Munkabiztonsági célvizsgálat az építőiparban

Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) sajtótájékoztatón számolt be az építőiparban közel 3500 munkaterületen tartott célvizsgálat tapasztalatairól. Barna László, az OMMF elnökhelyettese elmondta, hogy július 18. és november 30. között a munkabiztonsági felügyelők 80 százalékát az építőipari célvizsgálat ellenőrzéseire összpontosították. Kérdésre válaszolva hangsúlyozta: a hiányosságokat kifejező százalékok lényegében évek óta stagnálást jeleznek. A most tartott célvizsgálat viszont eredményeket hozhat, az akció hatására a munkáltatók jobban odafigyelnek a munkabiztonsági szabályok betartására. Ezt jelzi, hogy a felügyelők az akció végén már kevesebb munkabiztonsági hiányosságot találtak az építkezéseken, mint a célvizsgálat kezdetekor.

A főfelügyelőség vezetői tájékoztatták az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavédelmi bizottságát az építőipari célellenőrzés eredményeiről. Borhidi Gábor, a szakbizottság munkavállalói ügyvivője a sajtótájékoztatón elmondta: lényeges, hogy valamennyi munkahelyen megválaszthassák a dolgozók a munkavédelmi képviselőjüket. A törvény szerint ez valamennyi, ötvennél több dolgozót foglalkoztató cégnél kötelező, de az ennél kisebb létszámú vállalkozásoknál is lehetőség van erre. (Becslések szerint a cégek 60-70 százaléka tett eleget a törvényi kötelezettségnek, s választott munkavédelmi képviselőt.)

A munkavédelmi képviselő a szakszervezeti tisztségviselőkhöz hasonló munkajogi védelemben részesül, tehát ha intézkedést javasol a munkabiztonsági hiányosságok miatt a munkáltatónak, ezért nem érheti hátrány. Ezek a munkavédelmi képviselők mindig a munkahelyen vannak, a legtöbbet tehetik a munkabiztonsági hiányosságok felszámolásáért. A munkáltatók ugyanakkor idegenkednek megválasztásuktól, mert olyan embereknek tartják őket, akik mindig akadékoskodnak - jegyezte meg a munkavállalói ügyvivő.

Pedig a munkáltatók nagy összegű munkavédelmi bírságok kifizetését spórolhatnák meg a munkavédelmi képviselők megválasztásával. A törvény szerint valamennyi munkáltatónak kötelessége rendszeresen konzultálni a dolgozókkal, vagy azok képviselőivel a munkabiztonság helyzetéről. Ezért is érdemes munkavédelmi képviselőt választani még a kisebb létszámú cégeknél is, mert könnyebb egy személlyel konzultálni, mint valamennyi dolgozóval - húzta alá a szakbizottság ügyvivője.

A sajtótájékoztatón Papp István, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség elnöke elmondta: a jövő év január 1-jétől országosan átalakítják a területi felügyeleteket. Az ország hét régiójában hoztak létre felügyelőségeket. A felügyelőségeken elkülönülten külön létszámmal és feladatkörrel dolgoznak majd a munkabiztonsági, illetve a munkaügyi felügyelők. Országosan 195 munkabiztonsági és 285 munkaügyi felügyelő áll rendelkezésre az ellenőrzésekhez. A közelmúltban a munkaügyi felügyelők számát százzal sikerült kiegészíteni. A kormányzat által biztosított finanszírozási keretet kihasználva az új felügyelőket már felvették, továbbképzésen is részt vettek, így munkába állhattak.

Papp István szólt arról, hogy az elmúlt fél évben az előzőekhez képest más rendszerben végzik a munkaügyi ellenőrzéseket. Bár ez még egy tanulóidőszak volt, mégis 22 ezer olyan munkavállalót találtak, akikkel nem kötött munkáltatójuk munkaszerződést, illetve nem jelentette be őket a munkaügyi nyilvántartásba, valamint a társadalombiztosításhoz. A munkaügyi felügyelők létszámának emelésekor készített kalkuláció során tehát nem volt alaptalan azt feltételezni, hogy évente legalább 35 ezer fekete-foglalkoztatásért lehet felelősségre vonni a munkáltatókat a szigorúbb ellenőrzések révén - jegyezte meg az elnök.

