kapubanner for mobile
Gyimóthy Éva
Szerző: Gyimóthy Éva
Megjelent: 16 éve

Munkavégzés a mentális betegségek árnyékában

Számos lelki betegséget hordunk ki munkahelyünkön gyógyszeres kezeléssel: szorongás határidőkön, kiégés segítő, kommunikatív szakmákban, depressziós periódus élethelyzeti krízis miatt. A munkaadók azonban általában nem ismerik fel a tüneteket pedig a neurológus szerint sok múlik a jó vezetőn.

Az új évezredben áthelyeződött a hangsúly a testi-fizikai megbetegedésekről a lelki-mentális betegségekre. Ezen rendellenességek minden évben több millió kiesett munkanapot eredményeznek csak Németországban, ahol minden harmadik ember szenved valamilyen mentális megbetegedésben élete során.

Meg tudom csinálni? Kész lesz az anyag határidőre?

Mivel a szorongás, a depresszió és a különféle lelki eredetű betegségek nem maradnak a cég kapuin kívül, a munkaadók és munkavédelmi szakemberek sem kerülhetik meg a problémát. Ráadásul a munka világában számos olyan tényező van jelen, amely befolyásolja a lelki megbetegedések kialakulását. - A mentális betegségek leggyakoribb tünetei a szorongás, feszült állapot, amely abból az önostorozásból, bizonytalanságból fakad, hogy meg tudok-e felelni, meg tudom-e csinálni a feladatot adott időre, kész leszek-e vele, képes vagyok-e rá - mondta a HR Portálnak Dr. Nagy Judit, a Budai Egészségközpont igazgatója.

A különféle vényköteles gyógyszerek munkavédelmi hatásainak kutatásával kapcsolatban a legtöbb adatot a mentális megbetegedések, főleg a depresszió kezelésére szolgáló gyógyszerekről publikálták.

A leggyakoribb mentális betegségek

A munkahelyi környezetben az alábbi mentális betegségek jelennek meg a leggyakrabban: érzelmi rendellenességek (pl. depresszió), neurotikus rendellenességek (pl. szorongás), skizofrénia, szenvedélybetegségek (pl. alkohol), evési rendellenességek (pl. anorexia, különösen a fiatal nők körében).

Prof. Molnár Mária Judit, a Budai Egészségközpont neurológusa-pszichiátere számba vette a lelki betegségek munkára kiható tényezőit.

Burn out - kiégve

- Vegyük például a kiégés (burn out) szindrómát, amely gyakori velejárója például a segítő szakmáknak, azon foglalkozásoknak, amelyek során folyamatosan emberekkel kommunikálnak. Ilyenek pl. a pedagógus, a pszichológus, az orvos, a szociális szakmák, valamint az ügyfélszolgálatok dolgozói. De találkozhatnunk a szindrómával minden olyan foglalkozás körében is, ahol a dolgozónak tartósan irreálisan magas elvárásoknak kell megfelelnie. A segítő szakmát űző, emberközpontú, empatikus személyiség a burn out szindróma rizikótényezője lehet - hívja fel a figyelmet a professzor.

Molnár Mária Judit kifejtette a burn out különböző fázisait is. Az első periódusban olyan tünetek lépnek fel, mint a türelmetlenség, kedvetlenség, amelyre ha nem figyel fel a beteg közvetlen környezete (munkatársai, családja), akkor átlép a második szakaszba, amikor már ingerlékennyé, munkájában pontatlanná válhat. A betegség harmadik fázisában már megjelenik a depresszió, a reménytelenség érzés, a cinizmus és esetenként a munkával szembeni teljes közöny, amelyet ha nem kezelnek, nagyon súlyos következményekkel járhat.

Érdemes tehát odafigyelnünk ezekre a jelekre kollégáink esetében - nyomatékosította a neurológus. Mint mondta, a segítő szakmában dolgozók, vagy a folyamatosan emberekkel foglalkozók számára már léteznek olyan tréningek (pl. stressz management, önismereti csoportok), amellyel a kiégés tüneteit meg lehet előzni. Emellett a kezdeti tünetek észlelése esetén javasolt a hosszabb pihenés vagy a munkakörváltás.

Depressziósan a munkában

A depresszió a teljes populáció öt-nyolc százalékát sújtja, persze ez a szám tartalmazza a nem annyira súlyos, alkalmi verzióikat is. Például depresszív periódusok egy teljesen normális embernél is előfordulnak, amelyet akár egy élethelyzeti krízis is kiválthat. Létezik a másik súlyosabb változata, amelyik biológiai mechanizmusokon alapul, ennek kezelése döntően a serotonin rendszert befolyásoló (SSRI) gyógyszerekkel történik.

"Bepánikolva"

- A pánikbetegség a fiatal felnőttek két százalékánál fordul elő. Ezt a betegséget is SSRI készítménnyel kezelik. Itt a munkavégzést erősen korlátozhatja a betegség, hiszen sok esetben a beteg képtelen tömegközlekedni, rossz közérzete van, halálfélelemmel küzd. Ezek olyan súlyos tünetek, amely mellett nehéz bizonyos munkaköröket ellátni.

