Szerző: Dr. Poór Ferenc
Megjelent: 14 éve

A vállalati tanácsadó coach személyisége

A tanácsadó-coach az a személy, aki vállalatok, intézmények vezetői, vezető és fontos munkakörben dolgozó munkatársainak hivatásszerűen nyújt támogatást, végez tanácsadást, ad segítséget tevékenységük önálló végzéséhez, vezeti partnerét céljai tudatos magvalósítása útján.

Annak a személynek, aki más személyek számára támogató, segítő tevékenységet folytat nagyon határozott személyiséggel, karakteres személyiségjegyekkel kell rendelkeznie. A tanácsadó-coach tevékenység megköveteli, hogy ennek vezetője reális önismerettel rendelkezzék, ehhez pedig ismerni kell azokat a személyiség-jegyeket, amelyek elengedhetetlenek ehhez a munkához.

A személyiség azoknak az adott egyénre jellemző tulajdonságoknak és vonásoknak az összesség, amelyek az egyén viselkedésében, magatartásában, tetteiben nyilvánulnak meg.

A tanácsadó-coach képessgei

A coachot-tanácsadót jellemző képességen a személyiség azon tulajdonságait (sajátosságait) értjük, amelyek megfelelnek a tanácsadó, segítő tevékenységhez szükséges követelményeknek és biztosítják a támogató tevékenység ellátását. A coach-tanácsadó tevékenységet végző személy-jellemző képességeinek a következőket tartjuk:

Mivel ma nem áll rendelkezésre egy olyan jegyzék, amely tartalmazza fel-sorolás szerűen coach legfontosabb képességet, ezért kísérlete teszünk erre:
- a megismerő képesség,
- az igényesség,
- a motiváló képesség,
- a döntési képesség,
- az értékelő képesség,
- a helyes bánásmód képessége,
- a beleélés (empátia) képessége
- az alkotó képesség,
- az együttműködési képessége,
- a kommunikációs képesség.

Tekintsük át, hogy a felsorolt képességek milyen tartalmat hordoznak:

A megismerő képesség

Esetünkben három elemet tartalmaz, úgymint az önmagunk megismerésére, mások megismerésére irányuló képességet, valamint ismereteink folyamatos meg-újítására való belső felkészültséget. Ezek a tanácsadó tevékenység ellátását végző személy számára elengedhetetlenek.

Az önmagunk megismerésére való képesség nagyon fontos, hisz reális önismeret nélkül nem tehetünk szert tartalmas önbizalomra, önbecsülésre, magabiztosságra, amelyek a tanácsadó munkához alapvetőek.

A tanácsadó tevékenységének sajátossága a személy-központúság, a partnerrel való alkotó kapcsolat, ami az érintett megfelelő ismerete nélkül elképzelhetetlen. A mások megismerésének képessége fontos tehát számunkra, lényeges eleme a szükséges képességeknek.

A képesség harmadik összetevője is igen lényeges, hiszen naprakész ismeretek hiányában képtelenek vagyunk munkánkat a folyamatosan megújuló körülmények között megfelelő színvonalon ellátni. Azzal is számolnunk kell, hogy az ismereteink megújításában egyetlen lépés kimaradása - ebbe a partner személyiségének változása, reagálásainak feldolgozása is bele tartozik - nyomán nehezen behozható hátrány keletkezhet. Ide tartozik részképességként a szelektálás, a lényeg-kiemelés képessége, amely segíti folyamatos megújulásunkat.

Az igényesség

Az igényesség képessége ugyancsak három elemet tartalmaz, úgymint az önmagunk iránti igényességet, a mások iránti igényességet valamint a partnerünkben az igényesség kialakítására irányuló képesség.

Önmagunkból kell kiindulnunk, hisz a coach magatartása példaértékű, az ön-magunkkal szemben támasztott igényesség és ennek a szintnek a fenntartása igen fontos, ez bizonyos fokú önnevelést is igényel.

