Stratégiai HR - sokak számára még csak álom
Miközben a HR-kontrolling egyre jelentősebb szerepet kap a szervezetekben, sok helyen egyáltalán nem mérik a dolgozók teljesítményét, nincs tudatos bérpolitika, és bajban vannak a cégek, ha hirtelen utódot kell keresni egy-egy pozícióra - derül ki az Országos HR Benchmark felmérésből.
A válaszok alapján kitűnik, hogy a HR-esek és a vezetés a legkevésbé azokkal a területekkel foglalkoznak aktívan, amelyeknek nincs jelentős közvetett hatása a termelékenységre. Ide tartozik a munkavédelem, a teljesítményértékelés és a motiválás. Mindez azért is érdekes, mert éppen a dolgozók elégedettsége, bérezésük és ösztönzésük jelent számukra problémát. A megkérdezettek 41 százaléka például egyáltalán nem méri a munkavállalók elégedettségét, és sokak számára nem világos, miért fontos a tudatos bérpolitika és a megfelelő ösztönzési rendszer. Pedig a képlet egyszerű: a kihívást jelentő feladatok, az anyagi és erkölcsi megbecsülés motivál a legjobban. Ehhez képest a dolgozók valós teljesítményét nem csupán a kis- és közepes vállalkozásoknál, hanem még a nagyvállalatoknál sem mérik mindenhol. Igaz ugyan, hogy a kutatásban résztvevők 63 százaléka működtet teljesítményértékelési rendszert, de csak kevesen kötik össze az ösztönzési rendszerekkel. A munkakör piaci értékét, a leadott munkateljesítményt, a kompetenciák alapján történő elismerést pedig csak néhányan állítják a bérezési politika kialakításának középpontjába. Biztató ugyanakkor, hogy a cégek 30 százaléka az egyéni teljesítmény alapján emeli a jövedelmeket.
A béren kívüli juttatások terén nem történt változás: az étkezési utalványok, az üdülési csekk továbbra is népszerű, bár ez utóbbi visszacsúszott a negyedik helyre, az oktatás támogatásával kapcsolatos juttatások viszont felértékelődtek. A megkérdezettek 56 százaléka cafeteria keretében nyújtja ezeket a juttatásokat, és az egy főre eső keret 176 ezer forintról 233 ezer forintra emelkedett.
Az oktatás, továbbképzés szerepe erősödött tehát, de a megkérdezetteknek csak 46 százaléka tervezi meg előre, hogy mely munkatársat mire fogják képezni, noha éppen a jelenlegi helyzetben nem mindegy, hogy hatékonyan, az eredmények mérésével fordítanak-e jelentős összegeket a képzésre. Mindeközben egyre jobban terjednek az új képzési technikák, mint például a coaching. A legtöbb szervezet a recesszió bekövetkeztéig éves bérköltsége mintegy 1 százalékát költötte képzésre, egytizedüknek ez az arány elérte az öt százalékot és olyan is akadt, amely jelentősen, tíz százalék feletti mértékben fordított munkatársai tudásának újratermelésére - mondta Dara Péter.
A mostanihoz hasonló elbocsátási hullám eddig nem volt, ezért sokan kérnek segítséget a leépítések végrehajtásához, ugyanakkor csak kevesen gondoskodnak az elbocsátott dolgozókról outplacement program keretében. A felmérésből úgy tűnik, hogy az outsourcing tevékenység elérte határát. Bár eddig sokan sok területet kiszerveztek a szervezetükből, a jövőben már jóval kevesebben, a megkérdezettek kilenc százaléka tervezi ezt.
Örvendetes, hogy a megkérdezett vállalatok 37 százalékánál működik HR kontrolling, hiszen a HR vezetők tevékenysége egyre inkább üzleti jellegűvé válik,és sokszor adatokkal alátámasztva tudnak véghezvinni egy-egy döntést. Dara Péter szerint azonban a felmérés megerősítette, hogy bár a válaszadók 79 százaléka közvetlenül az első számú vezetőnek tartozik beszámolással, a stratégiai szerepkör sokak számára álom marad. Ahhoz ugyanis, hogy a HR az adminisztratív, végrehajtó szerepből kitörjön és stratégiai funkciót lásson el, elengedhetetlen a projektmenedzseri gondolkodás valamint a korszerű technológiák, piaci trendek ismerete.
Nagy István Ottó, az Ernst&Young Üzleti Tanácsadási Szolgáltatások üzletág igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a válságban megnő a kockázatkezelés szerepe. Egy korábbi globális felmérés szerint a legnagyobb kockázatnak a karriermenedzsment és az utánpótlás területét nevezték meg a cégek, de az elöregedő munkaerő és az igazán szakképzett munkatársak hiánya is kiemelt helyet foglalt el a kockázati térképen. A magyar vezetők is tisztában vannak e két HR terület fontosságával, mégis a cégeknek mindössze 13 százalékánál működik karriermenedzsment és utánpótlás rendszer, vagyis, ha megüresedik egy pozíció, nincs akivel betöltsék. Nagy István Ottó rámutatott: a recesszió megváltoztatja a munkaköröket, ezért a HR szakembereknek új kompetenciákat kell megállapítaniuk, felül kell vizsgálniuk a teljesítményértékelési rendszert és újra kell gondolniuk a javadalmazási politikát.
Laczik Anita
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
Van egy olyan vezetői réteg az iparban, akikről, ha nem vesszük tudomásul, hogy egészen más bánásmódot igényelnek, mint a többi vezető, akkor... Teljes cikk
Egy év alatt 13 százalékkal kevesebb a magyar weboldalakon az álláshirdetés az Állásportál.hu friss statisztikája szerint. Január közepén 29 172... Teljes cikk
Szeptemberről októberre egy munkaerő-kölcsönző cég, a HR Direkt Kft. 70 százalékkal, 1400 fővel növelte alkalmazotti létszámát. Hosszú idő... Teljes cikk
- Megbízási szerződés vagy munkaszerződés? Megbízási jogviszony vagy munkaviszony? - így lehet eldönteni 1 hónapja
- "Európában minden adott ahhoz, hogy megnyerjük az MI-csatát" 1 hónapja
- A mesterséges intelligenciát a nemek közötti egyenlőtlenség felszámolására kell használni 2 hónapja
- Köves Slomóékhoz kerülhet a Veres Péter Gimnázium 2 hónapja
- Kiábrándítóan lassan növekszik a női vezetők száma - mutatjuk, hogy befolyásolja ezt a rugalmas munkavégzés 2 hónapja
- Elfogadás küszöbén áll az EU Mesterséges Intelligencia Rendelete 2 hónapja
- Logisztika, beszerzés - mutatjuk, hogy alakulnak a fizetések és a nemek közötti bérszakadék 2 hónapja
- Így járulhat hozzá a HR a vállalati sikerhez: a HR-es mint az üzleti stratégiaalkotás résztvevője 2 hónapja
- Új márka- és marketingkommunikációs igazgató a Yettelnél 2 hónapja
- "Ne hagyjuk magunkat" - utolsó soraival a nőknek üzent az államfői tisztjéről lemondó Novák Katalin 2 hónapja
- Egy HR-es átlagosan nem 100, hanem "csak" 50 embert szolgál ki 3 hónapja