Téveszmék országában - skizofrénia

A skizofréniát az orvosok képesek a megfelelő gyógyszerekkel kordában tartani. A munka szempontjából fontos, hogy a kezelés során akár hosszabb időre (egy év) is kieshet a munkájából a skizofrén páciens. Ám az illető képes lehet visszatérni a munka világába a család, a kollégák segítségével - fogalmazott a szakember. Érdekesség, hogy akár középvezetői pozíciót is betölthet a megfelelően kezelt, skizofrén egyén, de ennél magasabb poszton már gyakran nem tud remekelni. Például, ha egy ügyvéd skizofréniában szenved, nem tud mindig egyenletes teljesítményt nyújtani, nem lesz végig topon, ami negatívan befolyásolhatja ügyvédi praxisát. Ráadásul a szedett gyógyszerek miatt az éjszakai erőltetett munkát nem bírja - jegyezte meg Molnár Mária Judit.

Epilepszia

Az epilepsziával küzdő embernél fokozottan ügyelni kell a munkakör kiválasztásánál. Egy rendőr páciens epilepsziás rohamai például megszűntek, amikor kiderült, hogy az éjszakai alvásmegvonás váltotta ki a tüneteket. Az állandó nappali műszakban tünetmentes.

Mánia

A mániás ember kritikátlanná válik munkájával és mindennel szemben. A mánia sok esetben a depresszióval váltakozik, azaz az ilyen embereket a "túl lent, túl fent" állapot jellemzi. A valóságnál jóval energikusabbnak, fáradhatatlannak érzi magát. A mániában szenvedő ember számára veszélyes a magas pozíció, a nagy felelősséggel járó állás betöltése, mert döntései nem reálisak. Egy mániában szenvedő gazdasági igazgató például anyagi válságot okozna a cégnek irreális döntéseivel.

Milyen tünetekre figyeljünk fel?

A mentális betegségek jellemző tünetei közé tartozik a megváltozott viselkedés, a kedvetlenség, barátságtalan agresszív megnyilvánulások, éles hangulatváltások, és a kapcsolatok megszakítása, az elszigetelődés. Az is gyanús lehet, ha valaki gyengülő, hullámzó teljesítményt nyújt, elveszti önbizalmát, üldözöttség érzése lesz rajta úrrá, és gyakori szüneteket tart (pl. alkoholfogyasztás céljából), avagy egyre többször száműzi magát szabadságra betegségre hivatkozva.

- Aki lelki problémával küzd, az hanyagul jelenik meg a munkahelyén, nem ad magára, állandóan fásult, levert. Ezek a tünetek gyakran társulnak fejfájással, de bármely fizikai tünetet produkálhat: gyomorfájdalom, esetleg szívdobogásérzés. - nyomatékosítja Dr. Nagy Judit. - Skizofrén esetekkel is találkozunk, amelyeket a téves eszmék, hirtelen dühkitörések, gyakori, az adott szituációba nem illő témaváltás jellemez. Ez a rendellenesség rendszerint az egyén családfájában köszön vissza. Egyébként nem könnyű diagnosztizálni - meséli az orvosigazgató.

Hogyan viselkedjünk beteg kollégánkkal?

A folyamatos stressz, a túlzott munkaterhelés depresszióhoz, alkoholizáláshoz vezethet. A statisztikákból az olvasható ki, hogy az elmúlt években a szorongásos és depressziós betegek száma óriási ütemben nőtt az aktív korúak körében. Ha a környezet megbélyegzi vagy kiközösíti a mentális betegségben szenvedőket, az elkerülhetetlenül a tünetek további rosszabbodását eredményezi. Ugyanakkor a munkahely gyógyító hatással is lehet a páciensre. Emellett a munka maga teljesítmény- és sikerélményt szerezhet, illetve a munkatársakkal való emberi kapcsolatok is segítenek a talpra állásban. Ne féljünk megtenni a szükséges lépéseket, például elbeszélgetni vele problémáiról, ha nagyobb a baj, szólni a felettesnek stb., amíg nem késő. Egy jó főnök előtt egyébként nem sok minden marad titokban, tisztában van alkalmazottai esetleges problémáival - emelte ki a szakember.

- A főnök teljesítményben mér, tehát ha a dolgozó munkájában nagy változás áll be, akkor érdemes utánajárnia, miből ered a probléma. Mind a betegség tüneteinek észrevételében, mind kezelésében nagy szerepet játszik a jó vezető-beosztott kapcsolat - fejtette ki Molnár Mária Judit. Hozzátette: ilyenkor sok múlik a vezetőn, hogy milyen gyorsan lép, például megkérdezheti a közvetlen kollégákat, hogyan látják a beteget, majd ha szükséges, elküldheti az illetőt munkaegészségügyi vizsgálatra, vagy pszichológushoz. - A felettesnek óriási felelőssége van, hiszen meg kell tudnia ítélni dolgozói lelkiállapotát - vallja Molnár Mária Judit.

