kapubanner for mobile
Megjelent: 15 éve

Túlélési stratégiák a válságra

Amennyiben a kis- és közepes cégek azokat az üzleti stratégiákat részesítik előnyben, amelyek kiszámítható piaci viszonyok között a feltörekvő cégekre jellemzőek, valószínűleg hamarabb kilábalnak a válságból, mint a lomhábban mozduló, késve reagáló versenytársaik. Nézzük, milyen stratégiák közül választhatnak a vállalatok.

Az Amerikai Egyesült Államokban kirobbant hitelpiaci válság jelenleg általános pénzügyi válsággá terebélyesedett és várhatóan a világ számos országában rövid időn belül gazdasági válsággá alakul. Az elemzők egész iparágak hanyatlását, az exportpiacok szűkülését, ennek következtében munkahelyek százezreinek megszűnését, a beruházások visszaesését, a fejlesztések elmaradását, végső soron a fogyasztás csökkenését prognosztizálják. Az állami adósságteher növekedése, a költségvetési hiány, valamint a lakosság eladósodottsága miatt Magyarországon különösen mély és sokáig elhúzódó recesszióra kell felkészülni. Elérkezett az idő, amikor valamennyi gazdasági szereplőnek el kell gondolkodnia a közelebbi-távolabbi jövőn, újratervezni és ha szükséges, átírni az üzleti stratégiát.

Mi várható a multinacionális cégeknél?

A világ számos országában jelenlévő, tényleges termelő tevékenységet folytató globális vállalatok várhatóan elsőként fognak kilábalni a válságból. A tőke szabad áramlása ugyanis lehetőséget biztosít számukra arra, hogy a beruházásokat és a termelő tevékenységeket azokban az országokban végeztessék, ahol a legkedvezőbbek a termelési lehetőségek. A késztermékeket ott értékesítsék, ahol a legnagyobb a kereslet. A profitot pedig ott realizálják, ahol a legkedvezőbbek a közteherviselési feltételek. Nem szükséges számukra, hogy ezek a feltételek földrajzi szempontból egyidejűleg ugyanabban az országban teljesüljenek, hiszen tevékenységük országhatárokon, sőt földrészeken ível át. Mivel a globális cégek vezetői rendelkeznek a leginkább naprakész piaci és tőzsdei információkkal, néhány hónap alatt képesek akár több ezer főt foglalkoztató üzemeket felszámolni és újraindítani, gyakorlatilag bárhol a világon.

Jelenleg a leginkább kiszolgáltatott helyzetben azoknak az üzemeknek a munkavállalói vannak, amelyek tulajdonosai külföldiek, import alapanyagból termelnek, és bevételük kizárólag exporttevékenységből származik. Az összeszerelő üzemek bérmunkásainak jelentős részét a munkaadó jobb esetben - a kollektív szerződésben foglaltak alapján - átirányíthatja más területre, ahol még folyik a termelés vagy ideiglenesen kényszerszabadságra küldi őket. Ebben az esetben a költségeket és a kockázatot a munkaadó viseli. Kényelmesebb, bár a legkevésbé sem etikus megoldás ehelyett betegszabadságra küldeni a munkavállalókat, így a költségek egy részét a fogadó ország szociális rendszerére lehet hárítani. Amennyiben azonban a recesszió elhúzódik, a cégvezetés - amely rendszerint egy távoli központból irányítja a vállalatot - könnyen dönt a létszámleépítés mellett, és ha a válság tovább mélyül, bezárja a veszteséges üzemeket.

Átmeneti megoldásként elképzelhető a bevételkiesés idején az ideiglenes bércsökkentés - bár ez senkinek sem érdeke. A meggyengült vállalatok részvényei a tőzsdén rendszerint tovább zuhannak, a munkavállalók bizalma megrendülhet a vezetésben. A várható vezetői prémiumok szerényebb mértékének bejelentése viszont erősíti a bizalmat. Mindenesetre, a globális cégek alkalmazottai, amennyiben érzékelik a termelés visszaesését, okosan teszik, ha tájékozódni kezdenek a munkaerőpiacon. Nem feltétlenül új állást kell keresni, sokkal inkább felmérni, melyek az egyéni szinten fejleszthető képességeik, erősségeik. Egy jó tanfolyamra, továbbképzésre történő beiskolázás esetleg a vezető érdeklődését is felkeltheti, és ha sikerül tanulmányi szerződést kötni válság idején, az egyfajta "biztosítékot" jelent a munkavállaló számára. Amennyiben a tanulmányi szerződésben kikötik, hogy a munkavállaló a képzettség megszerzését követően mennyi időt köteles a munkáltatónál eltölteni, a munkavállaló vállalati pozíciója ezzel megszilárdítható. A tanulmányi szerződés megkötése a cég számára is előnyös, hiszen ezzel a módszerrel a legjobb munkavállalóit megtarthatja vagy visszahívhatja akkor is, ha a válságot követő fordulatban bízó a konkurencia esetleg többet ígér a stagnálást választó, vagy szándékán kívül a termelés visszafogására kényszerülő cég alkalmazottainak.

