Megjelent: 14 éve

Versenyelőnyhöz juttat az egészségtudatosság

A munkaerő egészsége érdeke mind a munkavállalónak, mind a munkáltatónak. Alapvetően a prevencióra érdemes törekedni, ennek gazdasági és HR szempontból is óriási a jelentősége. Sok múlik az egyénen és a társadalmi szereplőkön. A HR HáttéR - Előtérben a humán erő című lap januári számából szemezgettünk.

images

Az egészség fogalma

Sokan sokféleképpen megfogalmazták már az egészség fogalmát. A különböző meghatározások leginkább abban különböznek, mi áll a definíció fókuszában. Van, aki a betegség hiányát, van, aki a mindennapi tevékenységre való képességet, van, aki az erőnlétet és a jóllétet, mások a boldogság állapotát minősítik egészségnek. Az egészség felfogható az alkalmazkodásra való képességként is: az egészséges ember az, aki képes reagálni a változásokra, aki képes adaptálódni a körülményekhez.

Az "egészség"-et abszolút és relatív fogalomként is gyakran alkalmazzák. Abszolút fogalomként az egészség alatt a betegség maximális hiányát értjük. Ha azonban az egészséget relatív fogalomként értelmezzük, célunk az lehet, hogy az egyéneket hozzásegítsük egy jobb egészségügyi állapot eléréséhez.

A World Health Organization (WHO) 1948-as meghatározása szerint az egészség definíciója a következő: "az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya" (WHO, 2001). A meghatározás szerint az egészségnek több dimenziója van, melyek a következők:
  • biológiai egészség: a szervezetünk megfelelő működése,
  • lelki egészség: személyes világnézetünk, magatartásbeli alapelveink, illetve a tudat nyugalmának és az önmagunkkal szembeni békének a jele,
  • mentális egészség: a tiszta és következetes gondolkodásra való képesség,
  • emocionális egészség: az érzések felismerésének, illetve azok megfelelő kifejezésének a képessége,
  • szociális egészség: másokkal való kapcsolatok kialakításának egészsége.


    Az egészségfejlesztés



    Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket, hogy növeljék ellenőrzésüket az egészségük felett, és javítsák azt. Az egészségfejlesztés ráfordításokon és akciókon át az egészség meghatározóit befolyásolja. Az emberek egészsége szempontjából a legtöbb nyereséget hozza azáltal, hogy lényegesen hozzájárul az egészség egyenlőtlenségeinek csökkentéséhez, biztosítja az emberi jogokat és gyarapítja a szociális tőkét. Végső célja, hogy növelje a várható egészséges élettartamot, és csökkentse az országok és a csoportok közti ebbéli különbségeket (Juhász, 2002; Marks et al., 2000).

    Az egészségfejlesztés tehát nem egy szolgáltatás, hanem egy olyan komplex folyamat, amely az egyéneket és a közösségeket felruházza a saját egészségükért való felelősséggel. Célja, hogy esélyegyenlőséget biztosítson az egészséges állapot eléréséhez, függetlenül attól, hogy az egyén melyik nemhez, fajhoz tartozik, vagy melyik országban él. Ennek érdekében az egészséget támogató környezet és körülmények létrehozására törekszik, valamint arra, hogy ellássa az embereket az egészségmegőrzéshez, a betegségek elkerüléséhez, az életmódváltáshoz szükséges információkkal.

    Az egészségfejlesztés egy általános jobb életminőség kialakítására törekszik, mely túlmutat pusztán a "nem beteg" állapoton. Egy olyan komplex mechanizmusról van itt szó, melynek az orvosi szempontokon túl szociális, gazdasági, pszichológiai és kulturális aspektusai is vannak, sikeres kivitelezéséhez szükséges a kormányok, az egészségi, gazdasági, szociális szektorok, az önkéntes szerveződések, a helyi hatóságok, az ipar és a média összehangolt működése (Ottawa Charter, 1986).

