Szerző: Filius Ágnes
Megjelent: 15 éve

Ahol kreatív megoldásokkal kezelik a válságot

Új esélyként tekint a gazdasági válság miatt kialakult helyzetre a Veszprémben működő Pepperl + Fuchs német ügyvezető igazgatója és magyar HR-menedzsere. Sok új feladatot, eddig járatlan utat hozott számukra a krízis, de a jó gazdasági módszerrel működő cég nem látja kilátástalannak helyzetét, sőt optimistán várják a jövőt. Az új helyzet a régióban dolgozó személyügyi tanácsadónak is folyamatosan feladatokat ad.

A régió és az ipari termelés helyzete

Veszprém a nyugat-dunántúli régió egyik megyei jogú városa. A KSH által kiadott Statisztikai Tükör 2009. április 22-i számában olvashatjuk, hogy a megyeszékhelyek, megyei jogú városok szerepe meghatározó. Számos intézmény tekintetében szolgáltató központjai saját megyéjüknek, az átalakulóban lévő közigazgatásban pedig egy-egy területen regionális feladatokat látnak el. Nagyobb vállalkozási aktivitásuk, tõkekoncentrációjuk révén kedvezőbb munkalehetőségeket nyújtanak az aktív korú népesség számára. A képzési, kulturális lehetőségeik, valamint a gazdasági és személyi szolgáltatások széles kínálata a régió határain is túlnyúlik. Az elmúlt évekhez hasonlóan részletes adat-összeállítás készült a Közép-Dunántúl négy megyei jogú városáról. Ebből Veszprém, a megye székhelyének jellemzőit szemezgettük ki. A város lakossága a belföldi költözések eredményeként nőtt a tavalyihoz képest (0,4 százalékkal) 62,3 ezer főre.

A közép-dunántúli nagyvárosokban található munkahelyek az ott élők igen nagy hányadának biztosítják a megélhetést. A megyei jogú városok vonzáskörzete természetesen messze túlnyúlik a városon, megyehatáron túlról is jelentős az ingázás. Ezekben a városokban kedvezőek a foglalkoztatási feltételek, alacsonyabb a munkanélküliség. A munkahelyek többsége ipari jellegű vállalat. A régió megyei jogú városaiban az iparban foglalkoztatottak aránya az országosnál magasabb. Veszprémben a foglalkoztatottak közel 30 százaléka ebben a szektorban dolgozik. Az iparon belül a feldolgozóiparnak, elsősorban a gépipari tevékenységet végző ágazatoknak van kiemelkedő szerepe a térségben.

A Közép-Dunántúl négy megyei jogú városában a dolgozók havi nettó keresetének átlaga 2007. évben 113,5 és 126,2 ezer forint között szóródott. A vállalkozások száma - az ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma - igen magas, ezen belül Székesfehérvár és Veszprém esetében kiemelkedő. A KSH 2007-es felmérése alapján Veszprémben körülbelül 100 külföldi érdekeltségű cég működik, amelyekben az egy vállalkozásra jutó külföldi tőke ereje megközelítőleg eléri az 1,8 millió forintot. Ez azt jelenti, hogy többnyire tőkeerős beruházások jelentek meg Veszprém környékén.

A megyeszékhelyek, megyei jogú városok nemcsak gazdasági, hanem társadalmi szempontból is meghatározó szerepet játszanak, fontos oktatási, képzési és kulturális központok. A régióban a legtöbb főiskolai és egyetemi hallgató Veszprémben tanul, ami közel 12.000 diákot jelent.

Veszprém a gazdasági feltételeket tekintve kedvező helyzetben van. Logisztikailag jó helyen fekszik, sok a tőkeerős, külföldi befektető a környékén, és a tőkeigényes beruházásokhoz megfelelően képzett munkavállalók is rendelkezésre állnak a városban. Ennek eredményeképpen egy erős, ipari termelési szektor épülhetett ki. A gazdasági válság azonban a reálgazdaság szintjén elsősorban ezt az ágazatot rázta meg.

