Guruló projekt - a mozgássérültek foglalkoztatásáért

Ma már nem elég a mozgássérült embereknek, ha akadálymentes a munkahelyük, pedig még ez a probléma sem mindenhol megoldott. A kerekesszékkel élők a társadalomnak minden téren aktív tagjai szeretnének lenni, dolgozni és sportolni is önállóan szeretnének. A recesszió idején, amikor az épeket foglalkoztató vállalatok is sorra zárnak be, még jobban előtérbe kerül az a lehetőség, hogy az Európai Uniótól lehívhatók olyan források, amelyekkel szinte önfenntartó módon működő, versenyképes javakat és szolgáltatásokat előállító munkahelyek hozhatók létre.

- Volt-e valamilyen előfeltevésük a mozgássérültek eszközhasználata és a munkaerő-piaci helyzetük közti összefüggéssel kapcsolatban?

- Az 1990-es évek munkaerő-piaci változásai a fogyatékos emberek foglalkoztatottsági szintjének a korábbi, 17 százalékos mértékét is csökkentették. Foglalkoztatottságuk aránya jelenleg alig éri el a 9 százalékot. A legalacsonyabb foglalkoztatottsági szintet is (6,3 százalék) a mozgássérült embereknél találjuk, és itt a legmagasabb az inaktív keresők aránya is (79,1 százalék). Azt tapasztaltuk, hogy a sok más összetevő mellett a rendkívül rossz foglalkoztatási mutatók egyik oka a nem megfelelő segédeszközök használata, illetve az eszközhasználathoz kapcsolódó komplex rehabilitációs szolgáltatások hiánya. Rengeteg energiát vesz el egy mozgássérült embertől az, hogy napi szinten meg kell küzdenie a nem megfelelő, nem személyre szabott segédeszköz használatával.

A sorozatgyártásból kikerülő segédeszközök legtöbb esetben éppen úgy nem használhatóak minden mozgássérült ember számára, mint például az egészséges emberek esetében a konfekcióban gyártott ruházati termékek. Több európai országban is működnek olyan műhelyek, amelyekben hozzáértő szükségletfelmérés után képesek elkészíteni a kereskedelmi forgalomban nem kapható, sajátosan egyéni igényekre szabott segédeszközöket, illetve a sorozatgyártásból kikerült termékeken elvégezik azokat az átalakításokat, amelyektől ezek a felhasználó számára igazán biztonságosak, kényelmesek, önállóan használhatók lesznek, és nem utolsó sorban a lehető legnagyobb mértékben növelik a mozgássérült személyek önállóságát, munkavégző képességét.

- Kiknek hozták létre azokat a műhelyeket, amelyekben a mozgássérült munkavállalók dolgoznak?

- A közvetlen célcsoportjaink a megváltozott munkaképességű, munkanélküli emberek, a segédeszközöket használó fogyatékos emberek, valamint a rehabilitációs és szociális szakemberek, orvosok. A projekt révén szeretnénk a kialakított szolgáltatások piaci értékesítéséből származó bevétel és a különböző, már rendszerszerűen működő állami támogatások felhasználásával átadható, önállóan működő, non-profit működési modellt létrehozni. A segédeszköz -javítás, -kölcsönzés, valamint adaptáció lehetőségének elérhetővé tétele a vidéken élő mozgássérült emberek számára is.

Céljaink közé tartozik például, hogy a szervizelés, mint szolgáltatást kiterjesszük a segédeszközök javításán túl ezeknek az eszközöknek az egyéni szükségletekhez igazított átalakítására, adaptációjára is. Fontos feladat a segédeszközök kiválasztásában, forgalmazásában, javításában közreműködő rehabilitációs és egyéb szakemberek képzése és szemléletformálása. Ezekkel, a már megfelelően működő segédeszközökkel a fogyatékos emberek a lehető legmagasabb szinten önállóvá válnak, ami a munkavállalási esélyeik növelését jelenti. Így a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatási arányát közvetve és közvetetten növeltük.

-Milyen konkrét céljaik vannak ennek a projektnek?

- Szakembereink naponta találkoznak olyan segédeszközökkel, amit a mozgássérült emberek saját igény szerint, otthoni körülmények között alakítanak át. Szerencsésnek mondható, hogy úgy a mozgássérült emberek, mint a szakemberek részéről egyre nagyobb igény van az egyedi átalakítású segédeszközökre, melyeket rehabilitációs szakemberek felmérése és javaslata alapján, jól felszerelt és szakszerű műhelyben készítenek el. Erre az igényre és szükségletre válaszolt a Mozgássérültek Állami Intézete 6 évvel ezelőtt, amikor Phare2003Macro projektje keretében létrehozta segéd-, és sporteszközműhelyét. A "Kerekedj felül" projekt 2006 szeptemberében lezárult, de a műhely működésének tapasztalatai azt mutatták, hogy egyre növekvő igény van országos szinten is a rehabilitációs szolgáltatásokkal támogatott segéd-, és sporteszköz ellátásra. Célunk, hogy a már működő segéd-, és sporteszköz műhelyünk tevékenységei, szolgáltatásai országos szinten is hozzáférhetőek legyenek. Első fázisban három, majd további három új műhely, valamint egy fejlesztő- és módszertani központ létrehozását tervezzük, mellyel együtt új munkahelyek jönnek létre a megváltozott munkaképességű emberek számára az ország valamennyi régiójában.