Az országok tőkevonzó képességet a kormányok leginkább azzal erősíthetik, ha a válság idején hiteles kommunikációt folytatnak a lakossággal és az országban tartósan letelepedett globális vállalatok képviselőivel egyaránt. A nagybefektetőknek meg kell győződnie arról, hogy továbbra is érdemes a fogadó országban fenntartani és végeztetni a termelést, sőt a kutatási-fejlesztési tevékenységet is leginkább ott célszerű folytatni, ahol az új érték megteremtésére képes humán kapacitás a leggyorsabban képes regenerálódni. Indokolt válság esetén is a kilábalást, növekedést elősegítő kormányzati döntéseket meghozni: fejleszteni az oktatást, a rekreációs intézményeket és a mentálhigiéniás szolgáltatásokat. Fontos a lakosság munkavállaló képességének megőrzése és fejlesztése. Ezeket a feladatokat a leghatékonyabban a közhasznú szervezetek látják el, amelyek képesek aránylag kis költséggel, időszakos jelleggel viszonylag nagy létszámú, nem termelő tevékenységet folytató munkavállaló számára foglalkoztatási lehetőséget biztosítani.

Mit tehetnek a kisvállalkozások?

Minél diverzifikáltabb tevékenységet folytat egy vállalkozás, annál nagyobb a túlélési esélye. A kis- és középvállalkozások könnyebben alkalmazkodhatnak a kialakuló piaci helyzethez, amennyiben rugalmasan képesek átváltani egészen más tevékenységre, mint amivel eddig foglalkoztak. Magyarországon nem ritka, hogy a kis- és mikrovállalkozások 3-5 évenként vagy akár évről-évre felülvizsgálják a tevékenységi körüket. Amikor új munkatársat vesznek fel, feltérképezik, hogy szakmája, végzettsége alapján milyen feladatok ellátására alkalmas potenciálisan, és ennek megfelelően bővítik a cégjegyzékben szereplő tevékenységi körük tartalmát. Természetesen az újonnan felvállalt tevékenység akkor is megmarad, ha a munkatárs időközben kilép, hiszen a túlkínálatos munkaerőpiac a legtöbb esetben lehetővé teszi még a legkeresettebb szakemberek azonnali pótlását is.

Nem ritka jelenség, hogy a cég főtevékenységként például irodagépgyártást megjelölő vállalkozás időnként felbukkan az építőiparban, a tartós fogyasztási cikkek nagy- és kiskereskedelmének piacán, diplomás munkatársai műszaki tanácsadói vagy adószakértői tevékenységet folytatnak, a szoftverfejlesztő szakemberek számítástechnikai rendszerek karbantartását felügyelik más cégeknél, emellett lap- és könyvkiadással, weblapszerkesztéssel is foglalkoznak, miközben ugyanez a cég megjelenik a munkaerő-kölcsönzés piacán, de konkrét megrendelés esetén nem zárkózik el a közúti teherszállítástól vagy az időszakos mezőgazdasági-betakarítási munkáktól sem.

Történelmi tapasztalatok alapján bizonyított, hogy a V-alakú válság esetén a mélypontot gyors fellendülés, gazdasági növekedés követi, míg az L-alakú válság során hosszú ideig meghatározó a stagnálás, a csökkentett újratermelés, a folyamatos hanyatlás. Bár empirikus, tudományos igényességgel bíró bizonyítékaink egyelőre nincsenek azzal kapcsolatban, hogy mi okozza a V- és az L-típusú válságot, feltételezzük, hogy a reálgazdaságra gyakorolt következmények elsősorban attól a vállalati stratégiától függenek, amit a cégek válság esetén alkalmaznak. Amennyiben a kis- és közepes cégek azokat az üzleti stratégiákat részesítik előnyben, amelyek kiszámítható piaci viszonyok között a feltörekvő cégekre jellemzőek, valószínűleg hamarabb kilábalnak a válságból, mint a lomhábban mozduló, késve reagáló versenytársaik. Ezek a stratégiák:

