Megjelent: 16 éve

Gyorsan felfutott a munkaerő-kölcsönzés Európában

Az EU15-öt és Norvégiát tekintve a munkaerő-kölcsönzés a teljes foglalkoztatottság 1-2 százalékát teszi ki, amely munkavállalók és munkahelyek millióit jelenti. Ezekben az országokban a gazdasági fejlődésnek és a szabályozási rendszer változásainak köszönhetően a kölcsönzés jelentős fejlődésen ment keresztül az 1990-es évek közepétől az évtized végéig terjedő időszakban.

images

images

Az időszakos foglalkoztatásnak (temporary work) számos formája létezik. Legrégebbi formája az alkalmi munka, amely általánosnak tekinthető, különösen az olyan, alacsony képzettséget igénylő ágazatokban, mint a mezőgazdaság és az építőipar. Egyre ismertebb a határozott időtartamú munkaszerződés alapján történő foglalkoztatás, gyakran szellemi munkakörökben, illetve a rendszeres szezonális alkalmazás.

A legtöbb országban az elmúlt évtizedben a munkaerő-kölcsönzés az időszakos foglalkoztatás legújabb és igen gyorsan terjedő formája. Az új EU-tagállamokban, továbbá Bulgáriában és Romániában csak korlátozottabb mértékben terjedt el, mivel ezt a foglalkoztatási formát csak a közelmúltban ismerték el jogi szabályozásban.

Az időszakos foglalkoztatás szabályozása az Európai Közösségben közel negyed évszázada vitás kérdés, egészen azóta, hogy az Európai Bizottság először 1982-ben javaslatot tett irányelv megalkotására e témakörben. Az időszakos foglalkoztatás körüli ellentmondásos helyzet a munkaerő-kölcsönzés kapcsán a legsúlyosabb. A foglalkoztatásnak ez a formája háromszereplős volta miatt alapvetően különbözik a munkaviszony egyéb formáitól, és ekként komplikáltabb is. Ugyan a munkaerő-kölcsönzésben részt vevő munkavállaló munkáltatója jogilag a kölcsönbeadó cég, a munkakör, amit ellátnak és a munkavégzés helye, ahol a dolgoznak, más szervezetek, a kölcsönvevők felelősségi körébe tartozik. Az ideiglenesen és a hosszú távon foglalkoztatottak közötti egyéb bánásmód különösen nehezen értelmezhető és a gyakorlat igényeire figyelemmel bonyolult az egységes szabályok megalkotása.


Gyorsan terjedt a munkaerőkölcsönzés



E foglalkoztatási formát legkevésbé Dániában, Finnországban és Olaszországban veszik igénybe, azokban az államokban, ahol a kölcsönzést először csak 1997-ben engedélyezték. Görögországban, ahol a szükséges jogi kereteket 2001-ben teremtették meg, a munkaerő-kölcsönzésnek csak marginális szerepe van, mindössze a vállalkozások 0,3 százaléka élt vele. Az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Franciaországban és Belgiumban a legelterjedtebb a kölcsönzés. Luxemburg is érdekes, itt földrajzi okok miatt a kölcsönzés céljából dolgozó munkavállalók 80 százaléka a határok mellett élő ingázó, aki nem Luxemburgban lakik. 2001-ben Luxemburgban a kölcsönzés céljából foglalkoztatottak 70 százaléka francia, 8 százaléka belga volt és csupán 2,8 százaléka volt luxemburgi állampolgár.

A kölcsönzés szinte mindegyik országban gyorsan terjedt, különösen az 1990-es évek közepétől az évtized végéig. Portugáliában 1997-2000 között a kölcsönzés keretében foglalkoztatottak számában 50 százalékos fejlődés figyelhető meg. Ausztriában 1996-ban 593 ügynökség 14 548 munkavállalót közvetített 4190 kölcsönvevő cégnek. Számos államban az 1990-es évek második felében bekövetkezett gyors növekedés az évtized végére lelassult. Németországban például 1994-ben 138 451 személyt foglalkoztattak kölcsönzés céljából, ami 2000-re 339 022-re nőtt. A növekedési ráta ezt követően csökkent, így az ebben a formában foglalkoztatottak száma a 400 000-et érte el 2004-ben. Belgiumban a munkaerő-kölcsönzésben résztvevő munkavállalók aránya állandó maradt, a 2000-ben mért 2,09 százalékról 2004-re 2,15 százalékra nőtt.


Kölcsönzöttek ágazati eloszlása



Összességében 12 ország tudta meghatározni a kölcsönvevők ágazati megoszlását. Ezek az országok három csoportra oszthatók: azok, ahol a munkaerő-kölcsönzés leginkább a feldolgozóiparban jelent meg - Ausztria, Franciaország, Hollandia, és Portugália -, azok, ahol a kölcsönzés előfordulása valószínűbb a szolgáltató szektorban - Spanyolország, Svédország és az Egyesült Királyság, -, és azok, ahol az ágazati megoszlás többé-kevésbé vegyes - Belgium, Dánia, Finnország, Olaszország és Hollandia. Összességében látható, hogy a kölcsönzés legjelentősebb mértékben a szolgáltató szektor és a feldolgozóipar által nyújtott, alacsony képzettséget igénylő munkakörök esetében jelenik meg. Ugyancsak ez a trend irányadó az irodai és az adminisztratív munkakörökben. Számos országban azonban jelentős mértékben foglalkoztatnak kölcsönzés keretében képzett műszaki és mérnök szakembereket. Így például Franciaországban, Németországban, Olaszországban. Alkalmazzák ezt a foglalkoztatási formát a közszférában és más szaktudást igénylő területeken is, így például Dániában és az Egyesült Királyságban.