    Az egészségfejlesztés módszertana számos lehetőséget kínál, és cél a lehető legszélesebb célcsoport-spektrum elérése. Az egészségfejlesztés része az egészségnevelés, de a két fogalom nem ekvivalens: az egészségfejlesztés több, mint az egészségnevelés. A hatékony egészségfejlesztés záloga mindemellett az interdiszciplinaritás és a szektorok együttműködése, mely együttműködésbe be kell kapcsolódnia az egészségügynek, az egyéneknek, a közösségeknek, és szükség van egy társadalmi szintű koordinációra is (Kishegyi, Makara, 2004).

    Az egészségfejlesztés társadalmi és egyéni szintű feladat is, a két szint csak együtt tud hatékonyan működni. Ha az egyén nem motivált, fölöslegesek a társadalmi szintű kezdeményezések, ugyanakkor hiába motivált az egyén, ha rendszerszintű kezdeményezések nincsenek, csak nagyon kis lépéseket tehet saját egészsége érdekében. Az egészséges életmód hatásai hosszú távon érvényesülhetnek, nem azonnal. Számos külföldi kutatás bizonyította már ezt, és magyarországi eredmények is vannak arra vonatkozóan, hogy semmi más nem javította oly jelentős mértékben az emberek egészségét vagy javította életminőségüket az elmúlt században, mint a jól működő, színvonalas közegészségügyi rendszer. Lényegi kérdés azonban emellett, hogy a társadalmi szintű beavatkozások, fejlesztések miként hatnak az egyén egészséghez való viszonyára.

    Vannak olyan markáns társadalmi szereplők, akik pozíciójukból kifolyólag közvetlenül képesek befolyásolni az egyének (egészség)magatartását. Ilyenek az orvosok, a védőnők, a politikusok, a pedagógusok. Problémát jelenthet azonban, hogy az általuk közvetített üzenetek, "intelmek" gyakran fenyegető jellegűek, és függő helyzetbe kényszerítik az egyént. Ez valójában nem jó, hiszen a tudatos egészségfejlesztés alapja, hogy az egyén maga is elköteleződjön amellett, és motivált legyen saját egészségének megőrzésére, fejlesztésére. Másik kérdés, hogy egészségfejlesztőként van-e jogunk beavatkozni mások életébe, egészségkárósítónak minősíteni olyan magatartásformákat, melyek őket a hétköznapok során jellemzik. Meddig lehet elmenni mások életének befolyásolása során? Van-e jogunk minősíteni bizonyos életformákat? Mennyire lehetünk direktek, milyen mértékben avatkozhatunk be? Nem praktikusabb-e, ha "csupán" közvetítjük az információkat és a tényeket, és mindenkinek lehetőséget adunk azok önálló mérlegelésére?


    Egészségre törekvő munkahelyek



    A társadalmi szintű folyamatok mellett igen nagy jelentősége van a munkahelynek. Tekintettel arra, hogy ébren töltött óráink nagy részét munkahelyünkön töltjük, számos hatás érhet ott bennünket. Lényegesek azok az információk, elvek és kezdeményezések, melyek a munkahelyhez kötődnek, és a munkahelyünkhöz tartozás révén jutnak el hozzánk. Egyre több olyan munkahely van, ahol tudatosan törekszenek az egészségfejlesztésre, kifejezetten ennek érdekében dolgoznak ki programokat. Az egészségtudatos munkahelyek már Magyarországon is rendelkeznek ún. egészségtervvel, azaz olyan komplex programtervezettel, amely a munkavállalók életminőségének és munkafeltételeinek javítását, egészségük fejlesztését szolgálja - közösségi erőforrások mozgósításával. A folyamat lépései a következők:
  • a kiinduló helyzet felmérése,
  • cselekvési terv kidolgozása,
  • programok megvalósítása,
  • az egészségterv folyamatos külső-belső kommunikációja.

