Megjelent: 18 éve

Összefoglaló a 2006. január elsejétől hatályba lépő jogszabály-módosításokról, intézkedésekről

Módosul a Munka Törvénykönyve - a szociális partnerek bevonásával

Minimálbér

A munkavállalók garantált bérminimumai 2006-2008. évre az Országos Érdekegyeztető Tanácsban született megállapodás szerint: a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi összege 2006. január 1-től 62. 500 Ft-ra, 2007. január 1-jétől 65.500 Ft-ra, 2008. január 1-jétől pedig 69.000 Ft-ra emelkedik.
A 2006-ra meghatározott minimálbér járulékokkal csökkentett összege meghaladja a legutóbbi, KSH által közzétett, egyszemélyes háztartásra számolt létminimum mértékét.
A legalább középfokú képesítéssel betölthető munkakörökben az alábbi, a Munka Törvénykönyve [1992. évi XXII. törvény, Mt.] módosításával - új jogintézményként - állapították meg a garantált bérminimumokat, melyeknek megállapodás szerinti mértéke a mindenkori minimálbér százalékában:

- 2006. július 1-jétől 0-2 éves, a munkavállaló által betöltött munkakörben eltöltött gyakorlati idő esetén 105%, legalább két év gyakorlati idő esetén 110%,
- 2007. január 1-jétől 0-2 éves gyakorlati idő esetén 110%, legalább két év gyakorlati idő esetén 115%,
- 2008. január 1-jétől 0-2 éves gyakorlati idő esetén 120%, legalább két év gyakorlati idő esetén 125%.


Munkaerő-kölcsönzés

A cél az volt, hogy a munkaerő-kölcsönzés ne jelenthessen kiskaput a közterhek megfizetésének kötelezettsége alól, a munkáltatók ne alkalmazhassák a kölcsönzés intézményét visszaélésként a munkavállalókkal szemben.

A törvény a következő garanciákat tartalmazza:
- A törvény gátat kíván szabni annak, a gyakori visszaélésnek, miszerint a munkáltató másik céget hoz létre azért, hogy saját munkavállalóit az foglalkoztassa a munkaerő-kölcsönzéshez kapcsolódó szabályok szerint, s e feltételekkel az eredeti munkáltató számára a dolgozókat visszakölcsönözze. A törvény megtiltja a munkaerő-kölcsönzést, ha a munkavállaló korábban a kölcsönvevőnél állt munkaviszonyban, illetve, ha a két munkáltató egymással tulajdonosi kapcsolatban áll.
- A kölcsönbeadó által feketén foglalkoztatott munkavállalók kölcsönzésének megelőzése érdekében a törvény előírja, hogy a kölcsönbeadó köteles legkésőbb a munkavállaló munkába állásáig igazolni a kölcsönzést (bejelenteni az Egységes Munkaügyi Nyilvántartásba). Az igazoló okirat másolatát a kölcsönvevő részére pedig át kell adnia.
- Ha nem kötöttek munkaszerződést, illetve a megkötött munkaszerződés nem felel meg a kölcsönzésre vonatkozó szabályoknak, akkor a munkaviszonyt - a munkaviszony létesítésének időpontjától - a kölcsönvevővel közvetlenül létrejöttnek kell tekinteni. Ez egyúttal megfelel annak a polgári jogi általános jogelvnek, hogy a színlelt szerződést a leplezett szerződés szerint kell megítélni. Ez az új szankció érdekeltté teszi a kölcsönvevőt a legálisan alkalmazott munkavállalók kölcsönzésében.
- Az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének érvényesítése érdekében a törvény kimondja, hogy ha a kölcsönzött munkavállaló legalább 6 hónapig dolgozott a kölcsönbevevőnél, akkor ettől kezdve az ugyanazon munkakört ellátó munkavállalókkal azonos személyi alapbérre (műszakpótlékra, rendkívüli munkavégzésért járó díjazásra, továbbá ügyeleti, készenléti díjazásra) jogosult. Ha a kölcsönzött munkavállaló - határozatlan idejű kölcsönzés esetén - egy éve, - határozott idejű kölcsönzés esetén - két éve dolgozik a kölcsönvevőnél, a jogosultsága valamennyi, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatásra kiterjed.


A teljesítmény korrekció (kiigazítás)

Az a gyakori munkáltatói magatartás, mely szerint teljesíthetetlen normák alkalmazásával a minimálbér kifizetését sem biztosítják sokhelyütt a dolgozóiknak, mindenképpen változtatást igényelt.
- A törvénymódosítás szerint teljesítménybér-korrekció szükséges annál vállalkozásnál - illetve a munkavállalók azonos tevékenységet végző csoportjánál -, ahol:
- az átlagos teljesítményszázalék nem éri el a 100%-ot, és
- a létszámnak legalább a fele 100% alatt teljesít.

