A jövő teljesítménynövelő módszere: szundikálás a munkahelyen!
Egyre több nyugat-európai ország nagyvállalata alkalmazza a legújabb módszert: a kora délutáni órákban rövid időre engedi aludni irodai-, főbb beosztású dolgozóit. Az alvás-kutatók által alátámasztott szokatlan módszer a kiugró mértékű alvás utáni teljesítményre épít.
Egyre több nagyvállalat próbálkozik a meglehetősen szokatlan, új teljesítménynövelő módszerrel: engedi, hogy közép-, és főbb beosztású irodai alkalmazottai kevés ideig ugyan, de aludjanak. Az első hallásra nevetségesnek tűnő módszer korántsem megalapozatlan, hiszen hatékonyságát a legnevesebb alvás-kutatók is alátámasztották.
Az alvás-kutatók ugyanis bebizonyították, hogy az emberi agy egy viszonylag rövid ideig tartó alvás-fázist követően többszörös lendülettel képes problémamegoldásra és megnövekedett teljesítmény produkálására. Ezt a módszert már régóta alkalmazzák példának okáért a Lufthansánál is, ahol a pilóták a meglehetősen hosszú interkontinentális repülőutak alatt az automata irányítórendszerek mellett egymást váltva tartanak rövid alvás-szüneteket. A beiktatott szünetekkel nagyban növelik reakcióképességüket és így a repülés biztonságát is különös tekintettel a le-, és felszállás idejére.
A módszer hatékonysága olyannyira alátámasztott, hogy azt a Nasa -saját gyakorlatából kiindulva- is ajánlja a munkáltatók számára. A stratégiai rövid alvásfázis beiktatásával ugyanis kimutatták, hogy 16 százalékkal növekedik az alkalmazottak reakcióképessége, míg ezzel párhuzamosan harmadára csökken a figyelemkiesés előfordulása az alvás utáni feladatmegoldások során. A teljesítőképesség így 35 százalékkal megnő és megtöbbszöröződik a helyes és gyors döntési képesség az eldöntendő feladatok esetén.
A pilótáknál fontos szempontok persze az irodai munka esetén teljesen más szempontok szükségességét vetik fel. A kimutatások szerint azonban az új módszer itt is éppen ugyanannyira eredményes, mint a pilótáknál, asztronautáknál. Kiugróan képes növelni a reakcióképességen túl a figyelmet, kiválóan hat a produktív gondolkodásra, a szellemi teljesítőképességre. "Legtöbb esetben pedig ezen rövid alvásfázisok alatt születnek megoldások a problémákra, vagy éppen teljesen új, 'megváltó' ötletek" - állítja egy egyetemi alváskutató centrum vezető szakértője.
A módszer alkalmazásakor azonban ügyelni kell arra, hogy aki túl mély alvásfázist ér el -tehát túlságosan elnyújtja az alvás idejét-, az az alvást követően csak fáradtabbnak, kimerültebbnek fogja érezni magát. Éppen ezért a kutatók szerint a legoptimálisabb, ha a munkahelyi stratégiai alvás-szünetet 30 percnél tovább nem nyújtjuk el. Az emberek biológiai órája szerint azonban nem mindegy, hogy ezt a szünetet mikorra időzítjük. Az emberi szervezet teljesítménye ugyanis délután 1 és 2 óra között van a legmélyebb stádiumban. Bár legtöbben ezt az időszakot kávéval igyekeznek átvészelni, az csak rövid ideig növeli a teljesítményt és hatóidejének leteltével csak fáradtabbnak érzik magukat a dolgozók.
Ezzel szemben az egyre elterjedtebben alkalmazott stratégiai munkahelyi alvás hosszútávon, akár késő estig képes növelni a munkahelyi teljesítményt. Nem hiába, hogy 'hódolói' között szerepelt Einstein, Churchill, de még Napoleon is... A régi-új módszert napjainkban olyan cégek alkalmazzák, mint az IBM és az SAP, sőt, a legnagyobbak túlnyomó része erre a célra felsővezetőinek gyakorta külön alvó-, relaxáló szobát is biztosít. Hatékonyságuk láttán ma már a német középvállalatok -mint például a steiermarki Takarékszövetkezet is- minden egyes irodai egységükben kialakítottak ilyen pihenő-helyiséget.
Az alvásszakértők szerint sajnálatos tény, hogy "a módszer elterjedését az a közfelfogás, mely szerint az alvás egyet jelent a lustálkodással és a nem termeléssel, a veszteségesen eltelt idővel - még mindig nagyon akadályozza". Ennek ellenére azonban állítják, hogy napjaink túlságosan információ-intenzív világában előbb-utóbb még a legkisebb cégek is alkalmazni fogják a teljesítménynövelés rendkívül hatékony módszerét: a munkahelyi stratégiai alvás-szünetet.
Az alvás-kutatók ugyanis bebizonyították, hogy az emberi agy egy viszonylag rövid ideig tartó alvás-fázist követően többszörös lendülettel képes problémamegoldásra és megnövekedett teljesítmény produkálására. Ezt a módszert már régóta alkalmazzák példának okáért a Lufthansánál is, ahol a pilóták a meglehetősen hosszú interkontinentális repülőutak alatt az automata irányítórendszerek mellett egymást váltva tartanak rövid alvás-szüneteket. A beiktatott szünetekkel nagyban növelik reakcióképességüket és így a repülés biztonságát is különös tekintettel a le-, és felszállás idejére.