    Egészségfejlesztés szempontjából a munkahely kifejezetten jó terep, tekintettel arra, hogy ott többféle célcsoport van jelen, tehát nem szükséges egy bizonyos célcsoportra fókuszálni, egy adott betegségtípussal foglalkozni. A munkahelyi egészségfejlesztés felölelhet több egymástól eltérő, egymást kiegészítő tevékenységet. És mivel a dolgozók munkaidejükben mindenképpen a munkahelyen vannak, lehet számítani az érintettek aktív részvételére. További előny, hogy a belső kommunikációs csatornákon keresztül mindenki elérhető. Ahhoz, hogy a munkahelyi egészségfejlesztés hatékony legyen, szükség van
    - a dolgozók nagyarányú részvételére,
    - a résztvevőkkel történő személyes kapcsolattartásra,
    - a dolgozók bevonására a tervezési, a kivitelezési és az értékelési fázisban egyaránt.
    - Szükséges továbbá, hogy a program a szervezet valamennyi dolgozójának szóljon, és fordítson külön figyelmet az egészségi kockázattal rendelkező dolgozókra (Stokols és mtsai, 1995).
    Ha a szervezet képes hosszú távon gondolkodni, és hajlandó befektetni az egészségfejlesztésbe, számos előnyre tehet szert munkaerő-piaci szereplőként is. Annak a vállalatnak, amely foglalkozik a dolgozók egészségével, javul külső megítélése, a szervezeten belül javul a munkahelyi légkör, a szervezettel szembeni attitűdök is pozitív irányba változnak, valamint a munkatársak közötti kapcsolat is várhatóan javul. Emellett növekszik a vállalat termelékenysége, csökkennek a hiányzásokból és az orvosi kezelésekből fakadó költségek, és csökken a fluktuáció is.

    Számos olyan tényező van a munka világában, ami indokolttá teszi a munkahelyi egészségfejlesztésre való fokozott odafigyelést. Mindenekelőtt figyelembe veendő az aktuális gazdasági helyzet, és ezzel összefüggésben a fokozott munkanélküliség. Jelenleg számos munkavégzési forma jellemző a "hagyományos"/tipikus munkavégzési formától kezdve a különféle atipikus munkavégzési formákig, aminek gyakran következménye az, hogy az egyén több munkakört lát el, többlet-munkavégzés jellemzi, mely fokozott egészségügyi kockázattal is jár. Gyakoriak továbbá a munkaerő-piaci folyamatokat jellemző változások, melyekhez munkáltatóként és munkavállalóként is alkalmazkodnunk kell, vállalva ezzel az újdonsággal együtt járó többletterheket. Napjainkban gyakori jelenség az is, hogy a projektmunkák kapcsán több különböző szervezeti kultúra összehangolására van szükség, ami szintén fokozott alkalmazkodást kíván, mindemellett jellemző a szolgáltatói szektor jelentősége, amely növeli a bizonytalanságot, és ezzel az egészségre ható további rizikófaktorok számát.


    Egészségfejlesztés a munkahelyen



    A munkahelyi egészségfejlesztésnek alapvetően két oldala van. Az egyik lehetőség az, amikor a szervezet saját HR-részlegén keresztül működtet olyan komplex egészségmegőrző, -fejlesztő programot, ami elősegíti a dolgozók jóllétét. Másrészt a vállalat ki is szervezheti ezt a feladatot, rábízva azt egy külső szolgáltatóra. Illetve az is előfordul, hogy bizonyos egészségmegőrző, -fejlesztő feladatok felvállal a munkahely, de azok egy részét kiszervezi.
    A munkahelyi egészségfejlesztés a Munkahelyi Egészségfejlesztés Európai Hálózatának (ENWHP) definíciója szerint "a dolgozó, a munkáltató és a társadalom együttes törekvése az egészség és a jól-lét fejlesztésére a munkahelyen". Az egészségfejlesztés az egyén és a munkahely szempontjából is kedvező hatású, ha jól alkalmazzák, ehhez azonban tisztában kell lennünk az adott vállalatot jellemző specifikumokkal. Minden vállalat egyedi, és ehhez az egyediséghez kell igazítani az egészségfejlesztő folyamatot is annak érdekében, hogy azt az eredményt kapjuk, amit célként kitűztünk.


