kapubanner for mobile
Gyimóthy Éva
Szerző: Gyimóthy Éva
Megjelent: 15 éve

Milliárdos projektek nyomában II.

Az uniós projektek kapcsán sok ígéret elhangzott az elmúlt években, azt azonban kevesen tudják, hogy nincsenek mindig összhangban ezen programok és a vonatkozó jogszabályok, így fordulhatnak elő olyan esetek, hogy gyakran a támogatott képzések célja pontosan a jelenlegi jogszabályok miatt nem tud, vagy nem az elképzeléseknek megfelelően tud megvalósulni.

Szociálpszichológiai vizsgálatok kimutatták, hogy mihelyt csökkennek a munkalehetőségek, a diszkrimináció, az előítélet és a negatív sztereotípiák szerinti minősítés azonnal kiéleződik. A legerősebb előítélet pedig azokban a csoportokban
él, amelyek gazdasági helyzetüket tekintve éppen hogy csak megelőzik az előítélettel sújtott csoportot. (Aronson 1978)


Programok végkifejlete emberi sorsokon keresztül



Azon kívül, hogy sok milliárdot költött el a kormány ezen programokra, nem sok változás tapasztalható a munkaerőpiacon, elég a legújabb foglalkoztatottsági adatokra gondolni. Vegyünk néhány igen tanulságos, élő példát: a 49 éves szakközépiskolai végzettséggel rendelkező Mária több éve munkanélküli volt elavult szakmája miatt, amikor bekerült egy uniós program képzésébe, amely révén megtanult alapfokon angolul, ám az azt követő álláskeresési technikák tréning után újra a munkaerőpiac peremén találta magát, mert az irodai munkákhoz nemcsak nyelvtudás, de számítógépes ismeret szükséges, aminek nem volt birtokában. A munkáltatók bértámogatással sem akarták felvenni, sokan azt sem tudták, hogy mi az. Mária jelenleg is álláskereső. Az 53 éves pedagógus Ágota szintén bekerült egy uniós programba, mentorrá képezték át, el is helyezkedett a közigazgatásban, de szerződése lejártával nem foglalkoztatták tovább. Jelenleg is a 45 év feletti munkanélküliek táborát gyarapítja.

Hosszan lehetne taglalni azok sorsát, akik nem sokat profitáltak ezen programokból, amely több okra vezethető vissza. Sokak programja már a kiválasztás, a tanfolyam eldöntése során elcsúszott. Tudniillik a regisztrált álláskeresők bevonása a munkaügyi központokban történt, ahol ha az ember szerencsés volt, abba a képzésbe kerülhetett, amelyre valóban szüksége volt. De sokan úgy jártak, hogy jobb híján kerültek be egyes tanfolyamokra. A 29 éves Péter például történelem szakos tanárként nem igazán találta a helyét a munkaerőpiacon. A munkaügyi központos ügyintézője közölte: jelenleg nincs hely a szakmát adó képzésekben, de egy hónap múlva kezdődik az alapfokú angol tanfolyam. Így ahelyett, hogy egy munkaerő-piaci szempontból megfelelő hivatást tanult volna ki, Péter (pl. pályázatíró) megcsinált egy nyelvvizsgát, így szakma hiányában nem jutott egyről a kettőre. Tehát már a bevonás szakaszán adódtak szakmai hibák, amely a rendszer kezdetlegességére, fejetlenségére, átgondolatlanságára utal. Ezen felül a kirendeltségek többsége - önhibáján kívül?- nem adott megfelelő mértékű tájékoztatást ezen támogatott képzésekről, bértámogatásról, így sok álláskereső és munkáltató is elesett ezen lehetőségektől. Védelmükre kellve az is hozzátartozik a teljes képhez, hogy a munkaügyi központ munkatársai (!) sem kaptak mindig megfelelő és aktuális, releváns információt tartalmazó tájékoztatást a programukról - árulta el egy bennfentes.


