APEH tájékoztató az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról

Így a 2005. évi CXX. úgynevezett ekhó-törvényben meghatározott foglalkozásnak megfelelő tevékenységet folytatók számára kedvezményeket állapított meg a közterheket illetően.

A kedvezmény a következő tevékenységet folytató magánszemélyekre vonatkozik:

2615 Könyv- és lapkiadó szerkesztője
2616 Újságíró
2617 Rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő
2619 Egyéb magasabb képzettséget igénylő kulturális foglalkozások
2621 Író (újságíró nélkül)
2622 Műfordító
2623 Képzőművész
2624 Iparművész
2625 Zeneszerző
2626 Rendező
2627 Operatőr, fotóművész
2629 Egyéb alkotóművész foglalkozások (díszlettervező, jelmeztervező, dramaturg)
2631 Színész, előadóművész, bábművész
2632 Zenész, énekes
2633 Koreográfus, táncművész
3714 Rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő munkatárs
3715 Könyv- és lapkiadó-szerkesztő munkatárs
3721 Segédszínész
3722 Segédrendező
3723 Népzenész
3725 Cirkuszművész
3729 Egyéb művészeti foglalkozások
5341 Fényképész, fotó- és mozgófilmlaboráns
5342 Világosító és egyéb filmgyártási foglalkozású
5349 Egyéb kulturális, sport-, szórakoztatási szolgáltatási foglalkozások, feltéve, hogy azok a mű elkészítésének folyamatában alkotó jelleggel, attól elválaszthatatlan módon vesznek részt. Ilyen foglalkozás különösen a fotóriporter, a korrektor, a designer, képszerkesztő, művészeti vezető, a hangmérnök.

Az ekho alanyai az általános járulékszabályok alkalmazása helyett - választásuktól függően - egyszerűsített közteherviselési módszer szerint teljesíthetik adó- és járulék kötelezettségüket.

Az ekho-t megbízási vagy vállalkozási szerződéssel, vagy akár munkaviszonyban, pl. közalkalmazotti, jogviszonyban foglalkoztatott személyek választhatják.

Az ekho választásának feltétele egyrészt a törvényben szereplő foglalkozás, másrészt, hogy az adóévben az adózó bármely tevékenységével összefüggésben szerezzen olyan jövedelmet is, amely után a közteherviselési kötelezettségeit az általános szabályok szerint teljesíti. A nyugdíjasokra ez a feltétel nem vonatkozik.

Az ekho választásáról szóló nyilatkozat az adóév során bármikor megtehető.

Évi 25 millió forint jövedelemig lehet az ekho-t alkalmazni, ha az adófizetőnek az általános szabályok szerint adózó jövedelme az adóévben eléri az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szeresét. Ha az általános szabályok szerint adózó jövedelem nem éri el a minimálbért, akkor a 25 millió forintnak olyan hányadára alkalmazható az ekho, amilyen arányt az általánosan adózó jövedelem összege az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szereséhez viszonyítva képvisel.

A nyugdíjasokra nem vonatkozik a fenti feltétel, számukra minden korlátozás nélküli a 25 millió forintos jövedelmi határ.

Az ekho alapja a törvényben szereplő foglalkozásból származó bevétel, csökkentve az általános forgalmi adó összegével, ha az adózó áfa-fizetésre kötelezett.

Az ekho mértéke a foglalkoztatott ekhoalapjának 15 százaléka. Aki nyugdíjas, vagy a nyugdíjjárulékot az adott évben a járulékfizetés felső határáig megfizette, - figyelembe véve az összes járulékalapot képező jövedelemét és az ekhoalap 50 százalékát,- 11 százalékos ekho-t fizet.

A kifizetőt, munkáltatót az ekhoalap után 20 százalék ekho terheli.

Az ekho az ekho alapját képező bevétellel összefüggésben tartalmazza a foglalkoztatói egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulék, valamint a biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék és magánnyugdíjpénztári tagdíj fedezetét, továbbá a személyi jövedelemadót.

Az a magánszemély, aki a törvény szerinti foglalkozását munkaviszonyban, tartós megbízási jogviszonyban folytatja, az ekho választására, illetőleg mértékére vonatkozó nyilatkozatát az adóévben bármikor megteheti, azzal, hogy a kifizető a nyilatkozatot a még nem számfejtett összegre veszi figyelembe.

Az adófizető 18 % különadót köteles megfizetni az ekhoalap azon része után, amely az adóévben a 25 millió forintot meghaladja, és/vagy amelyre az ekho választására vonatkozó nyilatkozatát a tevékenységére tekintettel nem tehette volna meg.
Bármely más esetben az ekho jogosulatlan választása esetén a magánszemélyt 9 %-os különadó fizetési kötelezettség terheli.

A magánszemélyt terhelő ekhóból 11 % személyi jövedelemadónak, 4 % nyugdíjjáruléknak minősül. Magánnyugdíjpénztár tag esetében 0,1 % a nyugdíjjárulék és 3,9 % a magánnyugdíjpénztárat megillető rész. Nyugdíjas, vagy akinek a járulékfizetése elérte a felső határt, nem fizeti a 4 százalékot.

A kifizetőt terhelő ekhóból 11 % egészségbiztosítási járuléknak, 9 % nyugdíjbiztosítási járuléknak minősül.

Az ekhoalapnak 50 %-a minősül nyugdíjalapot képező jövedelemnek. Az ekho alapjául figyelembe vett összeget a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott éves összes jövedelem számításánál figyelembe kell venni.

A befizetett ekho alapján a magánszemély egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra és nyugdíjbiztosítási ellátásra jogosult. Azonban ekhós jövedelem után nem jár táppénz, és nem járnak az egészségbiztosítás egyéb pénzbeli ellátásai sem, például a terhességi gyermekágyi segély és a gyed sem.

Forrás: APEH hivatalos jelentése 2006.02.10-i keltezéssel.