Márciustól nyugdíjjárulékot fizetnek a nyugdíjas munkavállalók. A természetbeni egészségbiztosítási járulékot áprilistól terjesztik ki a nagykorú eltartottakra. A passzív táppénz ideje a felére csökken, a biztosítás megszűnése után pedig másfél hónapig jár csak az egészségügyi ellátás is.Részletes vitára bocsátotta a parlament a költségvetés megalapozását szolgáló törvénymódosításokat. A biztosítási jogviszony megszűnését követően járó passzív táppénz folyósítási idejét az eddigi 90 napról a felére csökkenti a javaslat, amelyet méltányosságból legfeljebb 45 nappal meg lehet majd hosszabbítani a jövőben. Az egészségügyi ellátások igénybevételéhez a TAJ-kártyát mindig be kell majd mutatni, ennek alapján tudja ugyanis a szolgáltató a jogosultság fennállását ellenőrizni. A tervezet szerint az, akinek a biztosítási jogviszonya megszűnt, passzív jogon, a megszűnést követő 45 napig veheti még igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat. Ha a biztosítást megalapozó jogviszony (pl. munkaviszony) ennél rövidebb időtartamú, akkor a biztosítás csak annak megfelelő időtartammal hosszabbodik meg.Megszűnik a nagykorúak mentességeÁprilis elsejétől megszűnik a hozzátartozói jogon járó egészségügyi ellátás. Az eltartottnak minősülő nagykorú személyeknek, akik nem folytatnak felsőoktatási intézményben tanulmányokat, illetve más jogviszonyuk alapján sem jogosultak egészségügyi szolgáltatásra, a minimálbér után 9 százalék egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük a jövőben. Ezt azonban átvállalhatja más személy, vagy szerv is. A tervezet miniszteri indokolása rögzíti, hogy a családjogi törvények szerint a tartásra köteles hozzátartozó a tartás teljesítéseképpen köteles az anyagi viszonyaihoz mérten a jogosultat mindazzal ellátni, ami annak a megélhetéséhez szükséges. Mivel az egészségügyi ellátás a megélhetéshez egyértelműen szükséges, a tartási kötelezettség az egészségügyi ellátás feltételeinek a biztosítására is kiterjed. Tartásra egyébként kizárólag az a nagykorú személy jogosult, aki önhibáján kívül saját magát eltartani nem képes.A javaslat elfogadása esetén januártól a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, valamint a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, a szeptembertől hatályos módosításokkal ellentétben 9 százalékos egyészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. Az eva szerint adózó, kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a 9 százalékos egészégügyi szolgáltatási járulékot az adóalap 10 százaléka után köteles teljesíteni. A nyugdíjasoknak is fizetniük kellA tervezet szerint márciustól a munkát vállaló nyugdíjasok - ideértve az egyéni és társas vállalkozókat is - 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot kötelesek fizetni. Ennek ellentételezéseként minden járulékfizetéssel fedezett év után 0,4 százalékos nyugdíjemelésre tarthatnak majd igényt. Az eva szerint adózó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozóknak az adóalap 10 százaléka képezi a nyugdíjjárulék alapját. Fontos kiemelni, hogy a nyugdíjas munkavállalókat és vállalkozókat magán-nyugdíjpénztári tagságuk esetén is 8,5 százalék nyugdíjjárulék terheli, tagdíjat azonban nem kell fizetniük.Emelkednek a foglalkoztatói terhekBevezetik a korkedvezmény-biztosítási járulékot azon foglalkoztatók esetében, akik a külön jogszabály szerinti korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatnak munkavállalókat. Ugyanez a kötelezettség terheli azt az egyéni vállalkozót is, aki a vállalkozói tevékenységét korkedvezményre jogosító munkakörben folytatja. A fizetési kötelezettség alapja azonos a társadalombiztosítási járulék alapjával, a mértéke pedig 13 százalék lesz. Könnyítést jelent a fizetési kötelezettség fokozatos bevezetése. Január elsejétől ugyanis a költségvetés teljes egészében átvállalja a korkedvezmény-biztosítási járulékot a foglalkoztatótól. 2008-tól az átvállalás mértéke 75 százalékra, a következő évben 50 százalékra, 2010-ben 25 százalékra csökken. 2011. január elsejétől pedig már a 13 százalékos járulék egészét a foglalkoztató, egyéni vállalkozó köteles megfizetni.[origo]