HEFOP 1.1 : közel harminc milliárdból



A I. Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás Fejlesztési Operatív Program (HEFOP 2004-2006) és az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP 2007-2013) végrehajtása során kiemelt szempont az esélyegyenlőség elvének érvényesítése. A 2004-2007 között megvalósult főbb programok közé sorolható a HEFOP 1.1., amelynek célja a hátrányos helyzetű emberek munkaerő-piaci beilleszkedésének, a munkanélküliek és inaktívak munkaerő-piacra történő visszatérésének elősegítése, erre 29,8 milliárd forint jutott. A program eredményességét jelzi, hogy a vállalt indikátor értékeket meghaladó mutatókat sikerült elérni - jelentette ki az SZMM. Ez azt jelenti, hogy sikerült elérni azt a célszámot, amit az unió kitűzött.

Már csak az a kérdés mi számít sikeresnek egy programon belül, hogyan mérték le azt, hogy állásban van-e az illető, avagy sem a programot követő 180. napon, hiszen sokan nincsenek már bent a munkaügyi központ adatbázisában, a telefonos felmérés hitelessége pedig megkérdőjelezhető, hiszen az ember azt mond, amit akar. Így többen és kevesebben is lehetnek azok, akiknek sikerült elhelyezkedniük. Az is kérdéses, mennyire tekinthető az sikeresnek, ha a több százezer forintot elköltve mixerré képeznek át egy álláskeresőt, hogy aztán munkalehetőség hiányában eredeti szakmájában helyezkedjen el (munkagyakorlat szerző) bértámogatással.

A szociális minisztérium úgy számolt, hogy összesen 35 691 (cél 25 ezer volt) ember vett részt a ESZA programban, melyet 31 162-en fejezték be sikeresen a (cél 20 ezer volt), 22 235-en helyezkedtek el (cél 10 ezer volt), vagy egyéb pozitív kimenettel végződött programjuk az egyéni program sikeres befejezését követő 180. napon és a kitűzött 6667 helyett 13 114-en álltak munkaviszonyban a 180. napon.


Valós tényeken alapul a kisgyermekes anyák és a fogyatékkal élők diszkriminációja?



A szociológusok szerint igen. Ez ugyanis akkor valósul meg, amikor a munkáltatónak elmondja egy anya, hogy időben el kell menni a munkahelyéről a gyerekért, vagy egy fiatal nő gyermekvállalási szándékát osztja meg a foglalkoztatójával. Ha nem tudja, csak feltételezi a munkaadó, hogy a gyermekes anya többször fog távol maradni a munkahelyétől, nem túlórázik stb. - és emiatt nem alkalmazza - az már előítélet következtében megvalósuló diszkrimináció. Egy másik hasonló példa, ha a testi fogyatékkal élőt nem a munkavégzés szempontjából releváns tulajdonsága miatt diszkriminálják, hanem azért, mert a vállalkozásnak befektetéseket és változásokat kellene megvalósítania azért, hogy a fogyatékkal élő munkavállaló számára megfelelő munkakörülményeket teremtsen. Az eredmény ugyanaz: a fogyatékkal élőt megfelelő képzettsége és képességei ellenére utasítják el. Az uniós és állami programok számos kísérletet tettek annak érdekében, hogy a munkaerőpiac ezen csoportokat valódi értékei, képességei alapján ítélje meg, nem holmi előítélet alapján.


Nők: támogatás nélkül nem kellenek



A nők munkaerőpiacra való visszatérésének segítését tűzte ki célul a HEFOP 1.3, melyre 2,1 milliárd forint állt rendelkezésre. A HEFOP 1.3.1 keretében a munkaerő-piacra való visszatérés elősegítése, illetve vállalkozóvá válás támogatása volt célul kitűzve. A képzésbe összesen 2351 nőt vontak be, melyet 1347-en végezték el sikeresen. A tanácsadási programba bekerült 2308 hölgy közül 1817-en fejezték be pozitív eredménnyel. - A képzésbe bevontak száma többé-kevésbé a tervezetteknek megfelelően alakult, azonban a lemorzsolódás hatására a képzést csak a résztvevők kb. kétharmada végezte el. A projektek eredményeként munkához jutott nők aránya a tervezettnél magasabb lett, azonban közel felük a támogatott hat hónapos időtartamot követően nem került továbbfoglalkoztatásra - állítja az SZMM anyagában. Folytatás az ÚMFT keretében: célzott női programok a TÁMOP keretében nincsenek, azonban az alábbi intézkedések keretében személyre szabott módon, hátrányos helyzetű emberek munkaerő-piaci integrációja valósul meg: TÁMOP 1.1.2 Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért, TÁMOP 1.2.1 Foglalkoztatást ösztönző járulékkedvezmények, TÁMOP 1.4.1 Alternatív munkaerő-piaci programok támogatása.

