kapubanner for mobile
Szerző: Dr. Poór Ferenc
Megjelent: 15 éve

Felkészületlen trénerek praktizálnak

A képzési szakma alaposan felhígult az utóbbi években: számos olyan tréner jelent meg a piacon, akik - képzési dokumentumaikat elnézve - alapvető hiányossággal bírnak a szakmai-elméleti tudás terén. Ennek ellenére továbbra is praktizálnak, köszönhetően annak, hogy a felnőttképzésért felelős hivatali szervek csak a nyilvántartásba vételre koncentrálnak, a törvényben előírt követelmények ellenőrzésére már nem jut idejük; másrészt a megbízó HR szervezetek sem veszik észre a szakmai tudás teljes hiányát.

Az utóbbi időben számos olyan tréner ütötte fel a fejét, akik közlésük szerint évtizedes szakmai háttérrel rendelkeznek. Képzési dokumentumaikat látva azonban azt mutatják, hogy az érintetteknek csupán egy rossz értelemben vett rutin van a birtokukban, szakmai-elméleti felkészültségük viszont alapvető hiányosságokat mutat. Emellett nem mehetünk el szó nélkül, mert a különböző képzési alkalmakat fogadó HR szakembereknek erre oda kellene figyelniük, a követelményektől eltérő írásos anyagok alapján nem szabadna ilyen képzési alkalmat fogadniuk. Hasonló kérdésekre a HR Portálon megjelent írásainkban felhívtuk már a figyelmet, de úgy tűnik mindez "pusztába kiáltott szó", mert ezek a trénerek, képzési vállalkozások továbbra is léteznek, működnek és nem érvényesítenek megfelelő szakmai normákat. Felmerül a kérdés, hogy a felnőttképzési intézmények (vállalkozások, egyéni vállalkozók stb.) nyilvántartásba vételekor mennyire vizsgálják az illetékesek a "szakmai hátteret", s azt, hogy a kiajánlott képzések (tréningek vagy más típusú alkalmak) rendelkeznek-e képzési programmal, annak regisztrációja az illetékes munkaügyi központban megtörtént-e? /A 48/2001.(XII.29.) OM számú rendelet a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályairól intézkedik, ennek érvényesítése nélkül nem lehetne képzést folytatni./ (Fontos megemlítenünk, hogy a felnőttképzési törvény céget, egyéni vállalkozót, bármely formában működő felnőttképzést végző szervezetet felnőttképzési intézménynek tekint, előírásai ennek megfelelően kötelezőek!)

A tréningek és a felnőttképzési törvény

A 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről nem nevesíti külön a tréninget, azonban minden felnőttekkel kapcsolatos képzést érint, legyen céges belső szervezésű vagy külső képző vállalkozás által lebonyolított. A törvény kimondja, hogy a felnőttek képzésével foglakozó szervezet csak akkor folytathat ilyen tevékenységet, ha felnőttképzési intézményként nyilvántartásba vették és rendelkezik felnőttképzési nyilvántartási számmal. (A jogszabály előírja, hogy felnőttképzési nyilvántartási számot minden írásos anyagon fel kell tüntetni, még a hirdetésekben, levelezésben is!) A törvény a továbbiakban azt is kimondja, hogy csak olyan képzés folytatható, amely rendelkezik képzési programmal és ennek regisztrálása is megtörtént (a területileg illetékes munkaügyi központ ad ki erről írásos anyagot).

Több, "képzési programnak" nevezett írásos anyag azt mutatta, hogy az azt összeállítók nem ismerik a felnőttképzési törvényt, annak követelményei nem realizálódnak az egyes dokumentumokban. A törvény pontosan meghatározza, hogy a felnőttképzésben milyen terveket kell készíteni, és tételesen leírja azt is, hogy a terveknek mit kell tartalmazniuk. Az általunk megismert "dokumentumok" arról tanúskodnak, hogy készítőik nem ismerik ezeket a követelményeket. Vélhetően többen úgy gondolják, hogy a tréningekre nem vonatkozik a felnőttképzési törvény. Ez nagy tévedés! A törvény hatálya kiterjed a felnőttek képzésének minden típusára, az OKJ-s képzésektől a szakmai tanfolyamokon át a tréningekig. Valahogy ez nem ment át eléggé a "szakmai" köztudatba: mintha egyes trénerek e törvénytől függetlennek "képzelik" magukat, holott mind a céges belső, mind a külső képzésekre, tréningekre kiterjed a hatálya.