    Foglalkozás egészségügy vs. munkahelyi egészségfejlesztés



    A foglalkozás egészségügyi ellátás és a munkahelyi egészségfejlesztés között jelentős különbségek vannak. Egyrészt abban, hogy hova helyezi e két szemlélet a felelősséget. A foglalkozás-egészségügy szemlélete szerint a munkahely feladata, hogy minden egészségügyi kockázattól megóvja a munkavállalót. Ezzel szemben az egészségfejlesztés szemlélete szerint a munkavállaló felelőssége is saját egészségügyi állapota.

    Másrészt különbség van a kétfajta szemlélet fókuszában is. Míg a foglalkozás-egészségügy célja a munkakörnyezetből származó egészségügyi veszélyek felismerése, szűrése, kezelése, addig az egészségfejlesztés a dolgozók általános egészségi állapotának fejlesztését és a dolgozók saját egészségük feletti kontrolljának növelését helyezi előtérbe. A foglalkozás-egészségügy tehát minden felelősséget felvállal a dolgozók egészsége kapcsán, egyfajta gyermeki szerepben kezelve a munkavállalót. Ezzel szemben az egészségfejlesztés szemlélete a dolgozót a tudatosságra, a saját állapotáért való felelősség felvállalására ösztönzi, és felnőttként kezeli (Juhász, 2002).


    Mi álljon a munkahelyi egészségfejlesztés fókuszában?



    A munkahelyi egészségfejlesztés során azokra a tényezőkre kell odafigyelni, amelyek meghatározóak jóllétünk szempontjából. Ezek közül alapvető jelentősége van a táplálkozásnak, a mozgásnak, a mentális állapotnak és a különböző, életmódunkhoz kapcsolódó szokásoknak (pl. dohányzás, kávéfogyasztás). Kulcsprobléma az időhiány, az állandó rohanás, aminek következtében az egyén hajlamos háttérbe szorítani saját egészsége karbantartását. Ennek azonban hosszútávon számos negatív következménye lehet.

    Táplálkozás

    A rohanó életmód, az időhiány és az önmagunkra oda nem figyelés következménye, hogy rendszertelenül táplálkozunk, gyorséttermekben eszünk egészségtelen ételeket, és általában kevés folyadékot fogyasztunk. Ez könnyen vezethet túlsúlyhoz, betegségek kialakulásához, ezért érdemes hangsúlyt helyezni az egészséges munkahelyi táplálkozás elősegítésére. A munkahely nagyban segítheti e folyamatot azzal, hogy valós ebédidőt biztosít munkavállalói számára, és az is nagyon hasznos, ha a munkahelyi étkezdében egészséges ételeket szolgálnak fel.

    Testmozgásban gazdag életmód elősegítése

    Jellemző, hogy egyre több ülőmunkát végzünk, ezért munkanapjaink nagy része mozgásszegény életmóddal jár együtt. Munka után is hajlamosak vagyunk beülni az autóba, majd otthon a televízió elé, mely tevékenységek növelik a betegségek kialakulásának kockázatát. Ezzel ellentétben a rendszeres testmozgás eredményeként egészségi állapotunk javul, testsúlyunk, anyagcsere-folyamataink kiegyensúlyozottá válnak, vérnyomásunk, szívritmusunk az egészséges tartományon belül mozog, csontjaink állapota javul. A munkahelyi testmozgást támogató programok az egészségi állapot javítása révén csökkentik a hiányzások és kilépések számát, a közös programok révén javul a munkahelyi légkör.

