Megjelent: 17 éve

A magyarok negyede elégedetlen a munkahelyével

Magyarország messze elmarad az EU-átlagtól abban a tekintetben, mennyire elégedettek a dolgozók a munkahelyi körülményekkel. Mivel a hazai munkavállalók negyede elégedetlen, a javulás érdekében a szakértők fokozottabb, segítőkész munkavédelmi ellenőrzéseket ígérnek, vagyis nem a büntetésre építenek. Ugyanakkor szükség van a munkáltatók szemléletváltására is, hogy felismerjék: a munkavállaló érték. Mfor.hu háttér.

A munkahelyi elégedettség egyre fontosabb szerepet tölt be a cégek politikájában - derül ki a Forth European Working Conditions Survey munkaügyi felméréséből. Ennek ellenére 1995 és 2005 között csökkent az elégedettek és a nagyon elégedettek száma (összesen 83-85 százalék az említett időszakban). Ugyanakkor az adatok nagy különbséget mutatnak a különböző országokban.

A felmérés eredményei szerint Hollandiában és a skandináv országokban jellemző a magas elégedettség a munkahelyi körülményekkel. A régi tagok - Olaszországon, Spanyolországon és Görögországon kívül - mind az EU-átlag fölött vannak. Ugyanakkor csak egy új tagország, Ciprus büszkélkedhet elégedettebb munkavállalókkal, mint az uniós átlag. Magyarországon a dolgozók nagyjából 25 százaléka elégedetlen a munkahelyi körülményekkel, egyebek között a csehek és a lengyelek is jobban állnak nálunk.

Sokan alulfizetettnek érzik magukat

Általánosságban az elégedettség szintje összefügg azzal, hogy mekkora az ország egy főre jutó GDP-je: minél magasabb, annál nagyobb az elégedettség. A legfrissebb felmérés során azonban más tényezőket is vizsgáltak. A megkérdezettek a társadalmi beilleszkedéssel kapcsolatos kérdésekre ("Otthon érzem magam a szervezetben", "Nagyon jó barátaim vannak a munkahelyen") válaszoltak a legpozitívabban.

Többségük biztosnak tartja állását, mindössze tizenhárom százalék mondta, hogy elvesztheti azt hat hónapon belül. Ugyanakkor egyharmaduk alulfizetettnek tartja magát, és nagyjából ugyanennyien bíznak abban, hogy előléptetésben lehet részük jelenlegi munkahelyükön. Viszont sokan látják úgy, hogy nincs lehetőségük szakmai fejlődésre.

Az európai dolgozók nagy része hasznosnak érzi munkáját, és úgy véli, hogy jól is végzi azt. A pozitív és a negatív válaszok aránya e tekintetben tíz az egyhez. Arra a kérdésre, hogy megvalósíthatják-e saját ötleteiket, szintén pozitív válaszokat adtak. Háromból ketten mondták, hogy gyakran vagy majdnem mindig olyan munkát végeznek, amihez legjobban értenek.

A férfiak és a nők körülbelül hasonlóan válaszoltak arra, hogy intellektuálisan kielégíti-e őket a munkájuk, viszont 50 százalék alatti azoknak az aránya, akik szerint ez gyakran vagy majdnem mindig így van. Ugyanakkor több nő mint férfi állította, hogy a munkája megfelel emocionális követelményeinek.

Elégedetlen férfiak, elégedett diplomások

Általánosságban elmondható: a férfiak (különösen a fiatal férfiak) nagyobb számban elégedetlenek a munkájukkal, mint a nők; a szellemi munkát végzők elégedettebbek, mint a fizikai munkások; az állami szektor foglalkoztatottjai jobban kötődnek munkájukhoz, mint a magánszektorban dolgozók; az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők kevésbé szeretik munkájukat, a legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők 51 százaléka viszont nagyon elégedett azzal.