A jogszabály ismeretének hiánya senkit sem mentesít a következményektől, ami nem csak a képző szervezetet érinti, hanem a fogadót is. A felnőttképzés nyilvántartására és ellenőrzésére hivatott szervezetek is döntően csak a nyilvántartásba vételre koncentrálnak, de a felnőttképzési törvényben előírt követelmények ellenőrzésére nem jut idejük, "erejük". Tulajdonképpen annak is köszönhető a jelenlegi helyzet, hogy a képző szervezetek ellenőrzése ritkán történik meg.

A képzési program

A felnőttképzési törvény alapvető követelményként a képzési programot határozza meg egy képzési alkalom feltételeként. Ennek megfelelően a tréninget, a képzést megrendelő szervezetnek is ragaszkodnia kellene az ajánlatnál rövidített képzési program benyújtásához. Egy képzési tartalmat, annak megvalósítási színvonalát és hasznosíthatóságát csak a program elemzése nyomán lehet megítélni. A tréningek esetében /legyen szó például az elektronikus ajánlatokról/ csak felszínesen lehet értelmezni, értékelni azoknak tartalmát. A HR szakembereknek fel kellene készülni arra, hogy a felnőttképzési rendezvények (céges, külső szervezet) tartalmi értékelése jelentse a megítélést, és nem egy "jól csengő" cégnév, egy képzés hangzatos megnevezése, esetleg a fogadó által pontosan nem is értelmezhető (meg nem értett) angol kifejezés. Napjainkban nagyon sok esetben - kissé vulgáriusan kifejezve - az érhetetlen szövegekkel való "hasba akasztás" történik. A megkérdezettek jelentős hányada nem is tudja megindokolni, hogy miért éppen az adott tréninget, egyéb típusú képzést választotta. Ez egyszerűen tragikus, de egyben a felelőtlen humánpolitikai munka, szakmai tájékozatlanság egyértelmű jelzése is, hiszen ezeket a bizonytalan hátterű tréningeket már értékesítették, tehát egyes HR szervezetek elfogadták.

A képzési program követelményeit a törvény pontonként meghatározza, tehát, ha valaki veszi a fáradtságot ennek megismerésére, akkor határozottan értékelni tud egy-egy képzési ajánlatot.

A képzési program vázlata a következő:

1. A képzés pontos megnevezése
2. A képzési cél megfogalmazása
3. A képzés tartalma: a feldolgozásra kerülő témakörök megnevezése, a felhasználásra kerülő források megjelölése
4. A gyakorlatok tételes leírása, céljuk, lényeges elemeik megjelölése
5. A felhasznált tesztek megnevezése
6. A méréshez használt módszekerek, eszközök meghatározása
7. A szervezési feladatok
8. A személyi és tárgyi feltételek
9. A képzés kompetenciája
10. A képzés elvégzéséről adott dokumentum.

A képzési program természetesen más tartalmat jelent a végrehajtó és a fogadó számára részelemeiben, de nem tartalmi tekintetben.

A tréning szakmai-elméleti háttere

Egyes, magukat eredményes trénernek nevezők két éve azt a nézetet hangoztatták, hogy nem kell ragaszkodni a szakmai-elméleti fogalmakhoz, amennyiben az már helytelenül bár, de átment a "közhasználatba". Nevezetesen a készség fogalmának használata a képesség helyett nem felszínes tényező, hanem fontos tartalmi elem. A készség a cselekvésünkben automatikusan megjelenő elemet jelent, míg a képesség több készség, jártasság fejlesztési folyamatának eredményeként létrejövő tevékenyég elem, a teljesítőképesség. Tehát a két fogalom egymás helyetti használata nem lehet konvenció kérdése, hisz aki "szakemberként" olvas el egy írott anyagot, az jól tudja, hogy pontatlanul használják. Amennyiben azonban ez egy képzési programban fogalmazódik meg, akkor nem mindegy, hogy egy automatikus cselekvéselemet akarunk-e kialakítani a teljesítőképesség helyett. Sajnos ezeknek a fogalmaknak helytelen használatától hemzsegnek a képzések, tréningek írásos anyagai.