    Mentális egészség

    Nagyon fontos a mentális stressz mérséklése is. Az időnyomás, a teljesítmény-elvárás miatt egyre több pluszfeladatot kapunk, egyre gyakrabban vállalunk túlórát. Fokozott munkatempóban dolgozunk, gyakran szünetek nélkül. Ennek eredményeként a fizikai tünetek mellett kialakulhat számos kedvezőtlen mentális tünet is, pl. szorongás, elégedetlenség, a munkakedv csökkenése. Ha a vállalaton belül van (munka)pszichológus, ő segítheti a dolgozókat a munkahellyel összefüggésben jelentkező pszichológiai problémák kezelésében. Tekintettel arra, hogy ez a problématerület igen kritikus lehet, és gyakori, hogy a dolgozók nem szívesen beszélnek a munkahelyen belül az azzal kapcsolatos problémákról, az is egy jó megoldás lehet, ha a munkahely külső szolgáltatót bíz meg, aki segítheti a dolgozókat a felmerülő pszichológiai problémák kezelésében.

    Dohányzás

    A stressz, a túlterheltség csökkentése érdekében a munkavállaló hajlamos különféle pótcselekvésekre, és ezzel összefüggésben különböző szenvedélybetegségek is kialakulhatnak. Ezek közül igen gyakori a dohányzás, melynek súlyos egészségkárosító hatásai vannak. Több kapcsolódó kutatás is bizonyította, hogy az eredményes dohányzás-ellenes programok révén egészségesebb lesz a munkaerő, nő a termelékenység, csökken a hiányzás, és a munkakörnyezet is hosszabb távon marad szép és minőségi. A dohányzásról való leszokásban segíthet a munkahely is olyan programok segítségével, melyeket kollektívan érvényesítenek a teljes szervezetben.


    Összefoglalás



    Az egészségfejlesztés egyre nagyobb szerepet kap a magyar szervezetek HR-folyamatai során is. Teljesen egyértelmű, hogy a munkavállaló egészsége a munkáltató érdeke is. Az egészségmegőrzés és -fejlesztés egy komplex folyamat, aminek sikeres kivitelezéséhez az egyéni és a szervezeti elköteleződés is szükséges. Nélkülözhetetlen továbbá az egészségügyi, a szociális, a gazdasági szektorok együttműködése.

    Az egészségfejlesztés sikeres kivitelezéséhez szükséges a szervezet elköteleződése és motivációja a folyamatba történő bekapcsolódásra. Számos olyan egészségfejlesztési feladat van, amit az adott szervezet képes saját hatáskörén belül megoldani, mindemellett azonban szükség van olyan egészségügyi szolgáltatókra, akik speciális hozzáértésüknek és egészségügyi személyzetüknek köszönhetően képesek támogatni a vállalatokat az egészségmegőrzés és egészségfejlesztés folyamatának sikeres kivitelezésében.

    Répáczki Rita
    HR HáttéR/2010. január
    • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
    • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
    • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
    • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
    További cikkek
    40 év óta először szigorítottak a dolgozókat a veszélyes anyagoktól védő szabályokon

    Az európai parlamenti képviselők szerdán új szabályokat fogadtak el a munkahelyi káros anyagoknak való kitettség korlátozására, negyven év óta... Teljes cikk

    Magánügy a dolgozó egészsége vagy éppen ellenkezőleg?

    Miért komoly probléma az egészséges (munkában)megtartási HR-stratégia hiánya? - teszi fel a kérdést Papp Tamás István HR szakember. Decemberben az... Teljes cikk

    A munkaköri alkalmassági vizsgálatról: a hiányának is hosszú lehet az árnyéka

    Csak akkor vizsgálná orvos a munkakörre való alkalmasságot, ha ezt jogszabály írná elő, illetve, ha a munkáltató erről így döntene – erről... Teljes cikk