A mások iránti igényesség érvényesítésével a partnerünkkel végzett munkánk eredményességét alapozzuk meg. A partner iránt érvényesített igényesség mércéje az érintett személy - mi nem lehetünk az etalonok -, amennyiben nem felel meg a követelményeknek, akkor segítenünk kell a felzárkózását. Az igény szint támasz-tásában mindig az érintett személyiséget kell tekintenünk, az ő fejlődését kell segítenünk. Ennek megvalósítása a tanácsadó munka lényeges eleme, eredmé-nyességnek feltétele.

Alapvető törekvésünknek kell lenni a igényesség színvonalának biztosítása, az igényszint követelményeknek folyamatos emelése, ebben valósul meg a harmadik elem, az igényességre való nevelés képessége, ennek megvalósítása a tanácsadás iránti igény alapvetése. Ezt a coaching-ban folyamatként és egyénre szabottan lehet csak megvalósítani, mindig egy kicsit magasabb követelményt támasztani a fejlesztés, fejlődés érdekében, amire az érintett személy reagál és előbb-utóbb eléri az általunk elvárt igényességet.

A motiváló képesség

A motiválás a másokkal való bánás realizálásának feltételét jelenti. A motiválás nem más, mint érdekeltség kialakítása a másik személyben, cselekvésre késztetés. Ez a képesség lényegében ösztönzés, késztetés bizonyos célok elérése érdekében. A motiválás feltétele az adott feladattal, tevékenységgel, magatartással való értelmi és érzelmi azonosulás. A tanácsadó tevékenységében ez kiemelkedő fontosságú, hisz a segítségünk nem "receptek" adásában, hanem egy tevékenységhez szükséges tényezők elérésében való érdekeltség kialakítása, a saját cselekvés eszközeinek partnerünk részéről történő megtalálása.

Lényeges munkánkban az, hogy partnerünkben a belső indítékok, motívumok kialakulását segítsük, mert a külső tényezők (motívumok) a változó környezetben más-más módon fognak hatni. A belső indítékok rendszerint a személyiség részévé válnak és ezek láncolata tartósan meghatározza az érintett egyén tevékenységét, viselkedését, minden megnyilvánulását.

(Motívum a cselekvésre, valamilyen változás létrehozására késztető tényező, amely lehet külső és belső. Úgyis értelmezhetjük, mint mozdító, kimozdító erő. A motívum belő és külső indíték, amely a viselkedést, cselekvést befolyásolja. Motiváció a motívumok együttható rendszere. A motiváció az indítékok együttese, amely a személy meghatározott cselekvésének, viselkedésének kialakulásában, formálásában, módosulásában, megújításában szerepet kap.)

A tanácsadónak partnere személyiségének ismeretében olyan motívumokat, indítékokat szükséges adnia, amelyek a tervezett cél elérése felé vezetik az érintett személyt. A motiváló képesség magában foglalja azt is, hogy adott helyzet elemzése, értékelése alapján folyamatos indítékokat vagyunk képesek adni.

A döntési képesség

A döntési képesség a tanácsadói munkában folyamatosan jelen lévő személyiségjegy, amely összetett, több elemet foglal magában: a helyzet feltárását, a folyamatos elemzést, a lényeg-látást, a lényeg kiemelésére való képességet, a prognosztizálást-"előrevetítést", hogy ezek működésével meg tudjuk határozni a segítő, támogató folyamat lépéseit, előre mutató folyamatát.

A döntés egy alternatíva kiválasztása a többi közül. A döntési képesség egy folyamat végigvezetésére való belső felkészültség, amelynek zárása egy változat kiemelése és a cselekvés meghatározójává tétele. A tanácsadó tevékenységben az említettek úgy valósulnak meg, hogy a kitűzött cél eléréséhez fokozatosan alakítunk ki alternatívákat és ezeket adott helyzetben lépésről-lépésre hozzuk felszínre, elemzéssel kiválasztjuk az adott helyzetben optimális elemet és annak felhasználásával haladunk tovább.