A pályázat másik része a családbarát munkahelyek és település/lakókörnyezet kialakításának támogatása (HEFOP 1.3.2.
), amelynek célja az volt, hogy a családbarát munkarendszerek, munkaszervezési és humánerőforrás-gazdálkodási módszerek minél szélesebb körben történő elterjesztése, népszerűsítése, a munka és a család világa közötti kiegyensúlyozottabb viszony megteremtése, ezáltal a foglalkoztatottak (különös tekintettel a nők) számának bővítése.


Anya munkában: kisgyermekes ellátás nélkül hogyan?



A gyermekjólét alapellátás kapacitásbővítése nélkül képtelenség növelni a kismamák elhelyezkedését. Ezt a kormány is belátta, így a HEFOP 4.2.1 program keretében a napközbeni kisgyermekellátás fejlesztésével mintegy 800 új és 300 felújított férőhely valósult meg, a Regionális Operatív Programok szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztésére kiírt pályázatai keretében pedig - a szociális tárca számításai szerint - mintegy 1100 új bölcsődei férőhely kialakítása prognosztizálható a 2010. év elejére.


Akiket kivet a munkaerőpiac: kismamák, 40 feletti, inaktív nők



A hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, gyermek, avagy hozzátartozó gondozása után a munka világába visszatérni kívánó és a 40 év feletti, inaktív, de munkát vállalni szándékozó nők számára kívánt munkalehetőséget biztosítani a 2002-ben indult "Esélyegyenlőség megteremtése a munkaerőpiacon" című PHARE program. A Humánerőforrás Fejlesztési Operatív Program keretében támogatást kaptak olyan programok, melyek a nők munkaerő-piaci részvételét segítették elő. 2005-ben a 694 résztvevőből 115 fejezte be sikeresen a programot. 97 nő állt munkába, vagyis a bevont emberek hetedének volt sikeres a programja. A 40 év felettiek esetében a tapasztalatok azt mutatják, hogy a tervek hatásfoka alacsony, állítja az SZMM.

A munkaerő-piaci diszkrimináció megfékezésére tett intézkedések közé sorolhatóak a START-programok. Bevezetésük óta a Start-kártyát 2008. szeptember közepéig több mint 103 ezren váltották ki, egyharmaduk felsőfokú végzettséggel rendelkezik, az elhelyezkedési arány 90 százalékos.

Eredmények: Az 55-64 éves nők foglalkoztatási rátája 26,7 százalék (a férfiaké 40,6 százalék). A 40-49 éves korosztályban a nők foglalkoztatási rátája kifejezetten magas: 74,2 százalék, a foglalkoztatottság rohamos csökkenése ez után a kor után kezdődik (55-59 év között már csak 41,7 százalék).


Mi áll a programok sikertelenségének hátterében?



A valós képhez az is hozzátartozik, hogy az emberek tartós inaktivitás/munkanélküliség miatti károsodása is erőteljesen hozzájárul a programok sikertelenségéhez. Hogy mi történik a több éve állást kereső, magát feleslegesnek érző ember fejében? Dr. Simkó János, Lórántné Orosz Edit azt taglalja egyik tanulmányában, hogy az állástalanná vált személyek zömének első lelkesedése alábbhagy, amint kudarcok sorát éli meg a munkahelykeresés során. Különösen igaz lehet ez akkor, ha a munkakereső úgy érzi, valamilyen ok miatt diszkriminálják, azaz nem tehet arról, hogy folyamatosan elutasítják. Ezáltal ha nem is szűnik meg, de jelentősen csökken munkavállalási elszántságuk.