Az új rendszerű ellenőrzések során a leglényegesebb munkaügyi jogszabály-sértésekre koncentrálnak. Így elsősorban a munkaszerződés és munkaügyi, társadalombiztosítási bejelentés nélküli foglalkoztatásra, a külföldiek munkavállalási engedély nélküli alkalmazására, a jogszabályellenes munkaerő-kölcsönzésre, arra, hogy a munkáltató betartja-e a leghosszabb munkaidőre, illetve a legrövidebb pihenőidőre vonatkozó előírásokat, illetve mennyire naprakész a munkaidő nyilvántartása.


Adatok, tények az építőipari célvizsgálatról

A legtöbb súlyos, illetve halálos munkabaleset - a közúti baleseteken kívül - az építés-kivitelezési munkaterületeken történik. Ezért vizsgálta ezt a szakágazatot kiemelten az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF). A vizsgálat a Felügyeleti Főosztály által előzetesen összeállított, egységes szempontrendszer alapján történt. A célvizsgálat négy és fél hónapos időszaka alatt a területi felügyelőségek összesen 3483 munkaterületen 4588 munkáltatót ellenőriztek. Az ellenőrzések 31826 munkavállalót és 10835 gépet, berendezést érintettek.

Az ellenőrzött építési munkaterületek megoszlása:
Bontási munkaterület: 93 db
Magasépítési munkaterület: 2893 db
Mélyépítési munkaterület: 365 db
Útépítési munkaterület: 132 db

A vizsgálat során 251 RT, 2604 KFT, 700 BT, 906 egyéni vállalkozó és 127 egyéb jogállású munkáltató került ellenőrizésre. Az ellenőrzések társhatóságok jelenléte nélkül folytak le.
Szabálytalansággal érintett munkáltatók száma: 4141, az ellenőrzött munkáltatók 90,2 %-a. Szabálytalansággal érintett munkavállalók száma: 11611 fő, az ellenőrzöttek 36,5 %-a. A szabálytalansággal érintett munkaeszközök száma: 2639 db, az ellenőrzöttek 24,3 %-a.
Valamennyi ellenőrzött munkáltatónál találtak az ellenőrök munkabiztonsági hiányosságot. A vizsgálat során kiderült, hogy a munkáltatók 30,9 %-a súlyosan veszélyezteti a munkavállalókat. Ezt a szabálytalanságot munkavédelmi bírság kiszabásával szankcionálták az ellenőrök.

A vizsgált időszakban az építési területek 14,7 %-ánál nem alkalmaztak biztonsági és egészségvédelmi koordinátort a munkaterületen.. Az építési tevékenységhez biztonsági és egészségvédelmi tervet a munkahelyek 27,1 %-ánál nem készítettek, vagy a terv hiányos volt. A munkáltatók 32,2 %-a nem rendelkezett az előírt kockázatértékeléssel.
Az építési munkahelyeken tevékenykedő munkáltatók 13,4 %-a nem biztosított fejvédő sisakot a munkavállalók részére. Az ellenőrzött munkavállalók 11,9 %-a nem viselte a részére biztosított fejvédő sisakot.
A bontási területek 40,3 %-ánál nem rendelkeztek a munkáltatók bontási engedéllyel és bontási tervvel. A bontási munkahelyek 39,6 %-ánál állapítottak meg a munkavállalók leesésének a veszélyét.

A magasépítési munkahelyeken a födémnyílásokat, a szabadba vezető falnyílásokat az ellenőrzött 2893 munkahely harmadánál nem látták el leesés elleni kollektív védelemmel. A munkáltatóknál 1168 esetben a leesés elleni védelmet egyéni védőeszköz biztosításával lehetett megoldani. Ezek 38,6 %-ában a munkáltató nem biztosította a leesés elleni egyéni védőeszközt a munkavállalói részére. Amikor az egyéni védőeszköz rendelkezésre állt, a munkáltatók 41,3 %-a nem jelölt ki megfelelő teherhordó szerkezetet kikötési helyként. A munkavállalók 33,8 %-a nem redeltetésszerűen használta a számára biztosított leesés elleni egyéni védőeszközt.