A hosszú vagy nem állandó munkaórák, a munkahelyi intenzitás magas foka, az ellenőrzés alacsony szintje és a fizikai kockázat veszélye alacsony elégedettségi fokhoz vezethet. Ugyanakkor a nagyobb önállóság a munkavégzésben és a magasabb intellektuális követelmények megvalósítása elégedettebbé teszi a dolgozókat.

Fél jogait érvényesíteni a magyar munkavállaló

"Magyarországon a dolgozók inkább elviselik a rosszabb munkahelyi körülményeket, és nem mernek élni jogaikkal. Félnek megtagadni azt a munkát is, ami testi épségüket veszélyezteti, attól tartva, hogy elvesztik állásukat" - véli Borhidi Gábor, az OÉT munkavédelmi bizottság munkavállalói oldalának képviselő ügyvivője.

Szerinte jelenleg a legfontosabb feladatok közé tartozik, hogy a munkavédelmi képviselői rendszert tovább kell fejleszteni. Ma csak az ötven főnél nagyobb cégeknél kötelező annak megválasztása, aki vállalja a konfliktust a munkáltatóval a dolgozók helyett.

A bizottság azt szeretné elérni, hogy ez a húsz főnél nagyobb cégeknél is kötelező legyen: ezzel nagyjából 20-40 ezer céget be lehetne bevonni. Szemléletváltásra is szükség van, hiszen a munkáltatók belső ellenségnek tekintik a választott munkavédelmi képviselőt. Pedig jobban járnak, ha ő veszi észre a hiányosságot, nem pedig a munkavédelmi felügyelő, aki nagy összegű bírságot is kiszabhat.

Az ügyvivő szerint a közeljövőben a munkavédelmi ellenőrzések javulhatnak. Ehhez szükséges az egységes felügyeleti- és szempontrendszer kialakítása, amely érdekében már történtek lépések, hiszen tavaly ötpárti támogatással elfogadták a munkatörvénykönyv módosítását. A bizottság egyébként nem a bírságolás mellett áll, hanem a segítőkész ellenőrzéseket sürgeti.

Borhidi Gábor szerint a büntetéseket mindenképpen meg kell előznie figyelmeztetésnek. Ha pedig nem elég képzett a munkavállaló a munkavédelmi szabályozások terén, akkor nem feltétlenül kell több milliós büntetést kiszabni, tette hozzá.

A munkahelyi elégedettséget nagyban befolyásolja, hogy mennyire óvják a dolgozók egészségét. Arra a kérdésre, hogy hatással van-e munkájuk az egészségre, az európaiak 37 százaléka válaszolt igennel. Míg Görögországban, Lengyelországban, Litvániában és Szlovéniában a dolgozók kétharmada vélte úgy, hogy munkája befolyásolja egészségét, addig ötből csak egy ember mondta ugyanezt az Egyesült Királyságban, és csupán a megkérdezettek egynegyede Németországban, Hollandiában, Írországban és Franciaországban. A kelet-európai országokban - köztük Magyarországon is - az EU-átlagnál többen válaszolták, hogy munkájuk egészségügyi problémákat okoz.

A dolgozók leggyakrabban hátfájásra és izomfájdalmakra panaszkodtak, ezeket követte sorrendben a fáradtság, a stressz, a fejfájás és az ingerlékenység. Olyan tünetekről, mint látás, hallás és légzőszervi problémák, valamint bőrbetegségek, kevesebb mint tíz százalék számolt be.

Mindennél fontosabb az egészség

Az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület felmérése szerint a korai halandóságra kisebb a valószínűség a biztos megélhetést jelentő, hosszabb távon is biztosnak mondható munkahelyen. Erre jellemző a kedvező munkahelyi légkör, a megfelelő munkakörülmények, a jó munkatársi és munkaadói kapcsolatok, a kielégítő szociális juttatások és a gyarapodást is lehetővé tevő jövedelem.

