Megjelent: 15 éve

A munkanélküliség típusai és a foglalkoztatottság növelése

A klasszikus meghatározás szerint a gazdaságilag aktív népességet a foglalkoztatottak és a munkanélküliek alkotják. A foglalkoztatottak köre magában foglalja a munkajogviszonyban állókat, valamint a közalkalmazottak, köztisztviselők és hivatásos szolgálati viszonyban állók csoportjait. Munkanélkülinek az minősül, akinek szándékában áll belépni vagy visszatérni a munkaerőpiacra, és a munkaügyi központban álláskeresőként nyilvántartják.

images

A tíz-tizenöt évvel ezelőtti kutatások még inaktívnak tekintették a nyugdíjasokat, a kereső tevékenységet nem folytató 15 évesnél idősebb diákokat, valamint az önálló jövedelemmel nem rendelkező nagykorú családtagokat. Közgazdasági értelemben ők a munka piaci kínálata marginális sávjába tartoznak, akik nincsenek rákényszerítve arra, hogy rendszeres jövedelemszerző tevékenységet végezzenek, ezért csak abban az esetben vállalnak munkát, amennyiben azt megfelelőnek tartják, egyébként megélhetésüket a család biztosítja. Megkülönböztetjük továbbá azoknak a körét, akik jelentős megtakarítással rendelkeznek, és a tőkejövedelmükből származó bevételeik - a befektetések hozama, a kamat, a jogdíjak vagy a jutalékok - lehetővé teszik számukra, hogy ne munkajogviszonyból származó jövedelemből biztosítsák a megélhetésüket.

A munkanélküliség problémájának kezelésére, a foglalkoztatottság növelésére a munkaügyi központok és az önkormányzatok még mindig azokat a sémákat próbálják alkalmazni, amelyek a teljes foglalkoztatottságot közelítő, fejlett kapitalista társadalmakban a múlt század '70-es éveiben beváltak. Ezeket a módszereket elsősorban az úgynevezett strukturális munkanélküliség kezelésére fejlesztették ki.

Strukturális munkanélküliségről akkor beszélünk, ha a munkaerőpiacon a globális kereslet és kínálat egybeesik, azonban nem fedi egymást a kereslet struktúrája és a munkaerő kínálata. Ebben az esetben rendelkezésre áll ugyan a megfelelő mennyiségű munkavállaló, azonban képzettségük nem teszi lehetővé, hogy teljes mértékben bekapcsolódjanak a húzóágazatokban - pl. az elektronikai iparban - folyó tevékenységbe. A strukturális munkanélküliség mértéke akkor csökkenthető, ha megbízhatóan előre jelezhető a különböző iparágak egymás közötti arányának változása, és ehhez folyamatos és szervezett átképzéssel kapcsolódik a munkaerő kínálata.

A munkanélküliség másik klasszikus esete a ciklikus munkanélküliség. Ez akkor lép fel, amikor a munka globális kereslete csökken, mert a gazdaság növekedése megtorpan vagy a pangás időszakában van. Annak ellenére, hogy a piacgazdaság normális fejlődési jelenségei közé tartozik az efféle pulzálás, a rövid ideig tartó fellendülés és a hosszúra nyúló stagnálás vagy visszaesés időszaka bizonytalanságot vált ki a gazdasági szereplők között, és ennek hatásai átterjednek az egész társadalomra. Állami beavatkozás nélkül a piac "önszabályozó mechanizmusa" még a legfejlettebb országokban sem képes gazdasági növekedést indukálni!

A magán munkaközvetítők elsősorban a frikciós munkanélküliség csökkentésében jutnak szerephez. Ez a fajta munkanélküliség abból ered, hogy az emberek néhány százaléka mindig a munkahely-változtatás állapotában van: a meglevőnél jobb munkalehetőséget keresnek, változtatják a lakóhelyüket, pályakezdőként vagy szülés utáni szabadságuk befejezését követően kívánnak visszatérni a munkaerőpiacra. A munkaerőpiac dinamikáját jelzi, hogy az álláskereső mennyi idő alatt jut a végzettségéhez, szakképzettségéhez igazodó, korábbi teljes munkaidős foglalkoztatásából származó jövedelmével megegyező vagy azt meghaladó díjazású, hosszú távú munkalehetőséghez.