Az értékelő képesség

Az értékelő képesség magában foglalja az önértékelésre és a mások értékelésére való felkészültséget. A tanácsadó tevékenység eredményességének feltétele a folyamatos önértékelés (reális önérték-szint), hisz nekünk kell az optimumot teljesíteni, hogy magabiztosak legyünk a tevékenység során.

Az értékelés az az eljárás, amellyel az egyén, a csoport, a tevékenység helyét állapítjuk meg egy sorban, bizonyos követelményhez-követelményekhez viszonyítva, feltárjuk az adott helyzetet. Lényegében viszonyítást végzünk az igényelt, a kívánatos minőséghez hasonlítással. Az értékeléssel megítélünk, elismerünk, megbecsülünk valakit, vagy valamit, értékrenddel kapcsolatos megállapítást teszünk, összevetjük a helyzetet, a személyt, a cselekvést és az eredményt a tervezettel, célzottal, az esetleges mintával (etalonnal). Az értékelő képesség a coach munkájának meghatározója, hisz megfelelő értékelés nélkül egyetlen lépést sem tudunk tenni. Egyáltalán az előzetes értékelés ad kiindulási pontot, biztosít alapot a célzott tanácsadó folyamat megtervezéséhez.

A helyes bánásmód képessége

A helyes bánásmód képessége szoros egységben "működik" az értékeléssel, a motiválással, esetenként alig lehet elkülöníteni egymástól. Feltétlen meg kell jegyeznünk, hogy ez a képesség csak akkor tud funkcionálni, ha a partnerünket megfelelően ismerjük és eszközeinket a személyiség jellemzőinek megfelelően alakítjuk ki, alkalmazzuk.

A tanácsadó tevékenységet, a kialakított célt csak a másik személy magatartása, cselekvése révén tudjuk realizálni. Az eredményes munka, a siker feltétele, hogy mindenki számára a legmegfelelőbb eszköz megtaláljuk, személyre szabott tevékenységet alakítsunk ki. A tapintattal, de mindenkor reális megítéléssel közelítsünk a másik személyhez, mert esetleg érzékenység kialakulásával az irántunk érvényesülő bizalom megrendülhet. Tanácsadói tevékenységet pedig csak a kölcsönös bizalom légkörében lehet végezni.

A beleélés - empátia - képessége

Az empátia az a képesség, amellyel valaki, egy másik személy gondolati vagy érzelmi világába, adott helyzetébe be tudunk illeszkedni. Ez alapvető a másik emberrel való együttérzés, a megértés létrejöttéhez, kivált a mi esetünkben nélkülözhetetlen. Eleve két területet kell figyelembe vennünk a beleélés képessége esetében, egyrészt a személyes kapcsolataink nyomán működő empátiánk, másrészt az alkotó képességhez kapcsolódóan a tervezett folyamat kidolgozásakor az elképzeltek kivetítése a beleélés segítségével. Megjegyezzük, hogy óvakodni kell a másik személy helyzetébe való beleérzés szintjével, az objektivitást a tanácsadónak meg kell őriznie. (A tárgyalási elvek sorában /Nyerges János után/ megfogalmazódik, hogy együttérzéssel, megértéssel beleéléssel legyünk partnerünk iránt, de ne kerüljünk az "uszályába". 'Járj a másik cipőjében, de maradj benne sokáig.')

A tanácsadói tevékenység nem nélkülözheti a partner helyzetébe való beleélését. A feladat megoldása során csak akkor tudunk megfelelően cselekedni, ha bele tudjuk képzelni magunkat a partnerünk helyzetébe és ebben a helyzetben értelmezzük, értékeljük a helyzetet, keressük a háttér tényezőket, hogy valóban helyzet-azonos (helyzet-adekvát) segítséget tudjunk adni. Lényegében a coach munkája bizonyos színtű befolyásolás az érintett személy tevékenységének megkívánt szintre emeléséhez, célszerű cselekvés eszközeinek kiválasztásához. Azért is fontos az empátia érvényesülése, mert nem a másik egyén helyett oldjuk meg helyzetét, feladatát hanem a helyes eszközöket, módszereket fogadtatjuk el vele és alkalmazását segítjük, sikerélményhez jutatjuk.

