Új ILO-jelentés: Esélyegyenlőség a munkaerőpiacon 2007

Dr Gyulavári Tamás, az Egyenlő Bánásmód Hatóság Tanácsadó Testületének tagja szerint Magyarországon a foglalkoztatásban tapasztalható diszkrimináció okozza a legnagyobb problémát, mert az a hátrányos helyzetű csoportok rossz anyagi és társadalmi helyzetét eredményezi. A széles körben létező diszkrimináció az egyik oka annak, hogy a romák, a fogyatékossággal élők, a fiatalok, az idősek és a nők közül az átlagnál sokkal kevesebben és lényegesen rosszabb feltételekkel, alacsonyabb bérért dolgoznak.

Az ILO most megjelent, "Esélyegyenlőség a munkaerőpiacon: egy válaszra váró kihívás" című, eddigi legátfogóbb jelentésében az ILO globális képet nyújt a munkahelyi diszkriminációról, megemlítve a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemben elért eredményeket és kudarcokat.

A jelentés elsősorban a foglalkoztatásban és a bérezésben mind a mai napig fennálló nemek közötti különbségekkel foglalkozik. A nők és férfiak bruttó átlag órabére közötti különbségek az Európai Unió egészében, a gazdaság minden ágazatában és az összes vállalatnál igen magas, 15% körüli maradt - mondta Petra Ulshoefer, az ILO Budapesti Irodájának Igazgatóasszonya a jelentés sajtótájékoztatóján. Bár nőtt a nők részvételi aránya a törvényhozás, a tisztviselői kar vagy a vállalatok vezető pozícióiban, ami a diszkriminációs korlátok csökkenését jelzi, de még mindig csak a vezető állások 28,3%-át töltik be nők. Így tehát még mindig jelentős kisebbséget alkotnak az ilyen pozíciókban az egész világon.

Az ILO jelentés szerint Európában különös aggodalomra okot adó kérdés a roma származásúakkal szembeni hátrányos megkülönböztetés és a körükben jelenlévő extrém szegénység. 10 milliós létszámukkal, a romák alkotják Európa legnagyobb etnikai kisebbségi csoportját és a munkanélküliség körükben 50 és 90% között van.

Nem jobb a helyzet Magyarországon sem. A romák munkanélküliségi rátája eléri a 40%-ot, de számos fejletlen régióban meghaladja a 90%-ot is. A romák munkanélküliségi szintje tehát az átlagosnak három-ötszöröse, míg az egy főre jutó eltartottak háromszorosa az országos átlagnak. Sík Endre Miklós, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Esélyegyenlőségi Főosztályának Főosztályvezetője elmondta, hogy a romákkal szembeni munkaerőpiaci diszkrimináció visszaszorítására lehetőséget ad az Egyenlő Bánásmódról szóló törvény alkalmazása, illetve az elmúlt években létrejött Egyenlő Bánásmód Hatóság, Roma Antidiszkriminációs Ügyfélszolgálat, és a különböző civil jogvédő szervezetek.

Az életkor alapján megvalósuló hátrányos megkülönböztetés, az életkor alsó és felső határánál egyaránt jelentős foglalkoztatási problémát jelent. Az ILO jelentés szerint 2005-ben a világ összes munkanélkülije közül 44% volt a fiatal, bár a teljes, 15 éven felüli munkaképes korú népesség körében mért arányuk csak 25%. A velük szemben megnyilvánuló egyenlőtlen bánásmód különösképpen abban érhető tetten, hogy túlreprezentáltak az alacsonyabb szintű juttatásokkal, képzési és munkahelyi előmeneteli lehetőségekkel járó alkalmi munkakörökben.

Magyarországon a munkavállalók 94%-a a nyugdíjkorhatár előtt megy nyugdíjba. Ez a szám példátlanul magas Európában, és Sík Endre Miklós szerint fontos lenne, hogy lehetőség legyen a fokozatos visszavonulásra, illetve, hogy ellentételezést kapjon az, aki tovább dolgozik. A fokozatos nyugdíjba vonulás elősegítése az úgynevezett Prémiumévek program keretében valósul meg a 2004. évi CXII. törvény alapján. 2005 óta a versenyszféra is élhet ezzel a lehetőséggel.

A nyugdíjba vonulási életkor növelése a célja annak az intézkedésnek, ami szerint 2004-től a nyugdíjkorhatár után a nyugdíj megállapítása nélkül tovább dolgozók 30 naponként 0,5 % nyugdíjnövelésben részesülnek.

Czuglerné Dr. Ivány Judit, a Munkástanácsok Országos Szövetsége szakértője, a Nemzeti ILO Tanács alelnöke pedig abban látja az ILO jelentés jelentőségét, hogy a diszkrimináció hagyományosabb, fentebb említett formái mellett felhívja a figyelmet a diszkrimináció újabban elterjedő formáira. Ilyenek a fogyatékosok hátrányos megkülönböztetése, vagy az életstílus illetve a genetikai szűrés alapján történő megkülönböztetés. Például megbüntetik azokat az embereket, akik egészségkárosítónak tartott életet élnek vagy akiknek esetében genetikai hajlam következtében valószínű bizonyos betegségek kialakulása. A jelentés leszögezi, hogy a genetikai szűrés jelentős következményekkel járhat a munkahelyeken, ahol például, a munkáltatók diszkriminálhatják azokat a munkavállalókat, akiknek esetében a genetikai státusz alapján valószínűbb egy bizonyos betegség kialakulása a jövőben.

E rövid áttekintésből is kiderült, hogy a diszkrimináció visszaszorításához nem elegendő a puszta tilalom és a munkáltatók büntetése. A bíztatóan alakuló antidiszkriminációs jogi szabályozás mellett olyan ösztönző, támogató, foglalkoztatást elősegítő, az előítéleteket csökkentő programok sorozatára van szükség, amelyekre már akadnak jó példák a Szociális és Munkaügyi Minisztérium fentebb említett, illetve az ILO tevékenységében is. Ahogy Dr. Szabadkai Antal, az Agrár Munkaadói Szövetség Főtitkára fogalmazott a munkáltatók képviselőjeként, szükség van olyan projektekre is, amik az esélyegyenlőséget erősítő jó gyakorlatokat, követendő példákat népszerűsítik.

Ilyen projekt az ILO Budapesti Irodájának CSR projektje, amely a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának (CSR) előmozdításán dolgozik. Annak érdekében, hogy a vállalatok jobban megismerjék a társadalmi felelősségvállalást, kifejlesztették "A befogadó és sokszínű munkahelyért" c. képzési anyagot. Az első képzéseken a Magyar Telekom Nyrt.és a Magyar Posta Rt. vett részt. A képzés értékelését, valamint a képzés után a két szervezetben történt változásokat az esélyegyenlőség és sokszínűség terén egy kiadványban fogják közzétenni - mondta el Rigó Ildikó, a CSR projektjének munkatársa.

A projekt felhívást intézett az ország különböző régióiban működő nagy-, kis- és középvállalkozásokhoz, hogy osszák meg egymással a munkahelyi esélyegyenlőséghez és sokszínűséghez kapcsolódó jó gyakorlataikat. A kérdésekre beérkező válaszokat tanulmánykötetben fogják közzétenni. A publikációval és a felhívásra válaszoló cégek találkozásának megszervezésével az ILO célja hozzájárulni a cégek közötti további párbeszédhez és tapasztalatcseréhez.