Napjainkra nyilvánvalóvá vált, hogy a foglalkoztatás növelése nélkül Magyarország leszakad, Európa sereghajtójává válik, és a szociális feszültségek miatt "balkáni" szintre süllyedhet. Mivel Magyarország - a felhalmozott államadósság és az export-vezérelt termelési gyakorlat miatt - sokkal inkább kiszolgáltatott a világpiaci folyamatoknak, mint bármelyik más közép-európai ország, olyan megoldások szükségesek, amelyeknek nincsenek hagyományai, sem előzményei a magyar foglalkoztatáspolitikában. Ugyanakkor mégsem kell a "sötétben tapogatózni": az Európai Unió lisszaboni céljainak megvalósítása lehetővé teszi a leszakadás elkerülését. A szakértői javaslatok szerint az európai nemzetgazdaságok akkor lehetnek sikeresek, ha a belső politikai akciók az alábbi öt területre egyidejűleg terjednek ki:

- A tudástársadalom megteremtése: Európa váljon vonzóvá a kutatók és tudósok számára. A kutatás-fejlesztési területnek kiemelt prioritást kell kapnia. Előrelépés szükséges az információ-kommunikációtechnológia alkalmazásában.
- A belső piac fejlesztése: a nemzetgazdaságokban valósuljon meg az áruk és a tőke szabad mozgásának biztosítása a belső piacokon. A tagállamok törekedjenek a szolgáltatások egyedi piacának megteremtése, amelyben a nemzeti hagyományok érvényesülnek.
- Az üzleti környezet fejlesztése: fontos feladat a közterhek (járulékok, adók) csökkentése, a jogalkotás minőségének javítása, az új vállalkozások gyors indításának megkönnyítése, olyan jogi szabályozási környezet kialakítása, ami az üzleti folyamatokat hatékonyan támogatja.
- A munkaerőpiac fejlesztése: sürgős feladat a fejlesztési stratégiák kidolgozása az élethosszig tartó tanulás, illetve az aktivitás előmozdítása érdekében, valamint annak a partnerségi szemléletnek az erősítése, amelyben a gazdasági növekedés és a foglalkoztatottság bővülése egyaránt érvényesül.
- A környezet fenntarthatósága: az "öko-innovációk" megvalósítása, a környezetbarát beruházások támogatása, az ökológiai szempontok figyelembe vétele a hosszú távon fenntartható fejlődés alapkövetelménye.

Ezek a törekvések ideológiailag semlegesek, függetlenek az aktuális belpolitikai erőviszonyoktól. A célkitűzések megvalósításának elengedhetetlen feltétele, hogy valamennyi érintett a saját lakóhelyén, a saját vállalkozásában legyen képes a változások menedzselésére, a kínálkozó lehetőségek felismerésére és hasznosítására.

A foglalkoztatás növelése érdekében olyan gyakorlatot kell kialakítani, ami a gazdasági stagnálás, pangás időszakában is biztosítja a munkavállalók számára, hogy a megélhetésükhöz szükséges jövedelmet szerezzenek. Az egyik módszer a szociális juttatásban részesülők körének bővítése lehetett volna, ám Magyarországnak erre hosszú távon nincs fedezete. Nem jelent valódi megoldást, ha a szociális ellátást - beleértve a nyugdíjakat és a segélyeket - az állam hosszú távon hitelekből kívánja finanszírozni.

A japán modell a bedolgozói hálózat szélesítésével volt képes a probléma kezelésére. Az otthoni munkavégzés már a múlt század '70-es éveitől kezdve elérte, illetve meghaladta a 10 százalékot. Az otthon végzett munkával a vállalatok működési költségei jelentősen csökkenthetők és az elbocsátás költségei sem terhelik a cégeket. Az ázsiai modell ezt a gyakorlatot követi: a bedolgozók minimális összegű "rendelkezésre állási díjat" kapnak a vállalattól, illetve az állam ideiglenes jelleggel részben átvállalja a közüzemi számlák díjainak fizetését. Emellett bármilyen önálló alkotó tevékenység - internetes tartalomfejlesztés, képzőművészeti alkotás, oktatás, kutatás és egyéb szabadidős szolgáltatás - végezhető adómentesen.

A skandináv országokban az élethosszig tartó tanulás gyakorlata terjedt el. Ebben a modellben a munkával és a tanulással töltött évek száma a 40 éven aluliak körében közel azonos, és cél, hogy ez az arány az idősebbek körében is hasonlóan alakuljon. A munkával és a tanulással töltött évek egyaránt szolgálati időnek számítanak. Az állam egyelőre még biztosítja a tanulással töltött évek idején is a járadékot, azonban már ezekben országokban is megfogalmazódott az elvárás a munkavállalókkal és a tanulókkal szemben az önrész finanszírozására és az öngondoskodás terjesztésére.