A mentális betegségek gyógyszeres kezelésének munkavédelmi kockázatai

A munkavégzést és a kognitív teljesítményt érintő gyógyszerek közül a legnagyobb publicitást a mentális rendellenességek kezelésére szolgáló szerek, különösen az antidepresszánsok kapták.

Dr. Nagy Judit elmondása szerint már akad olyan vállalat, amelyik pszichológiai-pszichiátriai felmérést kér, így a dolgozó állapotát méri fel a pszichés terhet jelentő munkakörre. Az ideggyógyász úgy gondolja, hogy a mentális betegségek, valamint a rájuk szedett gyógyszerek valamilyen szinten hatással vannak a munkavégzésre, de minden eset egyedi. A nem annyira súlyos gyógyszeres kezelés mellett megengedett a munkavégzés. Ha viszont annak mennyisége meghaladja az elfogadott értéket, akkor ki kell vonni a pácienst a munkájából, vagy csak kevesebb óraszámban dolgozhat, hogy csökkentse a terhelést. Ilyenkor fontos a feladatait úgy ütemezni, hogy az elősegítse gyógyulását.

Ha komoly lelki betegségről van szó, akkor mindenképpen az a jobb, ha kezelik, mivel a beteg életminősége javul a különféle gyógykészítmények által, így könnyebben térhet vissza a munka világába.

- Az antidepresszánsok (SSRI) olyan szempontból ártalmatlan készítmények, hogy nem okoznak elvonási tüneteket, ha a páciens abbahagyja szedését. Tény, hogy az antidepresszánsok okozhatnak alvászavart, méghozzá mindkét típusa előfordulhat: vagy túl aluszékonnyá válik valaki, vagy nem bír pihenni - közölte az ideggyógyász. Ez nem mindegy, mert a munkát mindkettő befolyásolja, főleg, ha valaki az utóbbi tünetet észleli magán. Molnár Mária Judit felhívta a figyelmet arra is, hogy a gyógyszer a beteg felépülését szolgálja, azáltal hogy javítja az életminőséget. Persze azzal is lehet segíteni, ha megteheti az ember, hogy kiveszik az adott munkakörnyezetből, hosszú hetekre bevonulhat rekreációs központba. De részt vehet zene, avagy művészeti terápián, amely mellett a munkáját is el tudja látni.

Az antidepresszánsok további mellékhatásai ismertek, mint például szorongás fokozódása, alvási zavarok, fáradtság, levertség, émelygés és fejfájás. A mentális betegségre adott készítmények által csökken a figyelem, romlik a memória, ezáltal a munkavégzés sem ugyanaz. A pszichológiai funkciókra ható szerek befolyásolják a memóriát és a motoros koordinációt.

Kutatások tükrében

Az Egyesült Királyságban az elmúlt években több kutatást is végeztek, hogy felmérjék a mentális betegségeknek és a kezelésükre alkalmazott gyógyszereknek a munkavégzésre gyakorolt hatásait és következményeit. A University of Cardiff 2004. évi kutatása a pszichotrop gyógyszerek és a munkahelyi balesetek közötti kapcsolatot vizsgálta. A reprezentatív felmérés feltárta, hogy a brit munkavállalók kilenc százaléka szed pszichotrop gyógyszereket; 3,9 százalékuk pedig SSRI készítményekkel gyógyítja magát. Ezek a gyógyszerek a dolgozó teljesítményét csökkentik, amely lassuló reakcióidőben, memória problémák szaporodásában, koncentráció gyengülésében mutatkozik meg. Bebizonyították, hogy veszélyeztetik a biztonságos munkavégzést mind a régebbi, mind pedig az újabb SSRI orvosságok, és kapcsolat áll fenn e gyógyszerek és a közlekedési balesetek között.

Ez a terület egyelőre gyerekcipőben jár a munkavédelem szempontjából, pedig fontos lenne felhívni a közvélemény figyelmét a viszonylag veszélytelennek tartott gyógyszerek munkaképességre gyakorolt hatására.

Gyimóthy Éva, HR Portal

Forrás: BME OMIKK "Munkavédelem - Ergonómia" c. folyóirata, 2006., X. szám
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Jelentősen emelkednek a munkavédelmi és munkaügyi bírságok márciustól

A kormány megvédi a magyar munkahelyeket, ezért kiemelten kezeli a foglalkoztatáshoz kapcsolódó szabálytalanságok megelőzését is - hangsúlyozta... Teljes cikk

40 év óta először szigorítottak a dolgozókat a veszélyes anyagoktól védő szabályokon

Az európai parlamenti képviselők szerdán új szabályokat fogadtak el a munkahelyi káros anyagoknak való kitettség korlátozására, negyven év óta... Teljes cikk

Magánügy a dolgozó egészsége vagy éppen ellenkezőleg?

Miért komoly probléma az egészséges (munkában)megtartási HR-stratégia hiánya? - teszi fel a kérdést Papp Tamás István HR szakember. Decemberben az... Teljes cikk