Kevés szabadsággal és hosszú munkaidővel számolhat a magyar
Kevesebb szabadsággal és hosszabb munkaidővel számolhatnak az új uniós országok dolgozói, mint a régi tagállamok munkavállalói - idézi a munka- és életkörülmények javításával foglalkozó uniós szervezet, a Eurofound felmérését a Világgazdaság. Mi magyarok különösen rosszul szerepelünk a listán, mivel - nem éppen munkaalkoholizmusunknak köszönhetően - a "legszorgalmasabb" népek közé tartozunk.
A 2006-os adatok szerint a 27 tagú unióban az átlagos éves munkaidő 1749,7 óra volt, ezen belül a régi tagországokban 1701,8, az újakban viszont 1809,6 óra. Magyarországon a keleti átlagnál is több, 1856 óra. A listán Észtország vezet a maga 1872 órájával, az utolsó helyen pedig Franciaország áll, 1568 órával. A sorrend azóta sem sokat változott: az új tagállamokban dolgozók továbbra is magas a heti ledolgozott óraszámmal küzdenek, legalábbis ezt állítja a Eurostat. E szerint 2007 utolsó negyedévében a lista élén a cseh és a görög férfiak álltak, átlagosan 43,5 órával, de 42 óra felett robotoltak a bolgárok, a máltaiak, a lengyelek, valamint az osztrákok is.
Az unióban a munkavállalók számára hivatalosan húsz munkanapra kell fizetett szabadságot biztosítani, ám ez országonként a szabadnapok száma miatt - a fizetett ünnepeknek köszönhetően - teljesen különbözik. Magyarországon a húsznapos alapszabadság az életkorral fokozatosan emelkedik, ahogy például Ausztriában vagy Lengyelországban is. Észtországban vagy Litvániában viszont a fogyatékosokat, illetve az egyedülálló szülőket támogatja az állam több szabadnappal. Franciaország még ennél is továbbmegy, ott például eleve 25 munkanap fizetett szabadságra számíthatnak a dolgozók, amivel viszont még mindig nem érik el a német vagy a hollandok 29, illetve 31 napos minimális szabadságát.
Az ünnepnapok terén szintén vannak különbségek az államok között. Magyarország például a maga 10 fizetett állami ünnepével közvetlenül a 12 napos Szlovákia, illetve Olaszország mögött kullog. Igaz, még mindig nem járunk olyan rosszul, mint a hollandok, akiknek csupán 8 ünnepi szabadnapjuk van. Az sem mellékes, hogy az ünnepnapokat a központi kormányzat határozza-e meg, hiszen néhány országban léteznek helyi ünnepek is - arról nem is beszélve, hogy sokhelyütt kompenzálják azt is, ha hétvégére esik a nemzeti ünnep. Belgiumban például a szünnapot követő három hónap valamelyikében egy napon nem kell dolgozni, Olaszországban pedig egynapi fizetés jár az "elveszett" szabadnapért.
Napi Gazdaság
Szabados szabadnap-rendszer
Az unióban a munkavállalók számára hivatalosan húsz munkanapra kell fizetett szabadságot biztosítani, ám ez országonként a szabadnapok száma miatt - a fizetett ünnepeknek köszönhetően - teljesen különbözik. Magyarországon a húsznapos alapszabadság az életkorral fokozatosan emelkedik, ahogy például Ausztriában vagy Lengyelországban is. Észtországban vagy Litvániában viszont a fogyatékosokat, illetve az egyedülálló szülőket támogatja az állam több szabadnappal. Franciaország még ennél is továbbmegy, ott például eleve 25 munkanap fizetett szabadságra számíthatnak a dolgozók, amivel viszont még mindig nem érik el a német vagy a hollandok 29, illetve 31 napos minimális szabadságát.
Az ünnepnapok terén szintén vannak különbségek az államok között. Magyarország például a maga 10 fizetett állami ünnepével közvetlenül a 12 napos Szlovákia, illetve Olaszország mögött kullog. Igaz, még mindig nem járunk olyan rosszul, mint a hollandok, akiknek csupán 8 ünnepi szabadnapjuk van. Az sem mellékes, hogy az ünnepnapokat a központi kormányzat határozza-e meg, hiszen néhány országban léteznek helyi ünnepek is - arról nem is beszélve, hogy sokhelyütt kompenzálják azt is, ha hétvégére esik a nemzeti ünnep. Belgiumban például a szünnapot követő három hónap valamelyikében egy napon nem kell dolgozni, Olaszországban pedig egynapi fizetés jár az "elveszett" szabadnapért.
Napi Gazdaság
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
További cikkek
Jogszabály-módosítással erősíti meg az EU a nem uniós munkavállalók jogait
Az Európai Unió Tanácsa jogszabály-módosítást hagyott jóvá pénteken a nem uniós állampolgárságok számára kiadható munkavállalási és... Teljes cikk
A vártnál jobban csökkent az első alkalommal munkanélküli segélyt kérők száma az Egyesült Államokban
A legfrissebb adatok alapján a szakértők szerint elmondható, hogy az Egyesült Államok munkaerőpiaca még mindig viszonylag feszes. Teljes cikk
A dolgozók fele betegség vagy baleset miatt kénytelen szabadságot kivenni, fizetés nélkül
A dolgozók csak kevesebb mint fele kapott fizetett szabadságot a gyógyulás ideje alatt - derül ki egy friss felmérésből. Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Szabadság gyerekkel 1 hete
- A dolgozók fele betegség vagy baleset miatt kénytelen szabadságot kivenni, fizetés nélkül 1 hete
- Költségelemzést Támogató Munkaidő-Nyilvántartás 2 hete
- Hogyan vehetem ki az apasági szabadságot, ha csak 10 napot dolgozom egy hónapban? 4 hete
- Mikor kapom meg a fizetésem és a bent maradt szabadságomat, ha felmondtam? 4 hete
- Felmondási idő alatt is jár a temetési szabadság? 1 hónapja
- Egy lassú előre, két gyors hátra: foglalkoztatási pávatánc 1 hónapja
- Új trend terjed a munkaidő-beosztásban: dolgozz akkor, amikor a teljesítőképességed csúcsán vagy 1 hónapja
- Hatályos a kollektív szerződésünk? - Egy probléma, amire kevés figyelem vetül 2 hónapja
- Nincs több email áradat szabadság után - így segít az AI felvenni újra a fonalat 2 hónapja
- Apaszabadság: minden, amit tudni kell róla 2 hónapja