A kevésbé versenyképes angolszász modellre továbbra is a munkaerő-feleslegnek az előírt felmondási idő figyelembevételével történő elbocsátása a jellemző, azonban a munkaerőpiac rugalmasságát jelzi, hogy az elbocsátottak aránylag hamar, egy-két hónapon belül képesek újra elhelyezkedni, a korábbival közel azonos mértékű fizetésért. Ennek oka, hogy a pragmatikus oktatási rendszer többféle, egymástól nagyon különböző munkaterületeken is alkalmazható készségek fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. Így például egy elbocsátott hegesztő szakmunkás rövid betanítás után alkalmassá válik bármilyen építőipari szakmunka elvégzésére vagy akár egy pénztárgép kezelésére. Egy tanár bármikor elkezdhet tevékenykedni pénzügyi tanácsadóként, kulturális szervezőként vagy üzletvezetőként.

Magyarországon is történtek kísérletek a munkaerő rugalmasságának növelésére. Hiányzott azonban a társadalmi párbeszéd, mindenekelőtt a munkavállalók felkészítése a változásokra. A leépítéseket - különösen a közszférából kikerülők - egzisztenciális válságként élik meg, többségük nincs felkészülve arra, hogy önálló vállalkozásba kezdjen. A munkaerő-piaci szolgáltatások elégtelenek, ugyanis az álláskeresőknek alig 25 százaléka talál a járadékfolyósítási időszak végéig a végzettségének megfelelő új munkahelyet. A járadékfolyósításból kiszorulók gyakran kényszervállalkozásba kezdenek, vagyis olyan munkalehetőségeket is elfogadnak, ahol a foglalkoztatás minden terhe rájuk hárul, miközben a megbízójuk ugyanolyan teljesítménykövetelményeket és rendelkezésre állási kötelezettséget állapít meg velük szemben, mint az alárendelt munkavállalókkal.

A foglalkoztatás bővítésére irányuló javaslatok jelenleg a szociális segélyből élők aktivitásának növelését célozzák. Holott a segélyre berendezkedett életmódot többnyire azok a "reményvesztett" munkanélküliek választják, akik nem tudnak vagy nem akarnak visszatérni a munkaerőpiacra. Valódi megoldást az jelentene, ha az álláskeresőket a rendszer nem engedné kihullani. A közfoglalkoztatás mai gyakorlata azért nem megfelelő ennek a problémának a kezelésére, mert az önkormányzatok gazdálkodása olyan mértékben függ a központi költségvetésből, ami a törvényben foglalt autonómiájuk biztosítását - így az önként vállalt közfeladatok finanszírozását - már nem teszi lehetővé.

Bármilyen nehéz feladatnak tűnik, az álláskeresők foglalkoztatásának biztosítása egyedi, személyre szóló foglalkoztatási projektekkel oldható meg. Elsősorban olyan alkalmi megbízások, képzettséghez igazodó feladatok meghatározásával, amelyet a járadékos (vagy segélyezett) határidőre teljesít. A sikeres teljesítés újabb, hosszabb távú megbízásokra nyújt lehetőséget, egészen addig, amíg a rendszeres jövedelem és a járadék (segély) együttes összege eléri a munkavállaló korábbi átlagkeresetét, ennek hiányában a minimálbért. Ugyanakkor nem célszerű a tipikus - napi 8 órás - munkaviszony létesítésének erőltetése. A részmunkaidő, a munkakör-megosztás, az új szakma megszerzésének támogatása és a vállalkozói készség fejlesztése több eredményt hozhat, mint a jelenleg alkalmazott passzív segélyezési rendszer. Mindez azonban csak akkor eredményezhet jelentős javulást, ha a foglalkozásbővítési akciók jól szervezettek, megfelelően előkészítettek és folyamatos elfoglaltságot biztosítanak a modellkísérletekben önkéntesen résztvevők számára.

Visegrádi Ildikó, HR Portal
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Miért emelkedtek Magyarországon a munkaerőköltségek kevésbé, mint a régió többi országában?

Közel 20 éve csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz - ennek kapcsán a GKI Gazdaságkutató Zrt. cikksorozatában egy-egy mutató segítségével... Teljes cikk

Kiemelten fontos a magyar munkavállalók megtalálása és felvétele

Közel négyéves csúcson a munkanélküliség, miközben a vezérigazgatók relatív többsége létszámbővülést vár. Kiemelt tényező a magyar... Teljes cikk

Hogy lehet bevonni még 300 ezer embert a munka világába?

A 2023-as extra nehéz évből sikerült "ép bőrrel kikecmeregni" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a budapesti Várkert Bazárban... Teljes cikk