A kiigazatási eljárás az átlagosan teljesítők számára abban az esetben is garantálja a minimálbér kifizetését, ha ez az átlagos teljesítmény a munkáltató által megállapított normák alapján 100% alatt marad. A kiigazítást követően is 100% alatt maradó teljesítmény esetén továbbra is jogszerűen lehet minimálbér alatti teljesítménybért fizetni.


Kismama - munka - lehetőség

2006. január elsejétől a GYES mellett - ha a gyermek elmúlt egy éves - a kismama minden korlátozás nélkül, akár napi nyolc órában is munkát vállalhat. Munkajogi védettsége a GYES igénybevételének idején végig fennmarad. Erről is szól a Munka Törvénykönyvének módosítása.

Elkészült a Munkaügyi Ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. Törvény módosítása.

- Módosultak a bírságtételek (30 ezertől - 20 millió forintig terjed az eddigi maximum 6 millió helyett). De bírság kiszabására már akkor is sor kerülhet, ha a munkaügyi jogszabály megsértése csupán egy munkavállalót érint, azonban a jogsértés súlyos. Differenciált bírságtételek jelennek meg attól függően, hogy a munkáltató egy vagy több jogsértést követ el, illetve abból a szempontból, hogy a jogsértések csak egy vagy több munkavállalót érintenek-e.

Differenciál a szabályozás abból a szempontból is, hogy a foglalkoztató hány alkalmazottat foglalkoztat, egyéni vállalkozónak nem minősülő munkáltató követi-e el a jogsértést, illetve aszerint is, hogy a munkaügyi ellenőrzés első alkalommal vagy ismételten állapította-e meg ugyanazt a munkaügyi jogsértést.
- A Munkaügyi Ellenőrzést Támogató Tanács jeleníti meg a törvényben a társadalmi kontrollt (jogszabályok betartása, ajánlások).

- Államháztartásról szóló (92. évi XXXVIII.) Törvénynek a központi költségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból nyújtott - támogatásokra vonatkozó követelményei egészülnek ki egy további feltételrendszerrel. E szerint hangsúly helyeződik a rendezett munkaügyi kapcsolatokra. Állami támogatást csak azok a cégek kaphatnak, amelyek eleget tesznek a törvények diktálta feltételeknek - például fel sem merül a szerződés nélküli foglalkoztatás kérdése.

- A foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele valósul meg a mikro- kis -és középvállalkozásokra vonatkozó járulékkönnyítéssel.

- 2006. január 1-jétől egy éven át mentesül a munkáltatói járulékfizetés alól az a 250 fő alatti vállalkozás és non-profit szervezet, amely létszámbővítéshez legalább 3 hónapja regisztrált munkanélkülit alkalmaz.
- A minimálbér 130%-áig biztosított járulékkedvezményt az a munkáltató veheti igénybe, aki vállalja a munkavállalók egy éves továbbfoglalkoztatását.
- 300 ezer álláskereső juthat így munkához, 900 ezer vállalkozás kap ezáltal lehetőséget fejlődésre, bővítésre.

- A közszféra korszerűsítése céljából január 1-jétől kiszélesedik a "prémium évek" program, melybe bekapcsolódhatnak most már azok is, akik 5 évvel állnak nyugdíjazásuk előtt (eddig csak 3 évvel korábban volt erre lehetőség).

- A programban résztvevők illetményük 70%-át kapják a jelenlegi 60%-kal szemben.
- Emellett a versenyszférában is biztosított számukra a munkavégzés lehetősége.
- A program kapcsán lehetőség nyílik a családi élet és a munka összehangolására, s a részmunkaidős foglalkoztatásra is a közszférában.

- A "Lépj egyet előre" programmal tízezrek számára tesszük lehetővé a gazdasági igényekhez igazodó szakképesítés megszerzését. Az elhelyezkedési lehetőséget növelő, ingyenes képzésben részt vehet aki:
- ugyan nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel, de szeretne szakképzésben részesülni,
- rendelkezik általános iskolai végzettséggel, de nincs szakképesítése,
- szakképesítéssel rendelkezik, de szakmája elavult és új, piacképesebb szakmát szeretne tanulni,
- érettségizett, de szakmát akar elsajátítani.
- Az állam a teljes képzési költséget állja, és ezen túlmenően utólagos, egyszeri, a minimálbér egyhavi összegének megfelelő támogatásban részesülnek majd azok, akik sikeresen befejezik a tanulást, szakképzettséget szereznek.
- Mindehhez 4 milliárd forint áll rendelkezésre 2006. január 1-jétől pályázat útján.

A felnőttképzési támogatási rendszer célja, hogy a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévők díjmentes képzésben részesülhessenek, és így munkához jussanak. Ennek érdekében módosul a felnőttképzésről szóló (2001. évi CI. törvény), a felnőttképzési célú keret felhasználásáról szóló (8/2003. VII. 4.) FMM rendelet, valamint a felnőttképzési normatív támogatás tárgyában új (206/2005. X.1.) rendeletet adott ki a kormány.

