Nincs jövője a kölcsönzésnek?

Az Munka Törvénykönyve (Mt.) egységesen szabályozza a kölcsönzési szektort, a munkaerő-kölcsönzésről szóló III. rész XI. fejezet minden kölcsönbeadóra és kölcsönvevőre kiterjed. Uniós szinten a 2008/104/EK irányelv szabályozza a kölcsönzést, amelynek átvétele jelenleg is tart, a határidő 2011. decembere. Kérdéses, hogy mit is gondol erről jelenleg a kölcsönzési szakma, és milyen lehetőségeket enged meg nekik ez a szabályozás.

Jogharmonizációra van szükség

A Humán Centrum cégvezetője korábban portálunknak úgy nyilatkozott, hogy az EU-s irányelv nem szó szerint átültetendő törvény, azért lett kiadva, mert majd ebből kell 2011-től egy olyan jogszabályt készíteni, mely illeszkedik az adott országban kialakult munkaerő-piaci gyakorlathoz. Segíti a kölcsönzött dolgozók beintegrálódását a kölcsönbevevő munkaszervezetébe, emeli a munkakultúrát, nagyobb biztonságot nyújt a kölcsönzött munkavállalónak. Dr. Horváth István, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője szerint azonban kérdéses, hogy bővülhet-e Magyarországon a foglalkoztatás a kölcsönzési irányelv átvételével. Az mindenesetre biztos, hogy ennek átvételére 2011. december 5-éig van lehetőség. Az SZMM főosztályvezetője úgy véli, jogharmonizációra van szükség - hangzott el a VII. Magyar Munkaerő-kölcsönzési Konferencián.

A munkaerő-kölcsönzés uniós definíciója

A "kikölcsönzés" az az időszak, amelyre a kölcsönzött munkavállalót a kölcsönvevő vállalkozáshoz helyezik ki az adott vállalkozás felügyelete és irányítása melletti ideiglenes munkavégzés céljából.

Sokan leplezik kölcsönzési tevékenységüket

Az Mt. szerint a kölcsönbeadó csak az a belföldi székhelyű, a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság vagy a vele tagsági viszonyban nem álló munkavállaló vonatkozásában - szövetkezet lehet, amelyet a székhelye szerint illetékes munkaügyi központ nyilvántartásba vett.

Az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség (OMMF) 2009-es ellenőrzési eredményei szerint sok szabálytalanság alapult azon, hogy a kölcsönbeadónak nem volt jogalapja a kölcsönzéshez, és /vagy nyilvántartásba vétel hiányában folytattak munkaerő-kölcsönzést. Ez 2007-ben 2664 főt érintett, 2009-ben pedig 1166 munkavállalót, így 39 munkáltató akadt fenn a rostán.

Érdemes azonban ezekre odafigyelni, ugyanis ha a kölcsönvevőnél történő munkavégzés tényleges megkezdéséig a kölcsönbeadó nem felel meg az e törvényben, illetve az egyéb jogszabályokban foglalt feltételeknek, vagy a kölcsönbeadó nem köt az Mt. 193/H. § (1) bekezdés szerinti munkaszerződést, a munkaviszony a kölcsönvevő és a munkavállaló között jön létre a munkavégzés tényleges megkezdésének napjával.

Új irányelv: a kölcsönzés hossza és az ideiglenesség

Az Mt. elvileg behatárolja a kölcsönzés hosszát. Ezt több tagállam szabályozza, a mérték azonban változó: 6 hónaptól 12 hónapig terjed, vagy amíg a helyettesítés szükséges. Bár egyesek szerint le kellene rövidíteni a kölcsönözhetőség idejét 3, mások szerint 6 havi időre, mert csak így látják teljesülni az angol "temporary work" - időszakos munka definícióját. Dr. Horváth István kiemelte: kritikus fogalmi elem az ideiglenesség, mivel az irányelv nem igazít el, nem határolja be pontosan, hogy az mennyit is jelent, és hogy milyen hosszú kikölcsönzés ideiglenes még. Jó kérdés, hogy a felső határ egy év legyen-e. Ahogy a meghatározott feladat sincs konkretizálva, nem tudni, hogy mit írnak majd az Mt-be, tette hozzá a szakember.