A kölcsönzés időtartama is országonként eltér



A legrövidebb a kölcsönzés időtartama Franciaországban 9,5 napos átlaggal, Spanyolországban a szerződések közel egyharmada egy hétnél rövidebb időszakra szól, Finnországban és Norvégiában az átlagos időtartam 145 óra, Luxemburg átlaga alig valamivel haladja meg az egy hónapot. Olaszországban a szerződések többségének időtartama egy hónapnál rövidebb, Németországban a szerződések jelentős része csupán néhány napra szól és a szerződések többségét is kevesebb, mint három hónapra kötik. Írországban a szerződések egyötöde egy hónapnál rövidebb időre szól, de hasonló az aránya azoknak a megállapodásoknak is, amelyek több, mint öt hónapos munkára kötetnek. Belgiumban a kölcsönzések egyharmada három hónapnál rövidebb ideig tart, de közel egynegyede hosszabb, mint hat hónap, és egytizedének az időtartam meghaladja az egy évet is. Portugáliában az átlagos időtartam négy hónap. Hollandiában az átlag 113 nap.

A legtöbb országban a nem szerinti megoszlás többé-kevésbé kiegyensúlyozott, de van néhány állam - Ausztria, Dánia, Franciaország, Luxemburg -, ahol a férfiak aránya jóval nagyobb. A foglalkoztatottak viszonylag alacsony átlagéletkora, a fiatalok fel tudják használni a kölcsönzést arra, hogy kipróbálják a munkaerőpiacot belépve a munka világába, vagy amíg tanulmányaikat folytatják, kiegészítsék bevételeiket, Belgiumban, Hollandiában és Spanyolországban majdnem a munkavállalók fele 25 évnél fiatalabb, máshol pedig ez a száma a munkavállalóknak kb. egyharmada.


Jogi szabályozás



A legtöbb országban a munkaerő-kölcsönzés szabályozásának részletesen rendezett jogi keretei vannak, amelyeket az országok nagy részében a közelmúltban felülvizsgáltak, reagálva ezzel a szektorban lezajlott megrendelés- és foglalkoztatás-növekedésre. Mindez egyben a kölcsönzés előmozdítását is eredményezi. A nagyobb gazdasággal bíró, valamint Észak-Európa országai tették meg az első lépéseket a kölcsönzés szabályozására az 1960-as évektől kezdve az 1970-es évek közepéig. A többiek az 1980-as évek végétől az ezredfordulóig terjedő időszakban alkották meg a vonatkozó jogszabályokat. A nemzeti jogrendszerekben a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó legfontosabb szabályoknak három csoportját lehet megkülönböztetni. Az első különböző korlátozásokat állít fel azokra a szektorokra és foglalkoztatásokra vonatkozóan, amelyek a kölcsönzést igénybe vehetik. A szabályok második csoportja meghatározza a szerződés leghosszabb időtartamát és/vagy korlátozza a szerződés megújításának a lehetőségét. A harmadik csoport azokat az okokat és körülményeket határozza meg, amelyek fennállása esetén munkaerőt lehet kölcsönözni, például jelentős és váratlan munkateher esetén, továbbá különösképpen tiltják a munkavégzésre történő átengedést olyan kölcsönvevő részére, ahol sztrájk van folyamatban. További korlátozásokat akkor kell alkalmazni, ha a vállalatnál a munkaerő-kölcsönzést nem sokkal megelőzően történtek elbocsátások.

Mindezek mellett léteznek olyan általános követelmények, amelyek alapvetően az egyes munkavállalók védelmét szolgálják. Ezek olyan előírások, amelyek a kölcsönbeadó s kölcsönvevő kötelezettségévé teszik, hogy biztosítsák a munkavállaló munkahelyi biztonságát és egészségének védelmét. Biztosítják azt, hogy az ügynökségek szolgáltatásaikért nem szednek be díjat egyénektől, a munkavállalóktól, előírják, hogy a munkavégzésre történő átengedésnek a munkavállaló kényszer nélkül tett, hozzájáruló nyilatkozatán kell alapulnia, valamint meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a munkavállaló a kölcsönvevővel későbbi állandó jellegű munkaviszonyba építhet, illetve azokat az eseteket, amikor ez kizárt.

Mindezen védelmi jellegű előírások közül a legfontosabb talán az a feltétel, amely kimondja, hogy a kölcsönvevőnél a munkaerő-kölcsönzés esetében foglalkoztatott munkavállalók ugyanabban a fizetésben kell, hogy részesüljenek és ugyanazokat a juttatásokat és egyéb munkafeltételeket kell, hogy évezzék, mint a hasonló munkát végző, állandó jelleggel foglalkoztatott munkavállalók. Ez az előírás gyakran megjelenik a kölcsönvevőre vonatkozó kollektív szerződésben. Az említett korlátozásoknak és követelményeknek a rendszere országról országra változik.
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
2023-as trendek a munkaerő-kölcsönzés és -közvetítés területén

Várhatóan 2024 is mozgalmas év lesz a munkaerő-kölcsönzés és -közvetítés területén, de még mielőtt igazán beindulnának az új év folyamatai,... Teljes cikk

Mire számítanak a munkaerő-kölcsönzők 2024-ben?

A foglalkoztatás bővülésére számíthatunk – fogalmazott Csizmadia Gábor, a tagszervezetein keresztül 200.000 fő munkavállalót foglalkoztató... Teljes cikk

Átírhatja a munkaerőpiaci viszonyokat a januárban életbe lépett új szabályozás

2024. január 1-én lépett hatályba a kormányrendelet, mely több pontban is módosítja a külföldi munkavállalók kölcsönzésének jogszabályi... Teljes cikk