- "Üres fülke" stratégia: a kis cég nem kezd versenybe a globális nagyvállalatokkal, hanem a piaci információk folyamatos elemzésével felkutatja a figyelmen kívül hagyott fogyasztói csoportokat, és jó érzéssel ezt a piaci szegmenst célozza meg, akkor is, ha a célpiac tagjai kevesen vannak és területileg szétszórva találhatók. Még eredményesebb ez a stratégia, ha a kis cégek létrehozzák, megszervezik a saját fogyasztói hálózatukat.

- Azok a vállalkozások, amelyek a válságos időszakban képesek kockázati tőkéhez jutni, sikeresen alkalmazhatják a "specializációs stratégiát". Ebben az esetben egy szűk piaci szegmensre koncentrálnak, részükre speciális kínálatot biztosítanak. A kockázati tőke felett rendelkező, azt birtokló szervezetek ebben az esetben ideiglenesen résztulajdont szerezhetnek a kis cégekben, de ez nem jelent automatikus felvásárlást és kiszolgáltatottságot. Ideális, átmeneti stratégia lehet ez a módszer azoknak a vállalkozásoknak, amelyek gyorsan képesek kialakítani a megrendelők igényeinek megfelelő, egyedi szolgáltatásokat.

- "A mienk jobb vagy olcsóbb, mint a többieké" stratégia: a fizetőképes kereslet visszaesésére számító vállalkozások sikeresen alkalmazhatják ezt a stratégiát. Ebben az esetben a cég a minőségre koncentrál, és azt bizonyítja, hogy termékei, szolgáltatásai jobbak, viszont nem drágábbak, mint a versenytársaké. A termelési költségek csökkentése valóban szükségessé válhat, áruhiány azonban nem keletkezhet. Minél elterjedtebb ez a stratégia egy országon belül, annál nagyobb esélye van a nemzeti fizetőeszköz vásárlóerejének megőrzésére. Különösen fontos ez Magyarországon, ahol az euró bevezetése előtt feltétlenül szükséges a belső piacok fejlesztése. Csak így érhetjük el, hogy az eurózónához történő csatlakozásra akkor kerüljön sor, amikor a lakosság és belföldi ellátásra termelők számára a legkedvezőbb a forint/euro átváltása.

- Termelési-értékesítési stratégiai szövetségek megkötése: az azonos iparágakban tevékenykedő, egymásra utalt vállalkozások - pl. mezőgazdasági termelők és feldolgozók - akkor küzdhetnek meg eredményesen a válsággal, ha a nyerészkedő felvásárlók kiküszöbölésével, közös érdekeiket felismerve, új márkával és saját értékesítő csapattal jelennek meg belső és a külső a piacokon egyaránt.

Fontos, hogy a cégek válság esetén a kiválasztott üzleti stratégiához illeszkedő új marketing-stratégiát dolgozzanak ki. Ehhez nem ritkán új munkatársak bevonása válhat szükségessé. Az új munkatársak új ötleteket hozhatnak, ami amellett, hogy növeli a cég esélyeit a válság sújtotta piacon, jótékony hatással lehet a foglalkoztatás bővülésére is.

A változatos tevékenységi kör akkor segíti elő leghatékonyabban a folyamatosan változó piaci viszonyokhoz való sikeres alkalmazkodást, ha a vállalkozás kis mérete, családias hangulata mellett a tulajdonviszonyok is rendezettek. Egy húsz főnél kevesebb munkatársat foglalkoztató kisvállalkozás esetén célszerű, ha valamennyi munkatárs a befektetett munkája vagy a vállalkozás rendelkezésére bocsátott tőkéje alapján a lehető legrövidebb időn belül a vállalkozás tulajdonosává válik.

Mit tehetnek azok, akiket ténylegesen "utolér" a hitelválság?