Az ideiglenesség lazítását javasolják a szakemberek, vagyis azt, hogy a kikölcsönzések idejét meg kellene hosszabbítani.
A visszaéléseket pedig úgy kívánják megakadályozni, hogy kikötnék, a kölcsönzés időtartamának megállapításakor a különböző kölcsönbeadók általi munkaerő-kölcsönzést egybe kell számítani. A munkaviszony a kölcsönvevő és a munkavállaló között jön létre az időkorlát legalább egy munkanapos túllépésével. - Nem javasoljuk, hogy korlátozott legyen a munkaerő-kölcsönzésre irányuló munkaszerződés időtartama. Magyarországon ugyanis a kölcsönzési szektorban a határozatlan időre létrejött munkaviszonyok dominálnak, a határozott idő alapvetően visszalépés lenne a munkavállalóknak - húzza alá Horváth István.

Ezt támasztja alá a statisztika is, amelyre a főosztályvezető szerint akkor is érdemes egy pillantást vetni, ha azon belül nagy mozgások tapasztalhatóak. 2009-ben a kikölcsönzés átlagos hossza 92 nap volt, a fizikai alkalmazottakat 88 napra, a szellemi alkalmazottakat 120 napra kölcsönözték ki, határozatlan idejű szerződéssel 96 napra; a határozott idejű szerződéssel 79 napra alkalmazták a cégek a kölcsönzött dolgozókat.

Prof. Dr. Kiss György, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar tanszékvezető egyetemi tanára és Dr. Horváth István is ugyanazt a problémát fogalmazták meg ezzel kapcsolatban. Nevezetesen azt, hogy így nincs értelme annak a kitételnek (ami a Mt-ben van), hogy 183 napig lehet kölcsönözni, de az egyenlő munkáért, egyenlő bért elv is megkérdőjeleződik, amellyel elvileg ki akarták küszöbölni a kölcsönzött és a normál munkaszerződéssel dolgozók közti különbséget. A szabály szerint ugyanis már az első naptól ugyanazt a bért kell az ugyanazt a munkát végzőknek kapniuk, és hat hónap után a juttatásoknak is meg kell egyezniük minden munkavállalói csoportban.

De nem is nagyon kölcsönöznek fél évig, így egyik szabálynak sincs értelme. - Mi indokolja tehát a 183 nap haladékot a cégeknek?- teszi fel a kérdést Kiss György.Horváth István kifejtette: Az irányelv alapján az Mt.-t úgy kell módosítani, hogy általános szabály szerint a kikölcsönzés első napjától és minden bérelem vonatkozásában alkalmazandó az egyenlő bér elve.

Tartós vagy sem?

Az általános szabály szerint a kölcsön-munkavállalókra alkalmazni kell az egyenlő bér elvét. Kivétel: a tartósan foglalkoztatott munkavállaló és a hatályos korlátozott egyenlő bér elve maradna fenn. Jó kérdés azonban, hogy mi számít tartós foglalkoztatásnak, veti fel a kérdést az SZMM főosztályvezetője. A jogász szerint az időszaknak jelentősen hosszabbnak kell lennie az egy kikölcsönzés maximumára az Mt-ben meghatározott, ideiglenesnek tekintett időszaknál, hogy ez pontosan mennyi, nem tudni, lehet hat hónap, de egy-két év is.

Számos kérdés van, de válaszok alig

- Nem minden kivétel és tilalom kell a jogba. Nem látható előre például, hogy a munkaviszony valóban tartós lesz-e. Az Mt.-nek azonban rögzítenie kell: ha a munkaviszonyt a tartóssághoz megkövetelt idő előtt nem a munkavállalónak felróható okból megszüntetik, úgy utólag ki kell fizetni azt a bérkülönbözetet, amelyet a munkavállaló az egyenlő bér elvének alkalmazásával megkapott volna. Utólagos megállapítási problémákra egy vélelmezett összeget kell biztosítani - emeli ki az SZMM főosztályvezetője.

- Kiss György és Horváth István sem érti, hogy az Mt. a 106. § (1) bekezdése kizárásának mi az értelme. A törvény ugyanis kimondja, hogy egy konszern ne hozhassa létre a saját munkaerő-kölcsönző cégét munkaerő-szükségletek kielégítésére. A jogászok szerint kérdéses továbbá, hogy ki lehet kölcsönbeadó és az sem tiszta, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás miért van kizárva a kölcsönzésből és mi értelme van az egyenlő bánásmód követelményének, ha a kölcsönbevevőnek nincs saját munkavállalója - véli az egyetemi tanár.

Az átmenet elősegítése

- A kölcsönzött munkavállalókat a kölcsönvevő vállalkozásnál megüresedő állásokról tájékoztatni kell annak érdekében, hogy a kölcsönvevő vállalkozásnál dolgozó többi munkavállalóval azonos esélyekkel találhassanak állandó állást.

- Az irányelv alapján továbbra sem tilos, hogy a kölcsönbeadók a munkavállalók átvételéért díjat kérnek a kölcsönvevőtől. Szükséges lehet annak jogszabályi rögzítése, hogy az átvételi díjak csak "ésszerű mértékűek" lehetnek - nyomatékosítja Horváth István.

