Álláskeresői kérdésekre válaszolt Dr. Szöllősi Ágnes karriertanácsadó

Két kisgyermekkel álláskeresés

A kérdésem a következő: két gyermekes anyaként van esélyem ön szerint
állást találni? A nagyobb 3 éves, a pici 3 hónapos, de két éves kora
előtt el kell helyezkednem. A bébik előtt multinacionális logisztikai
cégnél dolgoztam Győrben adminisztratív munkakörben teamkoordinátorként.
A végzettségem középfokú számvitel suli és valamennyit tudok angolul, a
számítógép nem jelent problémát, jobban értek hozzá, mint amit manapság
felhasználói szintnek mondanak... Jelenleg még alkalmazásban állok, de
el kellett költöznünk Győrből Zalaegerszegre, így nem tudok visszamenni
a munkahelyemre, itt Zalaegerszegen kell állást találnom. Tanulni is
hajlandó lennék, csak a tanfolyamok nagyon drágák, a munkaügyi
központban pedig csak akkor tudnak segíteni, ha már gyes-t kapok majd,
az pedig késő. Félek a diszkriminációtól, ha meglátják az
önéletrajzomban, hogy van két gyerekem, szóba sem állnak velem. Pedig
tudok keményen dolgozni, jó a szervező és a problémamegoldó képességem,
hisz eddig 12 ember munkáját kellett irányítanom és élveztem a kihívást.
Most 3 hónapos a pici, de már most kell arra gondolni, hogy hová megyek
dolgozni, mert ha lejár a gyed, akkor késő lesz. És sajnos a problémám
nem egyedi, rengeteg kismama küzd ezzel, mi az amit tehetünk?!

Dr. Szöllősi Ágnes: Lehet, hogy már le is telt a gyed, mire ezt a választ megkapja. Én elég kevés esélyt látok arra, hogy cégnél el tudjon helyezkedni egy három éves és egy három hónapos gyermek mellett, hacsak nincs családi vállalkozásuk, és saját cégüknél vállal munkát. Az igazat megvallva az lenne célszerű, ha a gyerekekkel otthon tudna maradni, és otthon végezhető munkáért kapna fizetést, hiszen egy három éves, de különösen a három hónapos gyerek nagyon igényli az egész napos, sőt, 24 órás anyai gondozást. Számviteli végzettsége ideális feltételeket teremt Önnek a távmunkához, de helyzete attól függően nehezebb vagy könnyebb, hogy van-e ismeretsége új lakóhelyén, Zalaegerszegen, és talál-e olyan munkáltatót, könyvelő irodát, amely szívesen fogadja az Ön távmunkára jelentkezését.

Ha nincs ismerőse, aki beajánlhatná, a helyi napi és hirdetési újságban, a helyi TV-ben adjon fel pár soros hirdetést, és kiderül, hogy tud-e ilyen formában dolgozni.

A távmunka olyan munkavállalási forma, amely nagy önszervezést, nagyon jó időbeosztást igényel, de minthogy már volt 12 beosztottja, ezért gondolom, hogy ha mások munkáját jól tudta szervezni, koordinálni, akkor a saját idejét és energiáit is jól be tudja osztani.

(A kismamák munkaerőpiacra való visszatérését két nonprofit szervezet is segíti. A Jól-Lét Közhasznú Alapítvány - www.jol-let.com, és a Regina Közhasznú Alapítvány - www.reginanet.hu - a szerk.)


Villamosmérnökként munkanélküli Kelet-Magyarországban

Elkeseredettségemben kérek segítséget öntől. Nem is számomra,
hanem a páromnak lenne szüksége az ön segítségére. Júniusban
elvesztette az állását, azóta próbál újra elhelyezkedni, de nincs semmi
sikerélménye és már teljesen fel is adta. Mindig azt mondja, hogy őt
úgyse veszik fel, nem kell sehova.
Villamosmérnök a végzettsége, 27 éves és az újsághírek szerint ez
egyik legkeresettebb szakmája van, van némi tapasztalata, angolul egy
kicsit beszél. Volt több fejvadász cégnél, és állásajánlóknál, de
mindenhonnan elutasítást kapott, vagy éppen választ sem. Sehova
nem hívták be másodszorra. Önbizalmát ezért teljesen elveszítette.
Arra gondoltam, hogy személyes tanácsadásra lenne szüksége, amely
során felerősítenék benne a pozitívumokat, hogy arra tudjon
koncentrálni, ha elmegy egy interjúra és ne arra, hogy őt ide sem
fogják felvenni.
A negatívumok az önéletrajzában: nem beszél jól angolul, gyakran
váltott munkahelyet, nem volt 2 évnél tovább egy helyen, és már fél
éve nincs munkahelye.
Én emberileg másképp tudom megítélni, mint egy munkatárs vagy
főnök, de szerintem lelkiismeretesen dolgozik és alaposan, precízen is,
bár ez a gyorsaság rovására megy. Kreatív és jó munkatárs, könnyen
beilleszkedik.
Önbizalmát már én sem tudom táplálni, mert én magam sem vagyok
biztos a dolgainkban.
Azért fordulok önhöz, hogy tudna esetleg ajánlani olyan valakit Borsod,
Szabolcs vagy Hajdú megyében, akihez el tudna menni és segítséget
tudna nyújtani. 1-2 alkalommal Pestre is fel tudna menni.