Válság idején azoknak a hazai vállalatoknak a helyzete a legkilátástalanabb, amelyek a tevékenységüket kizárólag devizahitelből finanszírozzák, és termékeik értékesítésére egyetlen célpiacon, a termelés helyszíntől távol, külföldön kerül sor. Ekkor ugyanis könnyen adósságcsapdába keveredhet a vállalat. A "süllyedő hajóról" menekülni kell, ebben az esetben még a vállalat felvásárlása is jobb megoldás lehet, mint a felszámolás. Arra viszont nem szabad számítani, hogy az új tulajdonos ugyanazt a személyi állományt kívánja foglalkoztatni a továbbiakban, függetlenül attól, hogy milyen ígéreteket tett a munkavállalóknak vagy a fogadó ország kormányának.

Nagyobb az esély a termelőkapacitás megőrzésére és újbóli aktivizálására, ha a vállalatot a saját dolgozói vásárolják fel. Magyarországon a "proaktív kivásárlás" kevésbé elterjedt módja a munkahely megőrzésének, de mindenképpen célszerűbb ezeket a kezdeményezéseket ösztönözni, akár állami vagy önkormányzati szerepvállalással, mint kiszolgáltatni a munkavállalókat a piacfelvásárló spekulánsok törekvéseinek. A '90-es évek elején a magyar gazdaságot felkészületlenül érte a "karvalytőke" támadása, ám közel húsz évvel a rendszerváltás után már nem lenne szabad elkövetni ugyanazokat a hibákat! Ebben óriási a mindenkori kormányzat felelőssége.

A felszámolás előtt álló cégek munkatársai jól teszik, ha nemcsak várják és keresik, hanem - egymással összefogva, valamint kapcsolati tőkéjük bevonásával - meg is teremtik a jövedelmük biztosításának újabb lehetőségeit. Felértékelődnek az alkalmi bevételt nyújtó másodállások, a többé-kevésbé önfenntartó, hálózati kereskedelemre szakosodott fogyasztói klubok, valamint a közhasznú szervezetek, alapítványok által felajánlott projektmunkák, rövid távú munkalehetőségek és az egyéb, otthon végezhető bedolgozói tevékenységek.

Mivel válság esetén sokan szembesülnek ugyanazokkal a nehézségekkel, a hasonló problémákkal küzdő, hasonló élethelyzetbe kerülő munkavállalók között nő az egymásrautaltság. Válság idején az együttműködés előnyösebb a versengésnél. Amikor a piaci viszonyok kiszámíthatatlanok, az állami újraelosztás viszont várhatóan csak kevesek helyzetét javítja majd, előtérbe kerül a harmadik közösségi integrációs elv: a reciprocitás. Ez - Polányi Károly meghatározása szerint - a "gazdasági mikroegységek" tradíciókon alapuló, kölcsönös csere (de nem árucsere!) kapcsolatait jelenti. Felértékelődik a kalákamunka, a családi gazdaságok szerepe, a minimális pénzbeni, inkább természetbeni juttatásokat nyújtó közcélú foglalkoztatás, és általában a non-profit szektor erősödésével számolhatunk.

A közösségszervezők felelőssége, hogy olyan csoportokat, településeket működtessenek, amelyek biztos megélhetést nyújtanak a közösséghez önként csatlakozók számára a gazdaság stagnálása vagy visszaesése esetén, kényszerű vagy önkéntes munkanélküli időszakok bekövetkezésekor, állami támogatás hiányában is. Ezek a közösségek újraalkothatják a helyi társadalmi szerződéseket, remélhetően okulva azokból a hibákból, amelyek a válság kirobbanásához vezettek. Minél elterjedtebbé válnak az önszervező közösségek, minél eredményesebbek a közösség tagjai a fizikai, pszichológiai és mentális egészségük megőrzésében, annál nagyobb az esély a felemelkedésre és az önerőre építő, tartós gazdasági növekedésre.

Visegrádi Ildikó, HR Portal
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Miért van ennyivel több magyar embernek munkája, mióta az EU-hoz csatlakoztunk?

A KSH szerint 2004 és 2023 közt közel 824 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, ami 21%-os bővülést jelent. A növekmény nagy részét a... Teljes cikk

A foglalkoztatottak és munkanélküliek száma is nőtt februárban

2024 februárjában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 32 ezerrel, 4 millió 723 ezerre nőtt. A... Teljes cikk

Nőnapi cikkcsokor a HR Portáltól - így fest a nők helyzete a munka világában 2024-ben

Nőnap alkalmából csokorba gyűjtöttük a dolgozó nők helyzetét taglaló legfrissebb cikkeket. Mekkora a bérszakadék, mely országokban mélyül és... Teljes cikk