A vizsgált építési állványok 40,8 %-ánál hiányzott a védőkorlát, vagy csak részben volt felszerelve. A védőkorlátok hiánya mellett az állványok egyéb hiányosságait is több esetben tapasztalták, így a padozatok hiányos kialakítását, alátétpallók hiányát, valamint a szabálytalan rögzítésüket. 425 mobil állványt is ellenőriztek, az állványok 48,2 %-ánál fennállt a zuhanás veszélye, mert nem az előírásoknak megfelelő állapotban voltak.
Békés megyében például egy munkáltató az egyik közhivatal átépítésénél tetőfedési munkálatokat végzett. A 7 munkavállaló közül 4 fő 8 méter magasságban, a 40 fokos lejtésű tetőn leesés elleni védelem nélkül végezte munkáját. A brigádvezető, a munkáltató képviselője szintén védelem nélkül dolgozott a tetőn, holott a védőfelszerelések a padlástérben voltak. A 4 munkavállalót az ellenőrök eltiltották a munkavégzéstől.

A teheremelő munkaeszközök 15,2 %-ánál állapított meg az OMMF telepítésükre, üzembe helyezésükre vonatkozó előírások megszegését. A hiányosságok döntő többsége a teheremelésre használt csigák szabálytalan, lágyhuzallal történő rögzítéséből adódott. Az építőipari gépek forgó-mozgó részeit nem látták el védőburkolattal a munkaeszközök 6,9 %-ánál. Leggyakrabban a betonkeverő gépek ékszíjhajtásának a hiánya volt tapasztalható. Az építőipari gépeket kezelő munkavállalók 12,1 %-a nem rendelkezett az előírt képesítéssel.

A mélyépítési munka biztonsági követelményeit nem talajmechanikai szakvélemény alapján tervezték meg a munkaterületek 17,8 %-ánál.
A mélyépítési munkahelyek 33,1 %-ánál elmulasztották a földomlás megakadályozását, még rosszabb az arány az előzetes talajmechanikai vizsgálat nélküli nyitott munkagödrök esetében. Ezekben az esetekben a munkagödrök 54,5 %-ánál nem a legkedvezőtlenebb talaj figyelembevételével történt azok kialakítása. A dúcolatlan munkagödrök 32,3 %-ánál nem tartották be a szakadólap terhelésének tilalmát.
Az építési munkahelyek 8 %-ánál a felvonulási villamos elosztószekrények ajtaja nem volt megbízhatóan zárható. A felvonulási villamos elosztóhálózaton nem gondoskodtak az előírt áramerősségű áramvédő kapcsolóról a munkaterületek 9,8 %-ánál. A munkaterületeken gyakran, 31,5 %-nál tapasztaltuk a villamos vezetékek szabálytalan elhelyezését. A vizsgálati időszakban ilyen ok miatt halálos áramütéses munkabaleset következett be.

Nógrád megyében, Pásztón egy Kft. szennyvízcsatorna építésénél a vezetékes érintésvédelemmel kötelezően ellátandó villamos csőátfúró berendezést áramfejlesztő aggregátról üzemeltette, áram-védőkapcsoló közbeiktatása nélkül. Emiatt a munkaárokban dolgozó 2 fő súlyos veszélyeztetésnek volt kitéve. A munkáltatót 100.000,-Ft munkavédelmi bírsággal sújtották.

Az útépítési munkahelyeken 12,9 %-ban az anyagkitermelő és anyagmozgató járműveket és gépi berendezéseket nem a jogszabály szerinti képzettséggel rendelkező vezetők és kezelők üzemeltették. Az anyagmozgató és anyagkitermelő gépi berendezések mindegyikén volt borulás és leeső tárgyak ellen védő szerkezet.

Forrás: MTI - FMM Sajtófőosztály