Dr. Szöllősi Ágnes: Tapasztalatból mondom, hogy nem a villamosmérnökök a munkaerőpiac leghátrányosabb szereplői. A felsőfokú végzettségűek között sem ők azok, akik a legkisebb eséllyel pályázhatnak állásra, de még a mérnökök között sem ők a sereghajtók. Nem írta, de én nagyon remélem, hogy a férje regisztráltatta magát a helyi Munkaügyi Központban. Ha igen, akkor hivatalosan is részt vehet olyan - a Munkaügyi Központ által szervezett, - az álláskeresést, az elhelyezkedést segítő klubfoglalkozásokon, tréningeken, amelyeket a munkanélkülieknek szerveznek.
Ha van valamilyen hiányosságunk, akkor érdemes a ránk szakadt szabadságot kihasználni, és hiányosságainkat pótolni. Pl. az álláskeresés mellett a nyelvtanulásra is lehet időt fordítani, hogy munkaerőpiaci értékünket növeljük, ugyanis a munkanélküliek számára nyelvtanfolyamokat is szerveznek, amelyekről szintén a helyi Munkaügyi Központban tájékozódhatnak.
A munkanélküli számára nagyon fontos a család, a baráti környezet segítsége, támogatása; az pedig különösen fontos, hogy a családi és a baráti környezet éreztetni tudja a munkanélkülivel, hogy bízik abban, hogy sikerülni fog neki hamarosan elhelyezkedni. Nem jó, ha a hiábavaló álláspályázatok miatt a férje mellett vagy helyett Ön is elcsügged.

Hátrányos térségben az álláskeresés még nehezebb, de akkor sem az a legnagyobb segítség, hogy helyette keresünk állást, megoldást, hanem az, hogy az átmeneti kudarc, együttérzés ellenére biztatni tudjuk állástalan családtagunkat, és elhitetjük vele, hogy valóban ő is ugyanolyan eséllyel indul az állásra pályázók között, mint bári más. Ha a térségben valóban nincs munkalehetőség, akkor az egész családnak fel kell készülni arra, hogy utazni kell, mert a munkanélküli állást csak távolabb kap.

Fogtechnikusból webdesigner: nem egyszerű a váltás

29 éves vagyok és jelenleg fogtechnikus vagyok egy vidéki laboratoriumban.
Késöbbiekben szakmát szeretnék váltani éspedig számitástechnikai területen szeretnék elhelyezkedni. Engem már régebb óta foglalkoztatott a számitástechnika
föleg a web design, DTP. Én mondhatom, hogy sokat tanultam meg magamtól otthon ( Photoshop, Illustrator, HTML, Dreamweaver, Quarkxpress, Flash) és emellett elvégeztem Pesten egy DTP tanfolyamot is. Mar régebb óta keresgéltem interneten állást ilyen területen, voltak és szoktak lenni néha ilyen hirdetések, de mind azt várják el, hogy legyen 2-3 év tapasztalat. Ez nagyon fölháboritó mert a pályakezdőnek vagy annak aki váltani szeretne mint ahogy én, nem kap lehetöséget, habár már nem tudom hány helyre küldtem már önéletrajzot és referencia munkákat. Ezenkívül még angolul is beszélek, van középfokú nyelvizsgám is. Most már tehetetlenül állok e dolog előtt. Olyat is hallottam, hogy vannak akik felvesznek ilyen fiatal palyakezdőket minimálbérért és agyondolgoztatják. Nagyon bosszantó.
Most első éves vagyok egy műszaki főiskolán, és nem tudom, hogy mi lesz ha elvégzem. Sikerül váltani vagy nem?

Dr. Szöllősi Ágnes: Öné minden elismerésem, azért, hogy pályamódosításra szánta el magát, hogy konkrét elképzelése és - úgy látom, hogy - szilárd elszántsága, kitartása is van arra vonatkozóan, hogy a jövőben az informatikával, konkrétan web-design-nal foglalkozzon. Ne vegye zokon, hogy nem akarják Önt foglalkoztatni informatikusként, webszerkesztőként a főiskolai tanulmányai első évében!

Ha Önnek olyan problémája lenne, hogy profi fogtechnikusra lenne szüksége, Ön sem egy három hónapja tanuló fogtechnikusra bízná egy porcelán híd vagy egy komolyabb pótlás elkészítését. Egyébként szerintem nem annyira rossz a helyzete, mint Ön gondolja! Jelenleg van egy viszonylag jó szakmája, van kereslet a munkája iránt, nem valószínű, hogy a létszámleépítés veszélye fenyegeti, mert nincs piaca a fogtechnikusok szolgáltatásának. Munka mellett tud tanulni, és készül egy olyan pályára, amelyet eddig hobbyként művelt.

Én az Ön helyében egy web-szerkesztő csapathoz szegődnék, hogy eleinte kisegítő, asszisztensi munkára alkalmazzanak, és már a főiskolai tanulmányaim alatt minél több gyakorlatot szerezzek, akikkel az évek során egyre több projektben együtt dolgozhatnék, és csak fokozatosan adnám fel jelenlegi munkámat.