A Központi Statisztikai Hivatal által készített 2009. április 28-i gyorsjelentésben olvashatjuk azt is, hogy a bruttó ipari termelés tavaly október óta hónapról hónapra egyre nagyobb mértékben maradt el az előző év azonos időszakától. 2009. februárjában a termelés 29 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban.

Válság és 25 százalékos visszaesés

A német tulajdonú, Mannheim-i székhelyű PEPPERL+FUCHS világviszonylatban is jelentős szereplő az ipari automatizálás területén. Ahogy az a honlapjukon is olvasható, innovatív megoldásaik révén több szegmensben is piacvezetővé váltak a gyártás- és a folyamatautomatizálásban. Így például évek óta folyamatosan a gyújtószikra-mentes üzletág elsőszámú beszállítói, ami több mint 25 százalékos piaci részesedést jelent. A PEPPERL+FUCHS cégcsoport részére 1997 óta Veszprémben készül az összes műanyag és fém alkatrész, valamint sok, az érzékelőkbe épülő további részegység. A gyártás mellett a vállalat-csoport többi termékét is forgalmazzák és műszaki szaktanácsadást is nyújtanak, amelyet egy fejlesztő csapat is támogat. Jelenleg egy 218 fős gyártóegység és egy 8 fős kereskedelmi egység működik a veszprémi telephelyen.

Jürgen Chrobak 2004 óta tölti be az ügyvezetői pozíciót, a válságot megelőző időszakban számos jelentős döntés meghozatalával sikereket hozott a vállalat életébe, többek között a német anyavállalattól Veszprémbe került jó néhány stratégiai feladat is. A veszprémi gyár "intercompany beszállítóként" csak a PEPPERL+FUCHS különböző gyárainak készít termékeket, főleg szenzorokat. Ebből kifolyólag a válság Chrobak úr szerint egyfajta „ostorcsapás”-hatásként érte őket, és ez valójában 45-50 százalékos termelés-visszaesést jelentett. A veszprémi gyár speciális helyzetben van. Mivel a vállalat végfelhasználó gyáregységei szintén visszafogták a termelésüket, meg kellett várni, hogy ezekben a gyárakban is kifogyjanak a raktárkészletek, és csak ezek után indulhatott el újra a gyártás a 25 százalékkal csökkentett szinten. A cég vezetője szerint az elmúlt 1-2 hónapos időszak nagy nehézségeket okozott a termelésben, 2010-re azonban várhatóan kiegyenlítődnek a folyamatok, és a gyártás volumenét ábrázoló függvény vonala ismét fölfelé kúszik majd.

A válság magyar és német természetéről az ügyvezető elmondta, hogy Magyarország sokkal kevésbé ellenálló, mint Németország. Egyrészt nálunk a költségek túl alacsonyak, amelyekből már nem lehet lefaragni, míg Németországban ezek jóval magasabbak, és ez lehetőséget biztosít a megtakarításokra is. Másrészt Chrobak úr a magyar piacgazdaság kifejezett hátrányának tartja a közepes méretű - 200-1000 fős -, elsősorban az ipari gyártó szegmens hiányát. A cég vezetője szerint így nincs igazi ereje a magyar gazdaságnak. A Pepperl+Fuchs Magyarország Kft. cégen belül kivívott magának egy olyan pozíciót, amely lehetőséget biztosít a problémák önálló kezelésére. Ez elsősorban a válság miatt felmerülő kapacitás kényszerű csökkentését jelentette. Jelenleg csökkentett munkaidőben, heti 4 napon 3 műszakban dolgoznak a munkavállalók. A radikális termelés-csökkenés javítására az ügyvezető projekteket szerzett a konszernen belül. A veszprémi gyárban tervezői csapat is dolgozik, a fejlesztési igények pedig folyamatosak, a projektek nem álltak meg, ezért a termelés most elsősorban ezt az innovációt szolgálja ki. A "szabad kéz" lehetősége a magyarországi gyár ügyvezetőjének elsősorban azt jelenti, hogy a központilag, konszern szinten meghatározott célok ellenére a megtakarítási lehetőségek, a kapacitás volumene, - az eltérő helyi feltételek miatt -, helyben alakíthatók. A szabad döntési lehetőség és a központilag irányított, ugyanakkor rugalmas konszern-szintű tervezés együttesen képes a céget továbbsegíteni a nehéz perióduson.