Az alkotóképesség (a kreativitás)

Az alkotóképesség azt jelenti, hogy a korábban megszerzett tapasztalatok, ismeretek között kapcsolatot hozunk létre, amelyek ennek nyomán új gondolatként vagy elképzelésként, új produktumként jelennek meg. A kreativitás birtokában valami újat tudunk létrehozni egy bizonyos helyzetben, egy tevékenység folyamatában, másokkal való együttműködésben. A tanácsadó esetében az alkotóképességnek bővített értelmezése szükséges, ugyanis nem csak a saját ismeretünk-tapasztalatunk játszik szerepet, hanem az eredményes támogató folyamat létrehozásába bele kell illeszteni a partner adott területre vonatkozó ismeretét-tapasztalatát, illetve az ide vonatkozó problémáját, vélt hiányosságát is. Teljes értékű új megoldást alkotni csak a coach és a partner tudásának egybe szerkesztésével lehet.

Ez a képesség a mi esetünkben azért lényeges, mert "megújító"tevékenységet végzünk, a partner munkájának, feladat végzésének támogatásához kell az illető egyénhez, adott tevékenységhez megfelelően illeszkedő eszközöket, módozatokat létrehozni. Egyesek ez esetben azt mondják, hogy bő fantáziára van szüksége a tanácsadónak, mi azt mondjuk, kreatív egyénnek kell lenie a coach-nak, aki képes saját bázisán a másik számára előnyös helyzetet teremteni.

Az együttműködés képessége

Tanácsadást csak kellő együttműködéssel lehet végezni, mind a coach-nak, mind a befogadónak rendelkeznie kell az együttműködés képességével, ennek kölcsönös érvényesülésével. Másik személyt befolyásolni csak akkor lehet, ha erre kész, vagyis együttműködő. Kimondhatjuk, hogy segítséget adni csak megfelelő kölcsönösség esetén lehet.

Az együttműködési képesség két elemet foglal magában, mégpedig a másokkal történő együttműködésre való hajlandóságot, vagyis azt, hogy hajlandóak vagyunk valakivel vagy valakikkel együttműködni; valamint azt, hogy elfogadjuk mások velünk való együttműködési szándékát. E kettőnek egyensúlya nélkülözhetetlen a tanácsadás folyamatában.

A kommunikációs képesség

A tanácsadó alapvető képessége a nyelvhasználata, hisz az emberi kapcsolatokban a szóbeli és non-verbális kommunikációja a legfontosabb eszköz. A tanácsadás alapvetően a szóbeli kifejezések szintjén történik, amelyet kiegészít a különböző jelek csoportja. Tekintettel arra, hogy a kommunikációval, annak speciális tényezőivel külön témakörben foglalkozunk, itt részleteiben nem szólunk róla.

A tanácsadó (coach) számára nélkülözhetetlen, hogy az előbbiekben számba vett képességei bizonyos szinten működőképesek legyenek, természetesen olyan coach nincs, akinek minden felsorolt képesség azonos szinten működjék. Bizonyos képességcsoportok magasabb szinten funkcionálnak, a továbbiak egyes elemei alapszinten, azonban a gyakorlati tevékenység során a kölcsönös egymásra hatás következtében a gyengébben fejlett képességek is olyan szintre jutnak, hogy a többi működését segíteni tudják, illetve nem gátolják.

2. A coach-tanácsadó és az érzelmi intelligencia

Képességeken kívül a tanácsadói tevékenységhez az érzelmi intelligencia egy sor eleme szükséges még. Ezeket is a tanácsadó személyiségének jellemzői sorába szükséges említenünk. Emeljük ki a legfontosabbakat:

A tanácsadóra vonatkozó személyes tényezők

a/A megbízhatóság a ránk ruházott feladat ellátására való alkalmasság (képesség), az a tulajdonság, hogy tennivalóinkat a legjobb belátásunk szerint valósítjuk meg. A megbízhatóság a következetes cselekvés mértéke, annak tudata, hogy bármikor az elvárt teljesítményt nyújtjuk, megfelelő magatartást tanúsítunk. Ez a feltétele - alapja - más személyekben az irántunk való a bizalom kialakulásának. Eredményes coach tevékenységet csak akkor tudunk ellátni, ha partnerünk bízik bennünk.