A rendszeresen ismétlődő KSH-vizsgálatok tapasztalatai arról tanúskodnak, hogy az egészség mint érték a lakosság körében az utóbbi években a legfontosabbá vált, és megelőzte a család, a pénz és a sikeres munka kategóriákat. Ezt bizonyítják az egyesület vizsgálatának eredményei is. A munkavállalók által legfontosabbnak tartott érték az egészség, ezt követi a család fontossága, majd a pénz, a jól fizető munkahely, az egészséges életvitel, a sikeres munka. Végül a barátok és a jó munkatársak zárják az értékrangsort.

A vizsgálat során feltették azt a kérdést a munkavállalóknak, hogy van-e olyan dolog a munkahelyükön, amin javítani kellene. A leggyakrabban említett probléma a szellőzés hiánya (36,7 százalék), a szélsőséges hőmérséklet (35,5 százalék) és a zajszint (34 százalék). Azt, hogy mennyire érzik fontosnak a munkaadójuk törekvéseit arra, hogy dolgozóik egészségesek maradjanak, a válaszadók 62 százaléka válaszolta, hogy az fontos vagy nagyon fontos.

A pótolhatatlan dolgozók egészségére jobban odafigyelnek

"Magyarországon jól szabályozott a munkáltatók felelőssége a dolgozók egészségmegőrzését és védelmét illetően" - mondta az mfor.hu-nak Kerek Judit, az Országos Egészségfejlesztési Intézet főosztályvezetője. Minden munkáltatónak szerződnie kell egy foglalkozás-egészségügyi szolgáltatóval, azonban fontos, hogy az minőségi szolgáltató legyen. Ezen felül egyre több cég szervez különböző egészségmegőrző programokat, mint a munkahelyi étkeztetés egészségessé tétele, fitnesz szolgáltatás, munkahelyi masszírozás és stresszkezelő tréningek.

Az, hogy mennyire figyelnek a munkáltatók az alkalmazottak egészségére, elsősorban nem a cég méretétől függ. Sokkal inkább attól, hogy mennyire helyettesíthetők a munkavállalók. Ha a munka különleges szakképzettséget igényel és a dolgozó nehezen pótolható, akkor a tapasztalatok szerint a munkaadó mindent megtesz azért, hogy megtartsa, így az egészségére is jobban odafigyel. Még mindig nagyon sok cég nem áldoz azonban egészségvédelemre, pedig többet veszítenek a termeléskieséssel, amit az esetleges munkaerőhiány okoz, véli Kerek Judit.

Szerinte a magyarországi cégek közül - szemben a nyugat-európai vállalatok többségével - még sokan nem ismerték fel, hogy a munkavállaló érték. Ugyanakkor Európában is csupán egy éve indult a munkahelyi egészségfejlesztési hálózat kiépítése, tehát e tekintetben nem olyan nagy a lemaradásunk. Ugyanakkor pályázatokkal is próbálják rávenni a vállalatokat az egészségfejlesztésre, amelyre magyar cégek is jelentkezhetnek - az elmúlt évek tapasztalatai alapján nem kis eséllyel, hiszen magyar kis- és középvállalatok is bekerültek azok közé, akik leginkább odafigyelnek dolgozóik egészségére.


  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Ittasan dolgozó buszsofőr ellen mondták ki az ítéletet

Nem jogerősen egy év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt az Egri Járásbíróság egy ittasan dolgozó buszsofőrt Egerben - közölte a Heves... Teljes cikk

Autószerelő drogdíler ellen emeltek vádat, aki műhelyében árulta a kábítószert

A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem, új pszichoaktív anyaggal... Teljes cikk

Ajándékötletek nyugdíjba készülő kollégáknak

Ha egy olyan kollégánk vonul nyugdíjba, aki különösen kedves számunkra, természetes hogy szeretnénk őt meglepni valamivel. De mi lehet a megfelelő... Teljes cikk

Kapcsolódó hírek