Diagnózis és válságkezelés

Pál Valéria, a cég HR-menedzsere elmondta, hogy a veszprémi Pepperl+Fuchs Kft. legfontosabb értéke a lojális és motivált munkavállaló. Hogy náluk ez nem csak egy jelmondat, azt az adat is alátámasztja, amely a munkavállaló által kezdeményezett felmondásokat mutatja. 2004 óta ez az arány a teljes fluktuáció alig egy százalékát teszi ki. Tehát, akik itt dolgoznak, erősen kötődnek a vállalathoz, és ezekben a nehéz időkben ez még inkább így van.

A magyar leányvállalat, önálló gazdasági egységként saját maga dolgozza ki a válságtervét. Pál Valéria a legfontosabb változásnak a hangsúlyok eltolódását tartja. Míg a válság előtt a termelés emberi erőforrásai mellett a legkiválóbb munkaerő megtalálása volt a legfontosabb feladata, addig most a jól teljesítő munkavállalók megtartása és a munkavégzés ösztönzése a cél még a demotiváló helyzetekben is. Pál Valéria helyzete nehéz, mert a Pepperl+Fuchs-nál is voltak elbocsátások. Első körben a próbaidős és a határozott idejű szerződéses és a nyugdíjas munkavállalóktól búcsúzott el a cég. Majd amikor már látható volt az 50 százalék körüli termelés-visszaesés, a munkavállalók bevonásával lecsökkentették a munkaidőt. A dolgozók ekkor sok esetben vállalták, hogy inkább lemondanak a különféle pótlékokról, ha ez az ára annak, hogy nem küldenek el újabb munkatársakat. Ám ahogy a HR-menedzser is elmondta, felelősséggel tartoznak a munkavállalóikért, és nem engedhették meg, hogy olyan fizetési színvonalon dolgozzanak az emberek, amelyből nem lehet megélni, és ezért újabb leépítések váltak szükségessé. Pál Valéria szerint a jó válságkezelés első és legfontosabb eszköze az őszinte belső kommunikáció. Ezzel a nyílt párbeszéddel sikerült a nehéz helyzeteket kezelnie. Ezen kívül nyilvánvalóan egyfajta attitűdbeli változás is fontos volt. Ahogy azt a HR-menedzser elmondta, a válság kreatívvá tesz.
Ilyen helyzetben nyilván kevésbé kell az interjútechnika fejlesztésével foglalkozni, inkább a munkakör-gazdagítással, a munkakörök átdolgozásában kell a vezetőket támogatni. A HR-menedzser szerint a kiválasztás módszereinek tökéletesítése helyett most a jövő elemzésével, átszervezésekkel kell foglalkozni.

Felkészülés az új versenyre

A legfontosabb feladat most a verseny újraindulására való felkészülés. A Pepperl+Fuchs ügyvezetője elmondta, hogy amint vége van a válságnak, amilyen gyorsan lehet, neki kell látni és növelni kell a termelést. Most minden feladatot ennek az új célnak kell alárendelni. A folyamatokat, Jürgen Chrobak elmondása alapján, addig is újragondolják és a jelenlegi időszakot arra használják fel, hogy kedvezőbbé tegyék a belső kapacitás-elosztást, illetve kidolgozzanak egy jobb hatékonysági rendszert.

A HR-menedzser is megerősítette, hogy most a fejlődés, a fejlesztés ideje jött el. Az anyagiak hiánya ennek azonban gátat szab. A válság idején a found-raising jelent nagy kihívást, de a HR Pál Valéria szerint, nem várhatja tétlenül a válság végét. Átcsoportosítással, pályázatokkal meg kell találni a szükséges pénzt ahhoz, hogy a meglévő munkaerő felkészülten várhassa a verseny újraindulását. Ez azért is fontos, mert a Pepperl+Fuchs menedzsmentje számára nem kétséges, hogy a válság elmúltával egy, az eddiginél sokkal erősebb verseny indul el. Csak az maradhat talpon, aki a legjobb minőséget a legjobb áron tudja eladni.