Más megközelítéssel a megbízhatóság azt jelenti, hogy szorgalmas munkával, felelősségvállalással, megfelelő együttműködéssel összekapcsolva valósul meg tevékenységünk a változó feltételek között, amelynek feltételét az jelenti, hogy képzettségünket folyamatosan növeljük a mennyiségi és minőségi követelmények teljesítése érdekében.

Ez a feltétele - alapja - más személyekben az irántunk való bizalom kialakulásának. Eredményes coach tevékenységet csak akkor tudunk végezni, ha partnerünk bízik bennünk. A bizalomhoz fontos az önbizalmunk.
b/Az önbizalom valakinek az a tulajdonsága, hogy hisz saját erejében, képességeiben, ennek alapján célkitűzései és feladatai olyan mértékben reálisak, amennyiben meghatározásuk a helyes, reális önértékelésből indul ki. - Saját erőnkben, képességeinkben való hit. Lényegében annak a bizonyossága, hogy képesek vagyunk adott feladat megoldására (elvégzésére), az elvárt viselkedésre, a kívánt teljesítmény elérésére. Magasabb szinten az önbizalom kihívások vállalására való készségünket is jelenti, továbbá azt a felkészültséget, hogy tudjuk az elkövetett hibákat elemezni, képesek vagyunk a hibákból való tanulásra és a szükséges következtetések megállapítása alapján újabb tervek kialakítására, azok maradéktalan megvalósítására.

A megfelelő szintű önbizalomhoz szilárd én-tudatosságra, reális önismeretre és önértékelésre van szükségünk.

Az önbizalom tartalma az, hogy merjünk valamit vállalni és azt céltudatosan végigvinni. Az önbizalom és az akarat szoros egységben van, az önbizalmat akaratlagosan lehet befolyásolni. Az önérvényesítés megvalósítása csak elegendő és reálisan megalapozott önbizalmon múlik.

Az önbizalom kiegyensúlyozottságot, elégedettséget biztosít, segítségével tudatosul bennünk, hogy képesek vagyunk megfelelni különböző kihívásoknak. A szilárd önbizalom pedig fejleszti versenyszellemünket, mindenekelőtt eddigi eredményeink, sikereink felülmúlására buzdít.

c/Az önismeret képezi az érzelmi intelligencia személyes elemei sorában a egyik fontos tényezőt, vagyis az érintett egyén mennyire ismeri a rá jellemző tényezőket, hisz az "ön-építkezéshez" az alapot jelenti. /Az önismeret az egyén saját jellemének, képességeinek ismeretét jelenti./ Széles körben kell gondolkodni erről a tényezőről az örökletesen kapott adottságoktól kiindulva a tevékenység minden vonatkozásáig. Ebbe a sorba tartozik a tulajdonságok - készségek, jártasságok, képességek, jellemvonások stb. - sora, amelyek érvényesülését befolyásolja az életvitel. Számba kell itt venni a teljesítő-, teherbíró képességet, ezek tudatosságának szintjét. Ide szükséges sorolni az egészségi állapotot is, amely nagyban befolyásolja az összes itt említett tényező érvényesülését.