A magasan képzett hajléktalanokat sem szívesen fogadják a munkáltatók



A hajléktalanok munkapiaci integrációjának elősegítésére már több kísérlet indult. Ilyen volt a "Járható út" elnevezésű program, amely segíteni próbált az otthontalanoknak. Csaknem száz hajléktalan jutott ezen program által bejelentett munkahelyhez - mondta el korábban Ehmann Zoltán, a programot kezdeményező Hajléktalanok Információs Irodájának vezetője. A hajléktalanszállón lakó, akár magasan képzett emberek is olyan előítéletekkel találkoznak, amelyek szinte lehetetlenné teszik elhelyezkedésüket. Az utcán élőknek gyakorlatilag nincs esélyük az elhelyezkedésre, bár egy részüket azért feketén foglalkoztatják. A cégek általában elégedettek voltak a hajléktalan munkavállalókkal, további foglalkoztatásukat is tervezik, mégis - főképp az előítéletek miatt - többségük nem kívánta felfedni magát. A programban az állam a bér- és tb-költségek átvállalásával igyekezett a hajléktalanokat álláshoz juttatni.


Kapaszkodó a munka világába egy jobb élet reményében



A valóságban a támogatott képzésekből a minimálbérnek megfelelő ösztöndíj ellenére is kimaradoznak a hajléktalanok, ugyanis, ahogy Tardos Katalin, az MTA kutatója is fogalmazott: ezek az emberek olyan lelki sérülésekkel rendelkeznek, amelyek jelentősen befolyásolják a társadalomba, és egyben a munkaerőpiacra való visszakerülésüket. Azért akadnak pozitív példák is. - A munka a legjobb eszköz a hátrányos helyzetűek társadalmi befogadásának elősegítésére - vallja Horváth Olga, a szombathelyi Savaria Rehab-Team Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedően Közhasznú Társaság ügyvezető igazgatója. Cégük első alkalommal a HEFOP 2.3.1-es számú kiírásán nyert támogatást, a hazai társfinanszírozással együtt 106,651 millió forintot. Projektjük hajléktalan, roma, megváltozott munkaképességű emberek alternatív, integrált képzését és foglalkoztatását szolgálta. A fatömegcikk-gyártó, dísznövénykertész- és varrómunkások képzésében összesen 34-en szereztek szakképzettséget, 30 főnek sikerült elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon, közülük 21 jelenleg is dolgozik. A szintén európai uniós támogatású Kapaszkodó elnevezésű programban például további 16 hátrányos helyzetű, tartósan munka nélkül lévő személy vett részt hegesztő/minősített hegesztő szakképzésben, s hat fogyatékos ember sajátította el a kiadványszerkesztői szakmát - ismertette Balassa Imre projektvezető. Ez év június 1-jén indult a Nyitott kapuk programjuk, amellyel az Új Magyarország fejlesztési terv Társadalmi megújulás operatív programjának (TÁMOP) 1.4.1-es számú kiírásán ismét európai uniós támogatásra pályáztak.


Nem vagyunk elég nyitottak



- Ha megnézzük a fogyatékosok foglalkoztatásának statisztikáit (10-11 százalék) jól látható, hogy igencsak el vagyunk maradva az unióhoz képest, ahol ez a szám 30-40 százalék között mozog - avat be minket egy friss kutatásba Tardos Katalin. - Alapvetően egy normális igényről van szó, amelyet a munkavállalókkal szemben támasztanak a munkáltatók: olyan embert keresnek, aki száz százalékban el tudja látni a munkáját, minél kevesebb rizikót jelent, minél kevesebb problémával jár együtt - nyomatékosítja a kutató.

