kapubanner for mobile
Szilágyi Katalin
Megjelent: 16 éve

Ritka a békés konfliktuskezelés

Tanácsadásért egyre többen, mediációért azonban ma még kevesen fordulnak a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálathoz, holott a sztrájkok, munkaügyi perek által okozott anyagi károkat ezáltal sokszor meg lehetne előzni. Olyan ágazatokban sem élnek ezzel, ahol a munkaerő megtartás, a lojalitás, a rendezett kapcsolatok létkérdés a vállalatnak.

images

Bár ma már többször veszik igénybe a mediációt, mint az előző években, a munkaügyi konfliktuskezelés ezen módja még mindig fehér hollónak számít hazánkban, a munkáltatók és a szakszervezetek inkább tanácsadásért fordulnak a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálathoz (MKDSZ) - közölte lapunkkal Dr. Kovács Géza. A szervezet igazgatója úgy véli, ez is sokat jelent, hiszen azzal, hogy a konfliktusokat megelőzik, a munkaügyi bíróságok kevesebb ügyet is tárgyalnak. Egy évben általában 8-10 vitás ügyben járnak el közvetítők, általában nagy, országos vihart kavaró ügyekben.

Gazdasági haszonnal is jár a mediáció

Jelenleg a MÁV-nál kialakult helyzet borzolja a kedélyeket, ahol ugyan február 15-ig felfüggesztették a munkabeszüntetést, de ha nem sikerül megegyezni a bérekről, tovább folytatódhat a sztrájk. Ebben a vitában eddig nem vették igénybe a független munkaügyi közvetítő döntőbírói szolgálatot, holott az már MÁV-sztrájkokban többször is sikerrel működött közre.
Nem véletlenül hiányolják sokan ebben az ügyben a szolgálat munkáját, a sztrájkok ugyanis hatalmas károkat okoznak a munkáltatónak, a nemzetgazdaságnak, a szolgáltatást igénybe venni kívánó állampolgároknak, de a munkavállalóknak is. A tavaly december 17-ei vasutassztrájk például közel 700 millió forint kárt okozott a vasútnak, a mostani sztrájk egy napja pedig 300-500 milliós negatívummal jár. A sztrájk miatt a munkáltatónak termeléskieséssel, a megrendelések késedelmes teljesítése miatti kötbérigénnyel, a megrendelések elmaradásával, az ügyfelek elvesztésével kell számolnia, míg a munkavállalónak a munkabeszüntetés jövedelem-kiesést okoz, jogellenesnek minősített sztrájk esetén pedig akár a munkaviszonyát is megszüntethetik.

Ezért is kellene törekedni arra, hogy a sztrájk csak végső eszköz legyen a felek érdekvitájában, s a vitát a felek minden lehetséges eszközzel békés úton saját maguk, vagy közvetítő, döntőbíró segítségével oldják fel. Mint Dr. Kovács Géza elmondta, jellemzően a közlekedési vállalatok kérik a szolgálat segítségét, így például a Volán, a Malév, illetve az energiaszolgáltató szektorban igénylik ezt a módszert, ahol erős szakszervezetek működnek. Sok megkeresés érkezik a közszférából - iskolák, kórházak részéről - is. Tavaly egyébként többek között Ferihegyen és a Paksi Atomerőműben kialakult bérvitákhoz igényelték a közvetítői szolgálat segítségét. Kevés igény mutatkozik ugyanakkor az MKDSZ szolgáltatásai iránt a kkv-szektorból, valamint a nem állami "kapcsolódású" nagyvállalatoktól. Emellett olyan ágazatokat sem ér el ez a szolgáltatás, ahol a munkaerő megtartás, a lojalitás, a rendezett kapcsolatok a vállalat számára létkérdés.