Munkaerő-kölcsönzés adatokban

2008-ban 948 kölcsönbeadó volt, amely 2002-hez képest háromszoros növekedést jelent. A kölcsönzési esetek száma 36 százalékos növekedést mutat 2008-ban. A ledolgozott munkanapok száma átlag 145 nap / fő, ez 22 nappal több, mint az azt megelőz években. A cégek 78 százaléka határozatlan időre, 22 százaléka pedig határozott időre vesz fel kölcsönzött alkalmazottat. Egy átlagos kölcsönzött: betanított, 25-49 év közötti férfi, fizikai munkában, határozatlan időre 8 általános végzettséggel, vagy azzal sem rendelkező ember. - A válság hatására a cégek száma csökkent, de a kölcsönzés intenzívebbé vált, sokan választják ezt a foglalkoztatási formát. A kis cégek pedig megszűntek - mondta Dudás Katalin, az OMMF elnöke.

Meghaladja az OMMF képességeit a munkaerő-kölcsönzés ellenőrzése

A hatóság 2008-ban 114 munkáltatót, 2009-ben pedig 133-at ellenőrzött. Dudás Katalin elmondta: az ellenőrzések során csak úgy lehet feltárni a szabálytalanságokat, ha minden partneri kapcsolatot megvizsgálnak. Azonban ez komoly jogelméleti feladat, amely kihívás a hatóság számára. A munkaügyi felügyelők nincsenek erre felkészítve, és az új Ket. is megnehezíti a hatóság munkáját. Mindezekből pedig az következik, hogy a hatóságot nem teszi alkalmassá, hogy ilyen összefüggéseket vizsgáljon, bonyolult ügyeket tárjon fel.

Szövetkezeti törvénymódosítás: munkaerő-kölcsönzők vs. iskolaszövetkezetek

Az Országgyűlés február 22-i ülésén fogadta el a szövetkezeti törvény módosítását, amely szerint az iskolaszövetkezetek tagságának munkaviszony keretében történő foglalkoztatásának sok eleme kikerült a Mt. hatálya alól. E foglalkoztatási forma nem minősül munkaerő-kölcsönzésnek, ez egy új foglalkoztatási forma lesz. A Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége (SZTMSZ) aggályosnak tartja a törvénymódosítást.- Az iskolaszövetkezetek által végzett tevékenységek jelentős része valójában munkaerő-kölcsönzés, ám ezt a felek - annak érdekében, hogy a kapcsolódó fenti járulékkedvezményt kihasználják - vállalkozási tevékenységnek állítják be - mondta Csaposs Noémi, az SZTMSZ elnöke. Akár 40 százalékkal is magasabbak lehetnek annak a munkáltatónak a költségei, amely normál munkaerő-kölcsönzés keretében alkalmaz munkaerőt. Kitért arra: az elfogadott speciális foglalkoztatási formában a diákok nem kapnak fizetett rendes szabadságot, ami pedig alkotmányos alapjog. Csaposs Noémi hangsúlyozta: a módosítás komoly következménye lehet, hogy az Mt. szerinti szabályok között legálisan működő cégek által foglalkoztatott nem diák munkavállalók nagy számban szorulhatnak ki a munkaerőpiacról. - Vajon egy HR vezető a diákot vagy a kölcsönzött dolgozót fogja választani, ha az utóbbi jóval többe kerül neki? - teszi fel a plátói kérdést Csaposs.

Simon Balázs, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének (DiákÉSZ) főtitkára szerint erre a törvényre szükség volt, hiszen a társadalmi munkamegosztás nem piaci tényező. Dr. Pál Lajos, Pál és Kozma Ügyvédi Iroda ügyvédje viszont kiemelte: ugyanazon pályán, ugyanazon feltételekkel futnak ki a csapatok, azonban a játékszabályok nem azonosak. Hiszen így az iskolaszövetkezetek olcsóbban tudják közvetíteni a diákot, ez egyértelműen versenyelőny. pedig ugyanolyan profitorientáltak, ahogy a kölcsönzők.

Outsourcing és/vagy kölcsönzés?