A fent említett probléma forrása a hanyagul fordított szakirodalom. A korábbi évek szakmai irodalmában az angol 'skill' szót önkényesen értelmezve készségnek fordították, de képesség helyett alkalmazzák. Amennyiben a szótárakra hagyatkozunk, akkor ennek a kifejezésnek magyar megfelelője az 'ügyesség', a 'jártasság' és a 'gyakorlottság'. Kimondhatjuk tehát, hogy a magyar "szakmai irodalom" nagyot vétett, mert csak nyelvi lektort alkalmazott a szakmai lektor helyett. A magyar képesség fogalom az angol "ability" szó tartalmát hordozza, vagyis a ma nálunk használt kifejezések egyszerűen a "félrefordítás" tényét tükrözik. Megnyugodhatunk ebben, mert sokan rosszul és tartalmi elemzés nélkül használt készség és képesség fogalmát összekeverték? Nem. Végre tisztázni kellene a fogalmak értelmezését, hiszen nem lehet elfogadni azt, hogy sokan ma a "készség" fogalmát alkalmazzák, miközben a "képesség" volna a helyes. Meg kell jegyeznünk, hogy ha a fogalmat használók szakmai igényességének a feltételét vetjük fel, akkor elfogadható-e ez az állapot. Kimondjuk, nem!!!

  • A készség lineáris algoritmusú (lefutású) tevékenység a maximális begyakorlottság szintjén. Mindig művelettel áll kapcsolatban.
  • A jártasság elágazó vagy hiányos algoritmusú (lefutású) tevékenység a maximális begyakorlottság szintjén. A jártasság feladat elvégzéséhez, probléma megoldásához jelent személyiségbeli feltételt.
  • A képesség azoknak a személyiségtulajdonságoknak az együttese, amelyek az eredményes munka feltételei, mindig teljesítményben nyilvánulnak meg. Teljesítőképesség!

    Csak az vállaljon bármilyen szintű, típusú felnőttképzést, aki az alapvető fogalmakat képes tisztán értelmezni és használni.

    A didaktika-andragógia és a tréning

    Sokan felvetik, hogy a tréninghez nem szükséges a képzés "alaptudományaiból" való felkészültség. Igen, vannak akik "bátrak" és úgy vélik a felszínen elsajátítottak - "már voltam tréningen" tapasztalata, az egy tréning tartalmi, módszerbeli ismereteinek birtoklása - elegendőek arra, hogy a továbbiakban tréninget vezessen valaki. Az igénytelenség esetében ez működik, de ha komolyabb elemzésnek vetjük alá a programot, a tartalmat, a módszereket, kiderül, hogy hiányoznak a didaktikai-andragógiai ismeretek, ezek hiányában már eredményes tréning nem építhető fel. A tréningprogramokat elemezve elmondható, hogy egy tréning terve a didaktikai-andragógiai elvek hiányában nem építhető fel. A tréningvezetői felkészültséggel (nem tréneri) rendelkező szakember az első pillanatban látja, hogy a terv készítőjének nincs megfelelő didaktikai-andragógiai felkészültsége, nem ismeri a képzésben nélkülözhetetlen didaktikai-andragógiai alapelveket. Az általunk megismert - önmagukat évtizedes tapasztalatú trénernek nevező személyek - tréningterveinek, -programjainak megismerése alapján - a legminimálisabb pedagógiai-andragógiai ismeretekkel sem rendelkeznek. Hangsúlyoznunk kell, hogy oktatni, képezni csak akkor tud valaki, ha ahhoz a megfelelő tudományos bázissal rendelkezik. Ma a trénerek egy része csak felszínes, egy tréninghez "betanult" ismerettel és módszertani felkészültséggel rendelkezik. Ez színvonalas felnőttoktatáshoz nem elég.

    A jó tréning vagy más típusú képzési alkalom tervezéséhez, a képzés folyamatának kialakításához nélkülözhetetlen az andragógiai (didaktikai) alapelvek alkalmazása. Eredményes oktató, képző tevékenység feltétele, hogy azt megfelelő szerkezetben, adott témakörhöz legjobban illeszkedő módszerek alkalmazásával valósítsuk meg. A tréninget is!

    A gazdaság nehéz helyzetében sokat tehet egy cég a megerősödés érdekében munkatársai képzésével, továbbképzésével. Ezért is fontos, hogy a szeptemberrel induló új képzési időszak kezdetén minél többen átgondolják a képzések magasabb színvonalát biztosító tényezőket.
    • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
    • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
    • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
    • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
    További cikkek
    Mire figyeljünk a külföldi vendégmunkások beillesztésénél?

    A harmadik országbeli munkavállalók beillesztése, a kulturális különbözőségek kezelése, kihívásokkal teli folyamat lehet. Hódosi Zoltán két... Teljes cikk

    Az üzleti gondolkodás fejlesztése a HR-ben

    Az HR és az üzleti gondolkodás összekapcsolása kiemelkedő fontosságú a vállalatok sikere szempontjából. A humán erőforrás szakembernek ugyanakkor... Teljes cikk

    Net-Coach ösztöndíjas felnőttképzést indít tavasztól az NMHH

    Új felnőttképzési program indul tavasztól a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) együttműködésében. Teljes cikk