidebb ideig, a fiatalok zöme ennél hosszabb ideig volt kénytelen elszenvedni a munkanélküliséget. A fiatalok jelentős része tart attól, hogy az iskolák elvégzése után nem talál munkát, vagy elveszíti jelenlegi munkahelyét.
Fontosabb a lakás minősége, mint az önállósodás
A 15-29 éves fiatalok 36 százaléka már önálló életvitelt folytat, egyedül vagy saját családjával él. A megkérdezett fiatalok kétharmada szüleivel él. Egyötödük él saját vagy házas-/élettársa lakásában, házában, a fennmaradó 14 százalék bérelt lakásban, kollégiumban, ismerősöknél lakik az év legnagyobb részében. A szüleikkel együtt lakók valamivel elégedettebbek lakáskörülményeikkel, mint azok, akik saját lakásukban élnek; ez arra utal, hogy az önállósodási vágy kisebb probléma, mint a lakás más méret- vagy minőségbeli hátrányai.
A fiatalok több mint fele jónak vagy megfelelőnek ítélte meg családja anyagi helyzetét, akik félre tudnak tenni, azok leginkább lakáskorszerűsítésre, lakásfelújításra gyűjtenek, vagy tartalékolnak.

A család anyagi helyzetének megítélése (Ifjúság2004)
Fotó: Magyarország.hu
A drog jelenti a legnagyobb feszültségforrást
Négy év alatt jelentősen megváltozott a fiatalok által problémának tartott témakörök rangsora. Napjainkban a 15-29 évesek számára a drogok elterjedése jelenti a legfontosabb feszültségforrást, míg korábban ez a problémaNem változott a vallásosak aránya
Négy év alatt alig változott a vallásosság a fiatalok körében. Ötvennyolc százalékuk tartja vallásosnak magát (10 százalék egyházi tanítások szerint, 48 százalék pedig a maga módján), és 37 százalék jelenti ki, hogy nem vallásos. csak az ötödik helyen állt. A kábítószerkérdés mellett a másik devianciaforrás, az alkohol elterjedése is bekerült a négy legfontosabb ügy közé. A legfiatalabb korosztály - a 15-19 évesek között - az átlagosnál is nagyobb problémának látja a drog és az alkohol terjedését. A 20-24 éveseket a munkanélküliség, a legidősebbeket pedig a jövő problémái, a kilátástalanság és a céltalanság aggasztja a leginkább.
Elégedettebbek az életükkel a fiatalok
A szabadidő eltöltését vizsgálva a kutatók azt tapasztalták, hogy nem javultak a fiatalok olvasási szokásai, növekedett azonban a passzív szórakozás, azaz a televíziónézés aránya.
A soha nem látogatott intézmények korcsoport szerint (2004)
15-19 éves 20-24 éves 25-29 éves
Könyvesbolt 34 33 36
Videó-, DVD-kölcsönző 47 49 58
Könyvtár 28 42 53
Multiplex 21 23 33
Artmozi 68 67 70
Múzeum, kiállítás 35 42 49
Hangverseny 76 76 81
Színház 35 45 47
Opera 86 87 87

A materiális értékek (anyagi javak, jövedelem, karrier) felől a posztmateriális (emberi kapcsolatok, kulturális értékek, szabadság) felé mozdult el az utóbbi négy évben a fiatalok értékpreferenciája, a legfontosabbnak azonban továbbra is a családi biztonságot tartják. Összességében több mint kétszer annyian elégedettek életükkel, mint négy évvel korábban.
Szerepet kapnak a döntéshozatalban az ifjúsági szervezetek
Szükség van az akadálymentesítésre
Csak minden tizedik fiatal érzi úgy, hogy megfelelő ismeretekkel rendelkezik a fogyatékosokról. Bár a fiatalok a leginkább érzékenynek, gyengének, kiegyensúlyozatlannak és inkább taszítónak mint vonzónak látják a fogyatékosokat, nem tapasztalható körükben diszkrimináció. A korosztály több mint fele szívesen fogadna fogyatékost a szomszédjába, és 79 százalékuk szerint még akkor is szükség van az akadálymentesítésre, ha az sokba kerül. A kutatást bemutató tájékoztatón Göncz Kinga ifjúsági miniszter elmondta, a felvetett problémák egy részére választ adhat a hamarosan parlament elé kerülő ifjúsági törvény. Az elszigetelődést, az inaktivitást csökkentheti, hogy a jogszabály önkormányzati normatívát határoz meg arra a célra, hogy helyi közösségi terek jöjjenek létre, melyeket a fiatalok igényük szerint használhatnak fel sporttevékenységre, zenekari próbákra.
A törvény megteremti a struktúrát ahhoz, hogy az ifjúsági szervezetek partnerként jelenhessenek meg a döntéshozás különböző szintjein. Ennek értekében ifjúsági tanácsokat kell majd létrehozniuk az önkormányzatoknak, a nagyobb településeknek pedig ifjúsági stratégiát és cselekvési tervet kell készíteniük.