A módszer hatékonysága olyannyira alátámasztott, hogy azt a Nasa -saját gyakorlatából kiindulva- is ajánlja a munkáltatók számára. A stratégiai rövid alvásfázis beiktatásával ugyanis kimutatták, hogy 16 százalékkal növekedik az alkalmazottak reakcióképessége, míg ezzel párhuzamosan harmadára csökken a figyelemkiesés előfordulása az alvás utáni feladatmegoldások során. A teljesítőképesség így 35 százalékkal megnő és megtöbbszöröződik a helyes és gyors döntési képesség az eldöntendő feladatok esetén.
A pilótáknál fontos szempontok persze az irodai munka esetén teljesen más szempontok szükségességét vetik fel. A kimutatások szerint azonban az új módszer itt is éppen ugyanannyira eredményes, mint a pilótáknál, asztronautáknál. Kiugróan képes növelni a reakcióképességen túl a figyelmet, kiválóan hat a produktív gondolkodásra, a szellemi teljesítőképességre. "Legtöbb esetben pedig ezen rövid alvásfázisok alatt születnek megoldások a problémákra, vagy
A módszer alkalmazásakor azonban ügyelni kell arra, hogy aki túl mély alvásfázist ér el -tehát túlságosan elnyújtja az alvás idejét-, az az alvást követően csak fáradtabbnak, kimerültebbnek fogja érezni magát. Éppen ezért a kutatók szerint a legoptimálisabb, ha a munkahelyi stratégiai alvás-szünetet 30 percnél tovább nem nyújtjuk el. Az emberek biológiai órája szerint azonban nem mindegy, hogy ezt a szünetet mikorra időzítjük. Az emberi szervezet teljesítménye ugyanis délután 1 és 2 óra között van a legmélyebb stádiumban. Bár legtöbben ezt az időszakot kávéval igyekeznek átvészelni, az csak rövid ideig növeli a teljesítményt és hatóidejének leteltével csak fáradtabbnak érzik magukat a dolgozók.
Ezzel szemben az egyre elterjedtebben alkalmazott stratégiai munkahelyi alvás hosszútávon, akár késő estig képes növelni a munkahelyi teljesítményt. Nem hiába, hogy 'hódolói' között szerepelt Einstein, Churchill, de még Napoleon is... A régi-új módszert napjainkban olyan cégek alkalmazzák, mint az IBM és az SAP, sőt, a legnagyobbak túlnyomó része erre a célra felsővezetőinek gyakorta külön alvó-, relaxáló szobát is biztosít. Hatékonyságuk láttán ma már a német középvállalatok -mint például a steiermarki Takarékszövetkezet is- minden egyes irodai egységükben kialakítottak ilyen pihenő-helyiséget.
Az alvásszakértők szerint sajnálatos tény, hogy "a módszer elterjedését az a közfelfogás, mely szerint az alvás egyet jelent a lustálkodással és a nem termeléssel, a veszteségesen eltelt idővel - még mindig nagyon akadályozza". Ennek ellenére azonban állítják, hogy napjaink túlságosan információ-intenzív világában előbb-utóbb még a legkisebb cégek is alkalmazni fogják a teljesítménynövelés rendkívül hatékony módszerét: a munkahelyi stratégiai alvás-szünetet.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
További cikkek
Az X generációsok tudják: ha nem tanulsz, véged - avagy miért jó megtartani a középkorú munkavállalót?
Nincsenek könnyű helyzetben manapság az X generációs (jellemzően 1960 és 1979 között született) munkavállalók. Könnyen kerülhetnek... Teljes cikk
Az év eleje a felmondások ideje?
Az év elején történő felmondások aránya bár változó lehet, azonban sok cégnél ebben az időszakban, az év végi bónuszok kifizetését követően... Teljes cikk
Menni vagy maradni? Váltási dilemmák év elején
Hiába gondolkodik a munkavállalók közel fele munkahelyváltáson, Szemán Zoltán karrier-tanácsadó szerint ez inkább a vágyat fejezi ki, nem a... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Ilyen gazdasági teljesítményt és inflációt jósolnak az Európai Unióban 2024-re 8 hónapja
- Padlógázzal előre! De meddig? 1 éve
- Az orvosok után a pedagógusok szakmai szervezetei is tiltakoznak a kormányzat stratégiája ellen 1 éve
- Így vegyük fel a harcot a munkahelyi figyelemeltereléssel! 1 éve
- Új életszakaszok, új életfeladatok, új világ, új év 1 éve
- Teljesítménybér 1 éve
- A jegesmedvékért aggódunk, a munkavállalókért miért nem? 2 éve
- Tévhit, hogy az idegsebészek okosabbak, mint más szakmák képviselői 2 éve
- HR audit 2 éve
- Incentive utak 2 éve
- TELJESÍTMÉNY-ÉRTÉKELÉS: Értékelési rendszer 2 éve