d/ Az érzelmi intelligencia személyes tényezőinek elemeként az én-tudatosságot fogalmaztuk meg. /Az én-tudatosság az egyén önmagáról való tudása és ismerete, amely az önértékelésre épül./ Ez azt jelenti, hogy az egyén az önmagáról birtokolt ismeretek alapján tudatosan vállalja önmagát külsőleg és belsőleg, s mind az amit tesz az őt tükrözi. Mindazt, amit mások látnak, tapasztalnak tevékenysége, megnyilatkozásai alapján önmagát vállalva teszi. A külsőleg megjelenő tényezők az adott egyént tükrözik - minden bizonnyal belsőjével szinkronban -, hiteles mindaz, amit más lát egy adott személlyel azonosítva. Az én-tudatosság alapfeltétele a hiteles személyiségnek, márpedig hitelesség nélkül nem lehetséges tanácsadó tevékenység.
e/ Az önértékelés fontos, hisz ez segíti érvényesülni az én-tudatosságot és ez szinkronban van az önismerettel. /Önértékelés az egyén saját képességeinek és teljesítményének értékére vonatkozó nézete./ Az önértékelésnek objektívnek kell lennie, hisz az egyén tevékenységét meghatározza az, hogy reális, vagyis egészséges az önértékelése, vagy alul- illetve túlértékelő. Az önértékelés képessége - önmaga és cselekvései mintegy kívülről látása - nélkülözhetetlen az adott egyén számára, hisz ennek működése meghatározó mindenkinek önmaga számára, továbbá bármely közösségben való részvétele, működése tekintetében.

f/Az önkontroll a saját viselkedés, tevékenység nyomon követése, az önmegerősítés alkalmazása, a magatartás, a cselekvés módjának megerősítése, vagy megváltoztatása céljából. Lényegében ellenőrzés, irányítás, amelyet az egyén a saját érzelme, cselekvése felett gyakorol. A bizalom bázisát jelenti a megfelelő önkontroll, hisz az önmagunk magatartásának, helyzetünk értékelésének képessége változó feltételek között alakul.

g/Az önszabályozás alapvetően azt tartalmazza, hogy mennyire tudjuk uralni a helyzetet, mennyire tudunk emberi, szakmai vonatkozásban konzekvensek lenni. (Ez az önkontrollal szoros egységben jelenik meg munkánk, életvezetésünk során.)

Az önszabályozás tartalmát bizonyos önmagunknak feltett kérdések és az azokra adott válaszok képezik, mint Milyen volt a viselkedésünk? Milyen konfliktusokat kellett kezelni? A konfliktus megoldása miként történt, a folyamatot sikerült-e lezárni?Tudtunk-e uralkodni önmagunkon, vagy sem? Az önuralom csorbulását mi okozta? Hitelesek voltunk-e önmagához viszonyítva ezekben a helyzetekben?

h/ Az alkalmazkodás valakihez, valamihez, a különböző körülményekhez való folyamatos igazodás képessége. Az alkalmazkodás azt jelenti, hogy egyéni viselkedésünkkel, tulajdonságainkkal valakihez, valamihez igazodunk, s ennek során személyiségünk a feltételeknek megfelelően módosul, alakul. Számunkra az alkalmazkodás folyamatosan szükséges, hisz a partner a tanácsadás meghatározó tényezője, akinek megnyilatkozásait, cselekedeteit követnünk kell.

Az egymáshoz, körülményekhez, feltételekhez való alkalmazkodás nem egyszerű, de teljesíthető. Egyáltalán, de a tanácsadói tevékenységben kivált az alkalmazkodás csak személyiségünkkel harmóniában lehetséges, szerepjátszással hitelességünket vesztjük.


Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - A vállalati tanácsadó coach személyisége
2. oldal - A coach tevékenységére jellemző társas elemek
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Az X, Y és Z generációs HR szakemberek munkamotivációjának vizsgálata

Mennyiben tér el a különböző generációk motivációja a munkát illetően? Sok kutatás igyekezett erre a kérdésre választ találni, azonban a HR... Teljes cikk

Vezetői kompetenciák vizsgálata

Vajon a sikeres szervezeteket, sikeres vezetők irányítják? Milyen képességekkel, kompetenciákkal kell rendelkeznie egy sikeres vezetőnek? A vezetői... Teljes cikk

Elkészült a tipikus magyar vállalkozó portréja

Rózsaszín öltönyös? Lesötétített autóval jár? Baseballsapkás? Mobilozik? Sok sztereotipikus kép él a magyar vállalkozókról a fejekben. A BGE... Teljes cikk