A kommunikációs háló erősítése és védelme

A feladatok proaktív keresése, nem pedig a passzív megfigyelés a legfontosabb stratégiája a régióban 9 éve dolgozó Fülöp Zsuzsának. Nem lehet ölbe tett kézzel ülni és várni, hogy jöjjenek a feladatok. Intenzíven kell dolgozni, kapcsolatot tartani, mind a pályázókkal, mind a megbízókkal, hogy a válság elmúltával azonnal neki lehessen kezdeni a hatékony közös munkának a partnerekkel. A személyzeti tanácsadó szerint a válság beköszöntével az eddigieknél is fontosabb lett az ügyfél- centrikusság, a pontosság, a rugalmasság és a korrekt tájékoztatás.

Az ország más területeihez hasonlóan új helyzetet teremt Veszprémben és környékén is, hogy hirtelen megemelkedett a pályázók száma, mert számos vállalatnál leépítések történtek. Fülöp Zsuzsa különösen fontosnak tartja, hogy ebben a helyzetben a pályázók mindenképpen korrekt tájékoztatást kapjanak, hiszen sokan vannak, akik teljesen váratlanul kerültek az utcára és elég rossz lelki állapotban vannak. Hosszú távon ez a fajta odafigyelés mindenképpen megtérül, hiszen a válság elmúltával ezek a szakemberek ismét munkába lépnek és vezetőként újabb megbízásokkal kereshetik meg a tanácsadókat.

Az executive searching-gel foglalkozó szakember a munkája során egyidejűleg kétféle kihívással is találkozott. Egyrészt néhány ügyfele felfüggesztette a keresési megbízásokat határozott vagy bizonytalan időre, illetve az új munkakörökre szóló megbízások száma is csökkent, vagyis kevesebb új pozíciót nyitottak meg ezek a cégek. Ugyanakkor nőtt a vezetői minőségi cserék száma is, vagyis azoktól a vezetőktől, akikkel nem voltak igazán megelégedve az anyavállalatnál, vagy a hazai leányvállalat menedzsmentjében, most elbúcsúztak. Amíg bőven volt munka, nem derültek ki a hiányosságok. Most, amikor szűkösebb a piac, csak a legkiválóbb vezetőkkel lehet talpon maradni.

A személyzeti tanácsadónak válság idején több munkája adódik az elbocsátottak outplacement programja kapcsán is. Több igény érkezett mostanában erre a tevékenységre Fülöp Zsuzsához, különösen nagyobb cégektől, ahol nemcsak egy-egy vezető, hanem akár csoportok leépítését is támogathatja ezen a módon a munkáltató. A személyzeti tanácsadónak a válság idején is a legfontosabb eszköze a kommunikáció. Tapasztalatok szerint a megbízók igénylik is a kommunikációt, hiszen egy jó fejvadász, vagy tanácsadó cég információs központ is. A Veszprémben több mint 4 éve rendszeresen megrendezésre kerülő HR klubban erre különösen jó alkalom adódik. A rendezvényen a személyügyi szakemberek egymás között is kicserélhetik a tapasztalatokat, gyakorlati tanácsokkal segíthetik egymást és egyfajta regionális "állapotfelmérés" is zajlik.
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Kiábrándítóan lassan növekszik a női vezetők száma - mutatjuk, hogy befolyásolja ezt a rugalmas munkavégzés

Miközben a nők által betöltött felsővezetői pozíciók aránya világszerte 19,4%-ról 33,5%-ra nőtt két évtized alatt, a fejlődés... Teljes cikk

Hogyan építsük a vállalati kultúrát hibrid munkavégzés esetén?

A csapatépítés ösztönzésével, az eredmények jutalmazásával, a kommunikáció támogatásával és a munka-magánélet egyensúlyának... Teljes cikk

Így járulhat hozzá a HR a vállalati sikerhez: a HR-es mint az üzleti stratégiaalkotás résztvevője

A HR szakembereknek részt kell venniük az üzleti stratégiaalkotásban, ennek érdekében érdekében szükséges az üzleti gondolkodás fejlesztése, hogy... Teljes cikk