- A program a műhelyhálózaton kívül milyen esélynövelő szolgáltatásokat nyújt még a résztvevőknek?

- A "Guruló" projekt egy komplex program-sorozatot jelent. Legfontosabb eleme persze az, hogy legalább 30 fő megváltozott munkaképességű ember számára betanító képzést és munkára való felkészítést követően hosszú távon munkalehetőséget tudunk biztosítani. Illetve segítünk kialakítani olyan együttműködéseket, amelyek a szolgáltatások elterjedését és fenntarthatóságát is biztosítják a különböző rehabilitációs intézményekkel, fogyatékos emberek szervezeteivel, sportegyesületeivel. A komplex rehabilitációs szemlélet és az FNO módszerének elterjesztése érdekében ortopéd és rehabilitációs szakorvosoknak, valamint más rehabilitációs szakemberek számára minden megyében 4 napos, ingyenes képzést tartunk a projekt keretében. A Funkcióképesség, Fogyatékosság és Egészség Nemzetközi Osztályozásának (FNO) általános célkitűzése, hogy a világ minden pontján érthető, egységesített nyelvet, alapot és eszközt biztosítson az egészség, az egészséghez kapcsolódó állapotok, illetve a fogyatékosság minősítéséhez. Azért fontos ezt az új szemléletmódot alkalmazni, mert az FNO vizsgálatban megjelenik, hogy a vizsgált személy segédlet nélkül mit tud tenni, valamint, hogy a számára legmegfelelőbb segédeszköz vagy személyi segítés mellett ez a személy mire képes. A korábbi szakmai szóhasználat azt jellemezte, hogy milyen képességeket vesztett el a mozgássérült, ez pedig a meglévő képességeket nevezi meg. Ez jelentős paradigmaváltás.

- Hogy szerezhetnek az érintettek tudomást az Önök szolgáltatásairól?

- A MEREK-nek van saját honlapja (www.merek.hu), és elindult az információs központunk is. A (06 -1) 212 57 04/153 és 245-es számon lehet információt kapni a MEREK tisztségviselőivel való kapcsolatfelvétel módjáról,a projekt szolgáltatásairól és általában a "Guruló" állásáról.

- Milyen működési feltételekkel jönnek létre a műhelyek? Milyen sportszereket tudnak majd itt a mozgássérülteknek ajánlani?

- A projekt szeptemberben indult, ehhez képest a tervezett ütemezés szerint haladunk.

A "Guruló" teljes mértékben az Európai Unió, illetve kormánytámogatással valósul meg, ezért pénzügyi támogatásra egyelőre nincs szükség. A későbbiekben a segédeszköz forgalmazókkal kívánunk együttműködést kialakítani. A műhelyek kialakításakor figyelembe vettük Magyarország regionális szerkezetét, és a célcsoport számára jól megközelíthető térségi központokat kerestük. Így esett a választás Szegedre, Szombathelyre és Ózdra - a már működő, budapesti műhely mellett. A műhelyekben 3 műszerész és egy műhelyvezető fog teljes munkaidőben dolgozni, illetve részmunkaidőben, megbízással egy orvos és egy mozgásterapeuta. A sportszer-szervizre jóval kisebb az igény, de a sportoló kerekes székes emberek aktívabb életet élnek, ezért mondhatjuk, hogy arányukhoz képest felülreprezentáltak a műhely szolgáltatásinak igénybevételében. Például az Észak-olaszországi Bellamontéra rendszeresen járnak magyar mozgássérült síelők, akik a Marczibányi téren javíttatják a monoskíjüket, bobjukat.

- Milyen kezdeti erőforrásokat igényel a műhelyek megnyitása?

- Szükségünk van egy megfelelő helyiségre és természetesen emberi erőforrásra. A műhely ideális esetben olyan ingatlan, amely földszinten, ügyfélforgalmi szempontból kedvező helyen fekszik, jól megközelíthető, flexibilis kialakítású, körülbelül, 3 méteres belmagasságú, 200 négyzetméteres, önálló épületegység. A műhelyekben műhelyvezetőként és műszerészként olyan megváltozott munkaképességű embereket kívánunk foglalkoztatni, akik jelenleg munkanélküliek, és az adott régióban élnek.

- Vajon az ilyen projektek könnyen beindulnak, és utána életképesek maradnak, vagy inkább védett munkahelyként - "kvázi piacon" vegetálnak?

- Az életben maradás tisztán az ügyfelektől származó bevételből nem működik. Biztosan szükséges az állami elosztórendszerekből való részesedés, amely lehet például a segédeszköz támogatásból, vagy egyéb rendszeres állami támogatásból való finanszírozás. A budapesti műhely a saját bevételeiből nem lenne önfenntartó, ehhez kell a MEREK támogatása. Mivel igény van rá, azt mondhatjuk, hogy társadalmi értéke miatt "megéri" az egyedi segédeszközök szervizeit önsegítő módon létrehozni. Az igénybevevők életminősége javul már azzal is, hogy jól használható eszközzé alakítjuk a nem testreszabott gyári eszközöket, hozzásegítjük őket a sport révén az aktív élethez, olyan eszközöket fejlesztünk, amivel a családtagjaikkal együtt tudják eltölteni szabadidejüket.

Filius Ágnes, HR Portal