Léteznek programok, alapítványok, közhasznú szervezetek, amelyek arra specializálódnak, hogy fogyatékos embereket helyezzenek el, felkeresik a cégeket, letárgyalják, hogy pontosan milyen igényeik vannak a cégeknek egy adott munkakör betöltésére, és a munkaerőigény szerint szűrik a fogyatékos embereket, hogy megvan-e a munkakörhöz minden képességük. De sajnos sok cég még akkor sem kíván ezzel a csoporttal foglalkozni, ha szakavatott civilszervezetek közreműködnek a hatékony kiválasztásban. Társadalmunk még nem elég nyitott ezen programokra. Sokszor a mentalistáson múlik ezen problémák elsimítása - mondja Tardos Katalin.


Jó kezdeményezés összhang nélkül



Az EQUAL Közösségi Kezdeményezés célja olyan innovatív megközelítések és módszerek kidolgozása és elterjesztése, amelyek hozzájárulnak a munkaerőpiachoz kapcsolódó diszkrimináció és egyenlőtlenségek megszüntetéséhez.
Magyarországon az EQUAL rendelkezésre álló teljes összege a 2004-2006-os időszakra 40 millió euró, amelyből 30 millió eurót az Európai Szociális Alap, 10 millió eurót pedig a központi költségvetés biztosít. - A munkahelyi diszkriminációval foglalkozik 38 partnerségünk 175 partnerségi tagjának nagy része Szombathelytől Nyíradonyig - fogalmazott Kertai Katalin, programvezető ezzel is utalva a program hatalmas kiterjedésére, széles spektrumára. Kertai Katalin szerint hatalmas területet, témákat ölel fel ez a kísérleti program, így nagyon nehéz bebizonyítani annak sikerességet. - Az legyen a cél, hogy a bevált projekteket tovább lehessen vinni, hogy másokon is segíthessen. A lényeg a fenntarthatóság - hangsúlyozta a projektvezető. Sajnos az a tapasztalat, hogy addig alkalmazzák, képezik ezeket a hátrányos csoportokat,amíg van támogatás.

Az EQUAL több olyan projekttel rendelkezik, amely a nők és a kismamák elhelyezkedési esélyeit hivatott segíteni. Ilyen többek között az "Újra eséllyel" (Budapest), "Nõ az Esély!" (Zalaegerszeg) és az "Esély Bölcsődéje" (Békéscsaba) Projekt.

Az EQUAL több hátrányos helyzetű csoporttal foglalkozik, így a fogyatékosoknak is próbál segíteni. Több projektjének célja egy rehabilitációs és foglalkoztatási és képzési alrendszer felépítése, amelynek eredményeként azok az értelmi fogyatékos emberek, akik alkalmasak rá, az egymásra épülő részfolyamatok végén kikerülhetnek a nyílt munkaerőpiacra. - Középsúlyos fogyatékos fiatalokat nevelő családok lélegezhetnek fel, ha sikerül valamilyen képzést elvégezni, hogy aztán lehetőség nyíljon az elhelyezkedésre. Ez hatalmas szó a fogyatékkal élők életében. Sajnos azonban olyan eset is előfordult, amikor az éves orvosi vizsgálat húzta át a fiatal számításait, pedig már sikeresen elvégezte a képzést és munkát is kapott. A vizsgálat kimondta: önálló életre alkalmatlan.

- Nincsenek összhangban ezen programok és a vonatkozó jogszabályok, így fordulhatnak elő olyan esetek, hogy gyakran a támogatott képzések célja pontosan a jelenlegi jogszabályok miatt nem tud megvalósulni - meséli Kertai Katalin. - A projektek, és az általuk létrehozott hálózatok feladata, hogy a szakpolitika számára ajánlásokat, javaslatokat fogalmazzanak meg, hogy ezek a szabályok, ellentmondások nélkül, segítsék, támogassák ezeket a hátrányos helyzetben levő rétegeket - nyomatékosította lapunk kérdésre Kertai Katalin.


Mennyien helyezkedtek el az esélyegyenlőségi programok által?