A konferencián megtartott kerekasztal-beszélgetésen számos problémát vetettek fel a szakemberek. Gárdus Zsuzsanna, a Magyar Outsourcing Szövetség (HOA) elnöke a kiszervezés és munkaerő-kölcsönzés fogalomelmosódásáról beszélt. Sok cég bővíti ugyanis outsourcinggal a tevékenységét, de gyakorlatilag kölcsönzést végez, hogy kikerüljék a közterheket, kötelezettségeket. A kiszervezésnél például könnyebb a felmondás. Németországban a színlelt kölcsönzés komoly problémákat okozott, éppen ezért retorziókat helyeztek kilátásba.
Dr. Handó Tünde, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság képviseletében kifejtette: ha a cég egy teljes tevékenységi kört kiszervez, akkor nincsen annak jelentősége, hogy azt minek nevezzük, és a cég hogyan definiálja magát, egyértelmű a helyzet.

Toldi Gábor, a HVG HR center ügyvezető igazgatója viszont arról beszélt, hogy minden a multinacionális cégek igényeiből fakad. Ha a vállalatok nem akarnak piacot veszíteni, kénytelenek igényekre reagálni, ehhez azonban nincs meg a megfelelő jogszabályi háttér. Szerinte ez nem jogi kérdés, hanem piaci átalakulás.

Az SZTMSZ elnöke szerint a kölcsönző cégeknek azt kell megnézniük, hogy van-e kapacitásuk tevékenységüket bővíteni. Tény, hogy jelenleg csak a multifunkcionális cégek maradhatnak fenn.

Nincs jövője a kölcsönzésnek?

Pál Lajos a vita végén azt vetette fel, hogy egyáltalán maradt-e előnye a kölcsönzésnek, hiszen tipikus munkaviszonnyá kezd átalakulni. Kiss György szerint harmadik személy által végzett munka forrponton van: nem biztos, hogy a feszültséget meg lehet oldani. A megoldás a kettős szerződési struktúra (call on work), munkáltatói jogok gyakorlása - technológiai jellegű utasítások szétválasztása lehet. - A gazdasági válság alapvetően jót tett a munkajognak, ugyanis alvó fogalmak kapnak új értelmezést, amelyre igencsak szükség volt már. Meg kell azonban határozni a prioritásokat - mondta Kiss György. Az Európai Uniót a tőke áramlása tarja fenn, ehhez azonban a cégek érdekeit kell figyelembe venni.

Eltérések az Mt. Általános szabályaitól, amelyeket az AB hatályon kívül helyezett

Felmondási védelem

Az MT. XI. fejezetének 193/P. paragrafusa meghatározza azokat az MT. Rendelkezéseket, amelyeket a munkaerő-kölcsönzés céljából létrejött munkaviszony esetében nem lehet alkalmazni. Ezek között szerepelt az Mt. 90 paragrafusa is, amely a munkáltató rendes felmondás esetére határoz meg tilalmakat (felmondási védelem). Tehát a korábbi szabályozás értelmében a kölcsönzött munkavállalók munkaviszonya megszűntethető volt munkáltatói rendes felmondással a felmondási védelem alatt is.

Az Alkotmánybíróság azonban visszamenőlegesen megsemmisítette 193/P. paragrafusában szereplő 90 paragrafusára történő hivatkozást, azaz 2009. június 19-étől a munkaerő-kölcsönzés céljából létrejött munkaviszony esetében is megilleti a munkavállalókat a felmondási védelem a munkáltatójuk (kölcsönbeadó) rendes felmondás esetén, tehát felmondási védelem alatt a munkaviszony munkáltatói rendes felmondással jogszerűen nem szűntethető meg.
- Vagyis a munkaviszonyt csak közös megegyezéssel és azonnal hatállyal lehet megszűntetni. A próbaidő alatti megszüntetés azonban hiányzik, vélik a kölcsönzők.

Szabadsági kiadása

Az Alkotmánybíróság 2009. október 31. napjával megsemmisítette ( szintén a 67/2009 AB határozattal, ahogy a felmondási védelemnél is) az Mt. XI. fejezetében található, 193/N. paragrafus azon mondatát is, amely szerint a szabadság kiadásának időpontját a munkáltató legalább három nappal a szabadság kezdete előtt volt köteles közölni a kölcsönzöttel. Az Mt. általános rendelkezései szerint a munkáltatónak legalább egy hónappal a szabadság kezdete előtt közölnie kell a munkavállalóval a szabadság kiadását. Ez az általános szabály az Mt. 134. paragrafus ( 5) bekezdésében kerül meghatározásra. Az említett 193/P. paragrafus azonban tartalmazza a 134. paragrafus (5) bekezdésére történő utalást is, azaz az általános szabály ( a szabadság kezdete előtt egy hónappal korábban történő tájékoztatás) nem alkalmazható a kölcsönzött munkavállalók szabadságának kiadására. Tehát a jelenlegi szabályozás szerint szerint az Mt. XI. fejezete nem határoz meg eltérő határidőt, azonban az általános szabály sem alkalmazható.