- Normatív támogatásban kizárólag azon intézmény részesülhet, amely gondoskodik a résztvevők továbbfoglalkoztatásáról.
- Változás a rendszerben, hogy ingyenessé vált az első OKJ-s szakképesítés megszerzése, 50 év felettiek esetében pedig a második, amennyiben garantált a munkalehetőségük.
Szintén díjmentes lesz a fogyatékkal élők szakmai-, nyelvi- és általános képzése.
- A támogatás odaítélésére prioritási sorrend alakult ki, hogy egyszerűbben kezelhetővé váljon az igénylési rendszer.
Ezen kívül hazai forrásból támogatjuk a szomszédos államokban élő magyarok képzését is.
- Átalakult a regionális képző központok feladat- és finanszírozási rendszere. A változás lényege, hogy alaptevékenységként ingyenes képzést nyújtanak:
- a hátrányos helyzetben lévőknek,
- a munkaviszonyban állóknak, ha rendszeres foglalkoztatásuk képzés nélkül nem megoldható, vagy munkájuk 1 éven belül megszűnik, és ezt a munkaadójuk előzetesen közölte velük valamint az illetékes munkaügyi központtal,
- a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter által meghatározott csoportba tartozóknak,
- azoknak, akik nem tartoznak az eddig felsoroltak közé, de az első - 50. életévét betöltött személy esetén a második - szakképesítést szerzik meg, illetve fogyatékkal munkát vállalókként szakmai, nyelvi, vagy általános képzésben vesznek részt.
Ingyenes képzésben vehetnek részt azok is, akik a központi program vagy az EU által támogatott program célcsoportjába tartoznak,
Illetve az Állami Foglalkoztatási Szolgálat alkalmazásában állnak, így a hivatal által javasolt, valamint a miniszter által jóváhagyott képzési tervben vesznek részt.


Módosulnak a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához nyújtott támogatás feltételei. Az új finanszírozási rendszer 2006. január elsején lép életbe, de 2007. június végéig kapnak türelmi időt a cégek, hogy rendszerüket átalakítsák.
- A változtatás lényege: a rendszer igazságosabb legyen, és ne teremtsen lehetőséget visszaélésekre, mint eddig. Az állami támogatást az kapja, aki valóban rászoruló - vagyis megváltozott munkaképességű munkavállalót ténylegesen alkalmaz.


Az új támogatási rendszer három elemből áll:
- a bértámogatás, amely a megváltozott munkaképességből adódó alacsonyabb termelékenység kompenzálására szolgál;
- a költségkompenzációs támogatás szabályai alapján megtéríthetők a munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódó egyes költségek,
- rehabilitációs költségtámogatásban azok a közhasznú szervezetként működő közhasznú társaságok részesülhetnek, amelyek olyan személyek foglalkoztatására is kötelezettséget vállalnak, akiknek a nyílt munkaerő-piacon nincs reális esélyük a munkavállalásra. Ebben az esetben szinte minden olyan költség megtéríthető, amely a foglalkoztatáshoz szükséges.

Bővül a támogatással érintett munkavállalók és munkáltatók köre:
- a támogatás jelenlegi kedvezményezettei azok a munkavállalók, akiknek munkaképessége legalább 40 %-ban csökkent; az új szabályok alapján támogatható a foglalkoztatás abban az esetben is, ha a munkaképesség-csökkenés mértéke a 40 %-ot nem éri el, azonban a munkavállaló - egészségi állapota miatt - foglalkozási rehabilitáció nélkül tovább nem foglalkoztatható,
- jelenleg csak a legalább 20 főt foglalkoztató gazdálkodó szervezetek (Bt. Kft. Rt. stb.) és a szociális foglalkoztatók igényelhetnek támogatást; a jövő évtől kezdődően támogatásban részesülhetnek az egyéni vállalkozók és a non-profit szervezetek is.

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatására irányuló új rendszer bevezetésével
- nem csökken az egy munkavállaló foglalkoztatásához nyújtható támogatás összege,
- átlátható, kiszámítható rendszer támogatja a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő, olyan munkavállalók foglalkoztatását, akiknek munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodás miatt csökkentek,
- azonos mértékű bértámogatásban részesülnek a védett és az integrált foglalkoztatást biztosító munkáltatók,
- a munkáltatók számára nyújtható támogatások megfelelnek az európai uniós versenyszabályoknak.

Forrás: FMM Sajtófőosztály
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Átadták a Kerékpárosbarát Munkahely díjat

A 2023-mas pályázatra 29 település és 37 munkahely jelentkezett. Teljes cikk

Hornung Ágnes: a munka és a magánélet összehangolása kiemelten fontos

A családokért felelős államtitkár elmondta, hogy a kormány még nagyobb hangsúlyt akar fektetni a családok "testi-lelki-szellemi egészségének" elősegítésére. Teljes cikk

Megérkezett a számlákra a Babakötvény után járó éves állami támogatás

Évi 12 ezer forint állami támogatás azoknak jár, akik egy év alatt legalább 120 ezer forintot tesznek félre ebben a megtakarítási formában -... Teljes cikk

Kapcsolódó hírek