Az SZMM szerint a Munkaerő-piaci Alap (MpA) rehabilitációs alaprészének decentralizált keretéből indított pályázatok támogatásával évente mintegy 10-14 ezer főnek tudnak állást támogatni, az akkreditált foglalkoztatók hozzávetőlegesen 40-44 ezer főt foglalkoztatnak, szociális típusú foglalkozatásban körülbelül 8-9 ezer fő dolgozik. A központi programokban elhelyezett személyek száma évente ezer és kétezer fő között változik, de ezek a programok a legelesettebbeket célozzák meg, akiket máshogyan nem lehet elérni, csak "cizelláltabb" módszerekkel - áll a szociális minisztérium anyagában.

A kérdés adott: ha valóban annyira sikeresek voltak a programok, akkor miért nem észlelhető gyökeres változás ezen hátrányos csoportokat illetően, miközben nagy pénzek cseréltek gazdát? A kormányzatnak és a szociális tárcának természetesen mindenre van válasza: szerintük ugyanis az is nagy szó, ha egy nagy tömeg kilátástalan helyzetű ember közül csak egyen is segítenek. Azonban sokkal több ember élhetne a lehetőséggel ezen programok által, ha azok hatékonyabbak, átgondoltabbak lennének, a megfelelő képzőket bevonva, olyan szakmákra képeznék át az álláskeresőket, amelyre valóban szüksége van a munkaerőpiacnak. Addig maradnak az üres frázisok, ígérgetések, amelyek állandó hozadékai ezen projekteknek, ahogy a célkitűzéseinek, intézkedéseinek iránya sem sokat változott és a programok szereplői is állandók: a projekteket kidolgozó gárda, a képzők, a szolgáltatók és a pályázók egy köre is ismétlődik.


Diszkrimináció elleni jelenleg futó programok



- Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának elősegítése (TÁMOP 1.1.1.) Rendelkezésre álló forrás: 16,28 milliárd forint.

- Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságáért (TÁMOP 1.1.2) forrás: 26,041 milliárd. Terveik szerint a program közel 20 ezer ember elhelyezkedését segíti elő

- Foglalkoztatást ösztönző járulékkedvezmények (TÁMOP 1.2.1) A Start-programokra rendelkezésre álló forrás 39,2 milliárd forint, amelynek segítségével 2013-ig mintegy 42 000 fő foglalkoztatására nyílik lehetőség.

- Mozgáskorlátozott emberek foglalkoztatását, önálló életvitelét segítő eszközfejlesztő műhely és szolgáltatási hálózat kialakítása projekt (TÁMOP 1.4.2) Rendelkezésre álló forrás: 1,4 milliárd forint.

- Alternatív munkaerő-piaci programok támogatása (TÁMOP 1.4.1.) A pályázatok értékelésekor előnyt élveztek azok a szervezetek, amelyek korábban főpályázóként Phare, OFA, illetve HEFOP foglalkoztatási projekteket valósítottak meg. Rendelkezésre álló forrás: 3,055 milliárd forint. A támogatás mértéke: 25-72 millió forint.

Gyimóthy Éva, HR Portal
  • 2024.03.21recruiTECH 2024 A recruiTECH elsősorban HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding specialistáknak és learning & development szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a toborzási céljaikért a munkaerőpiacon, akik keresik az új megoldásokat, melyek segítségével hatékonyabbá tehetik vállalatuk tevékenységét.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.03.26Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.03.27Átfogó projektmenedzsment képzés IPMA és PMI alapokon Klasszikus projektmenedzsment képzés - átfogó, gyakorlati program, egyéni mentorálással.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Kiemelten fontos a magyar munkavállalók megtalálása és felvétele

Közel négyéves csúcson a munkanélküliség, miközben a vezérigazgatók relatív többsége létszámbővülést vár. Kiemelt tényező a magyar... Teljes cikk

Hogy lehet bevonni még 300 ezer embert a munka világába?

A 2023-as extra nehéz évből sikerült "ép bőrrel kikecmeregni" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a budapesti Várkert Bazárban... Teljes cikk

Irreális fizetési elvárások okozzák a legnagyobb problémát - HR Trendek Magyarországon 2024-ben

A HR Trends 2024-ből - a Randstad legfrissebb kutatásából - többek között kiderül, hogy a felmérésben részt vevő több mint 350 vállalat... Teljes cikk