Leggyakrabban bérvitákhoz kérnek munkaügyi közvetítőt

Az ügyek jellegét tekintve javarészt bértárgyalásoknál, kollektív szerződés megkötésénél kialakult viták esetén járnak el, de kötelező döntőbíráskodást ír elő a Munka Törvénykönyve például szakszervezeti jogérvényesítésnél. Nem vagy csak alig képviseltetik magukat a kollektív szerződés újratárgyalásával, a fejlesztéssel, a stratégiai problémákkal kapcsolatos ügyek. A közvetített esetek többségében a felek maguk keresik meg a szolgálatot, ahol egyébként 49-en dolgoznak - jegyezte meg a szolgálat igazgatója.

Arra a kérdésre, hogy hazánkban miért ilyen ritka a munkahelyi vitarendezés ezen módja, Dr. Kovács Géza több okot is említett. Az Egyesült Államokban például rengeteg esetben kérnek közvetítőt, ám ott jogilag is jobban támogatják a mediációt, a németeknél, olaszoknál már kevésbé van igény erre a szolgáltatásra, a környező országokban pedig hasonló arányban alkalmazzák ezt a módszert, mint nálunk. Dr. Kovács Géza szerint ahol közel azonos erejű a két oldal, az erőviszonyok kiegyensúlyozottak, ott erre nincs szükség. - Egyrészt erősíteni kellene a szakszervezeti érdekérvényesítést, másrészt a feleknek vállalni kellene, hogy a belső ügyüket egy külső szakértővel megosztják, de ma még szemérmesek a munkáltatók - fogalmazott a szakember, hangsúlyozva, hogy az esetek 93 százalékában eredményre vezetett a közvetítés. Ahol már megismerték ezt a módszert, újra hívják a szolgálatot, de mivel sokan még nem látták alkalmazni a mediációt, bizalmatlanok vele szemben - mondta a szakember.

Nem törekednek a békésebb megoldásokra a vitázó felek

A Rézler Gyula Mediációs Intézet tavalyi kutatása szerint a magyar konfliktusokban a sztrájk mellett a pereskedés a leggyakoribb nyomásgyakorló eszköz, amely ráadásul közvetlenül megtapasztalható anyagi károkat okoz. A peres eljárások legnagyobb vesztesei maga az állam és a költségvetés, közvetve a társadalom. Az MKDSZ által nyújtott szolgáltatások igénybevételével ezek a kockázatok csökkenthetőek és a potenciális károk elkerülhetőek - hangsúlyozza a kutatás. Ezen felül a szolgálatnak szerepe lehet a nehezen értelmezhető jogfogalmak értelmezésében, ezzel egyfajta változásmenedzselésben is szerepet játszik.

A sajátos hazai konfliktusviszonyok jellemzője még, hogy a szakszervezetek eltérő érdekeik által vezéreltek, nincs közöttük egyetértés, ezért néha közöttük is közvetíteni kell - mutat rá a tanulmány. A kutatás rávilágít arra is, hogy a felek csak abban az esetben nyúlnak békésebb, konstruktívabb eszközökhöz, ha már minden kötél szakad, bekövetkezik a kár vagy éppen annak határán vannak; vagy a felek közötti kapcsolat már nagyon megromlott. A hazai munkaügyi kapcsolatokra ezért egy sajátos, nem kifejezetten konstruktív konfliktuskezelő rutin jellemző.

Szilágyi Katalin, HR Portal
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Az empatikus munkahelyi vezetés sokkal hasznosabb, mint egy szál nőnapi virág!

Március 8-án ünnepeljük a nemzetközi nőnapot. Azonban az egynapos ünneplésnél sokkal fontosabb, hogy a nők minden nap komfortosan és biztonságosan... Teljes cikk

Nincs több email áradat szabadság után - így segít az AI felvenni újra a fonalat

Egy mesterséges intelligencia (AI) alapú alkalmazásnak köszönhetően többé nem kell órákat töltenie a munkavállalónak a hosszabb szabadság alatt... Teljes cikk

Álláskeresés és szórakozás egy csomagban: az idei első nagy állásbörzén jártunk

Helyben akarnak interjúzni vagy legalább a szakmai vezetővel beszélni, élményt szeretnének gyűjteni munkakörökről, inspirációt meríteni a... Teljes cikk